Oeconomus

2004-es csatlakozása óta Magyarország jelentős kohéziós forrásokhoz jutott az Európai Uniótól – de a kulcskérdés nem a források volumene, hanem azok gazdasági hatékonysága.A kohéziós politika célja a regionális felzárkóztatás, de empirikus szinten korántsem egyértelmű, hogy ezek a támogatások képesek-e önálló növekedési pályát generálni, vagy inkább csak felerősítik a már meglévő gazdasági dinamikát.Az adás három központi problémát jár körül:- Valóban mérhető konvergenciát eredményeznek-e az uniós források?

- Milyen feltételek – intézményi minőség, beruházási szerkezet, humántőke – mellett hatékonyak?

- Fenntartható-e a jelenlegi támogatási modell a változó uniós költségvetési és geopolitikai környezetben?A Rizikó legújabb epizódjában Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója és Horváth Sebestyén elemző a kohéziós források növekedési hatásait vizsgálják – nemcsak makroszinten, hanem a mögöttes gazdasági mechanizmusokra fókuszálva.

Negyven évvel ezelőtt történt a csernobili nukleáris katasztrófa, hiába telt el azonban négy évtized, emléke máig elevenen él. Ennek egyik oka, hogy az orosz-ukrán háború miatt hirtelen a frontvonalra került, a másik, hogy egyfajta szórakoztatóipari termék lett belőle. Sorozatok, játékok, katasztrófaturizmus: Csernobil mára a popkultúra része. Bendarzsevszkij Anton 2011-ben a Zónában forgatott dokumentumfilmet. Visszatérhet még valaha?

Ha megnézünk bármilyen reklámot – legyen az televízióban, rádióban vagy a közösségi médiában –, szinte kivétel nélkül a fiatalokat célozza. Az idősebb korosztály legfeljebb mellékszereplőként jelenik meg, és akkor is többnyire problémákon keresztül: egészség, öregedés, kiszolgáltatottság.Pedig ez a kép egyre kevésbé tükrözi a valóságot.Az elmúlt száz évben a születéskor várható élettartam drámai módon emelkedett. Ennek következtében az idősebb korosztály aránya is gyorsan nőtt. Ma az Európai Unióban már minden ötödik ember 65 év feletti – vagyis egy strukturális, hosszú távú demográfiai átalakulás közepén vagyunk.Erről a folyamatról legtöbbször mint problémáról beszélünk. Nyomás a nyugdíjrendszereken. Terhelés az egészségügyön. Feszültségek a munkaerőpiacon.De ez csak az egyik oldala a történetnek.A másik oldalon ugyanis egy hatalmas, gyakran alulértékelt gazdasági lehetőség áll. Az úgynevezett ezüst gazdaság – vagyis az idősebb korosztályok igényeire épülő termékek és szolgáltatások piaca – dinamikusan bővül. És nem marginális szegmensről beszélünk: ez a szektor globálisan már most a világ harmadik legnagyobb gazdasági erejévé válik.Ez nem pusztán több egészségügyi szolgáltatást jelent. Ide tartozik a pénzügyi tervezés, a turizmus, a technológia, a lakhatás, sőt a digitális szolgáltatások is – mindaz, ami az aktív, hosszabb életet támogatja.A valódi kérdés tehát nem az, hogy hogyan kezeljük az öregedő társadalmat, hanem az, hogy felismerjük-e benne a növekedési potenciált.És talán még ennél is fontosabb: mikor kezdünk el nem problémaként, hanem erőforrásként tekinteni az idősebb generációkra?A témáról Szegedi Andrea az Oeconomus igazgatóhelyettese, Szakáli István Loránd az stratégiai igazgató és Szabó S. Gergő az Inforádió műsorvezetője beszélgetnek.

A közel-keleti háború nyomán kialakuló feszültségek az 1970-es évek óta nem látott energiapiaci bizonytalanságot vetítenek előre. A klasszikus válságforgatókönyv szerint ilyenkor az arany erősödik – 2026 márciusában azonban ennek épp az ellenkezője történt.- Mi áll az arany árfolyamának csökkenése mögött egy ilyen környezetben?

- Milyen szerepet játszottak ebben az amerikai államkötvények emelkedő hozamai, és hogyan hatott a részvénypiaci veszteségek fedezése a befektetői döntésekre?

- Valóban változóban van az arany „menekülőeszköz” szerepe a globális pénzügyi rendszerben?A Geo-Trendek legújabb adásában ezekre a kérdésekre keresi a választ Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezetőjével.

Az euró bevezetése Magyarországon évek óta visszatérő kérdés a gazdaságpolitikai vitákban – mégsem született róla döntés. De mi áll a háttérben?A Rizikó legújabb adásában végigvesszük:

- milyen gazdasági feltételek szükségesek az euró bevezetéséhez

- milyen előnyökkel járhat a közös valuta használata

- milyen kockázatokat jelent a monetáris önállóság feladása

- mit tanulhatunk más országok tapasztalataibólVendégek:

- Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója- Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzőjeModerátor:

- Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

A tűzszünet egyelőre fennáll, azonban az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások első fordulója eredménytelenül zárult. Közben Washington újabb lépésekkel próbálja növelni a gazdasági nyomást Teheránon, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, amely kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban.A kérdés az, hogy ez a nyomásgyakorlás mennyire lehet hatékony hosszabb távon. Míg az Egyesült Államok katonai és gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, Irán számára az időtényező és az alkalmazkodás képessége jelenthet előnyt.A történelem azt mutatja, hogy az ilyen típusú konfliktusok ritkán zárulnak gyors és egyértelmű eredménnyel. Gyakran nem az dönt, ki erősebb rövid távon, hanem az, hogy melyik fél képes tartósan kezelni a gazdasági és politikai következményeket.Ebben a helyzetben a kulcskérdés az: melyik fél tudja hosszabb ideig fenntartani saját stratégiáját – és milyen gazdasági áron.Erről beszélget a Geo-Trendekben László Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

Az InfoRádió Trendfigyelő podcastjának következő adásában azt vizsgáljuk, hogyan vált az energia a geopolitika egyik legerősebb eszközévé. A 20. századi olajválságoktól egészen az orosz–ukrán gázvitákig végigkövetjük, hogyan alakult át az energia szerepe klasszikus erőforrásból stratégiai fegyverré.A beszélgetés középpontjában az ellátási láncok sérülékenysége áll: mi történik, ha egy ország túlzottan egyetlen forrásra támaszkodik? Milyen gazdasági és politikai következményekkel járhat egy ellátási sokk?Külön kitérünk Magyarország energiastratégiájára is: hogyan épül fel az a rendszer, amely a Török Áramlat vezetékre és hosszú távú szerződésekre támaszkodva igyekszik biztosítani az ellátás stabilitását, a szuverenitást és a rezsiköltségek kiszámíthatóságát.A témáról Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője és Szabó S. Gergő beszélgetnek.

A tűzszünet egyelőre fennáll, azonban az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások első fordulója eredménytelenül zárult. Közben Washington újabb lépésekkel próbálja növelni a gazdasági nyomást Teheránon, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, amely kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban.A kérdés az, hogy ez a nyomásgyakorlás mennyire lehet hatékony hosszabb távon. Míg az Egyesült Államok katonai és gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, Irán számára az időtényező és az alkalmazkodás képessége jelenthet előnyt.A történelem azt mutatja, hogy az ilyen típusú konfliktusok ritkán zárulnak gyors és egyértelmű eredménnyel. Gyakran nem az dönt, ki erősebb rövid távon, hanem az, hogy melyik fél képes tartósan kezelni a gazdasági és politikai következményeket.Ebben a helyzetben a kulcskérdés az: melyik fél tudja hosszabb ideig fenntartani saját stratégiáját – és milyen gazdasági áron.Erről beszélget a Geo-Trendekben László Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

Ukrajnában – sőt Oroszországban – már régóta célkeresztben áll, Iránban most „kerül fel az étlapra” a kritikus infrastruktúra. Demkó Attila szerint valójában nincs ebben semmi meglepő: a háborúban teljesen megszokott célpontokról van szó. Csakhogy Magyarország nem áll háborúban, mégis támadás alatt áll: azok után, hogy Ukrajna leállította az olajszállítást, most a Török Áramlat szerbiai szakaszán, a magyar határhoz közel találtak robbanóanyagot. A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.

Mit jelent az amerikai alelnök budapesti látogatása a kampány hajrájában?Húsz év után a legmagasabb rangú amerikai politikus érkezett Magyarországra: JD Vance.A kampány hajrájában tett látogatás politikai és gazdasági súllyal is bír.Az elmúlt időszakban a Donald Trump és Orbán Viktor közötti szoros együttműködés látványosan felerősítette a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat.🔹 2025-ben rekordot döntöttek az amerikai beruházások🔹16 nagyvállalat érkezett Magyarországra🔹Több mint 1000 új, magas hozzáadott értékű munkahely jött létreA háttérben konkrét megállapodások állnak, amelyek közvetlen gazdasági hatással bírnak:🔹energetikai együttműködés🔹védelmi ipari partnerségek🔹pénzügyi védőpajzs🔹vízummentességi megállapodás előkészítéseJ.D. Vance látogatása ezeket az irányokat erősíti meg:a gazdasági kapcsolatok mélyítése és a befektetések további bővítése a cél.Ez a látogatás egy erős geopolitikai jelzés is: amerika a magyar szuverenitás politikája mögé áll.Vance több fronton is kemény kritikát fogalmazott meg:🔹elutasította a brüsszeli politikai nyomásgyakorlást🔹bírálta a Ursula von der Leyen vezette Bizottságot🔹és kritikusan szólt Volodimir Zelenszkij lépéseiről isKözben megerősítette: az Egyesült Államok érdekelt az ukrajnai békében — egy olyan álláspontban, amelyet Orbán Viktor már évek óta képvisel.A Geo-Trendek legújabb adásában Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke beszélget az Inforádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával.