Oeconomus

🚨 Ki fog dolgozni 10 év múlva?A válasz egyik része már ma is itt van: az 50 év feletti nők.Miközben a munkaerő-utánpótlás szűkül, a tapasztalt női munkavállalók szerepe egyre fontosabbá válik. Mégis kevés szó esik arról, hogy milyen akadályokkal találkoznak, és miért kulcskérdés a foglalkoztatásuk a gazdaság jövője szempontjából.🎥 Erről beszélgetünk az Trendfigyelő legújabb adásában.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Szakértő: Szegedi Andrea, az Oeconomus vezető kutatója

Meglett a böjtje, hogy Örményország adott otthont az Európai Politikai Közösség és az Európai Unió csúcstalálkozójának májusban, majd nemrégiben Marco Rubio amerikai külügyminiszter is Jerevánba látogatott. Vlagyimir Putyin figyelmeztetett: nagy árat fizet az, aki a Nyugatot választja. Az örményeket megfenyegette, elzárja az országba irányuló gázszállításokat, illetve betiltotta a zöldség- és gyümölcsimportot. Bendarzsevszkij Anton szerint az oroszok gazdaságilag komoly fájdalmat tudnak okozni az örményeknek, a Nyugat pedig nem képes alternatívát kínálni. Kazahsztánnak is van félnivalója, hiszen Vlagyimir Putyin birodalmi ambíciókat dédelget, amiktől az ukrán lecke után sem fog lemondani. Moderátor: László Dávid

Vörös vonal, vagy csak ürügy?

Az iráni nukleáris program ismét a világpolitika egyik legforróbb témája. Miközben Teherán továbbra is tagadja, hogy atomfegyver fejlesztésén dolgozna, a nemzetközi közösség egyre nagyobb figyelemmel követi az urándúsítás körüli fejleményeket.

De hol húzódik a határ a békés nukleáris program és a fegyverkezés között?

🔹 Miért nem akarja a Nyugat, hogy Irán atomfegyverhez jusson?
🔹 Van-e joga bármely államnak nukleáris fegyvert fejleszteni?
🔹 Lecserélheti-e Európa az amerikai nukleáris védőernyőt?
🔹 Valóban új korszak kezdődhet a globális atomfegyverkezésben?
🔹 Visszatérhetnek a nukleáris tesztrobbantások?

A Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője beszélget László Dáviddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével a nukleáris elrettentés, a nagyhatalmi verseny és a globális biztonságpolitika legfontosabb kérdéseiről.

Több mint 600 drón és 60 rakéta – Oroszország a háború egyik legnagyobb légicsapását hajtotta végre Ukrajna ellen az elmúlt napokban. Vajon valódi fordulatot jelent ez a fronton, vagy inkább politikai és kommunikációs üzenet?Bendarzsevszkij Anton szerint Moszkva ezzel részben a kezdeményezést és a narratívát próbálja visszaszerezni, miközben az ukrán mélységi csapások egyre komolyabb kihívást jelentenek az orosz hadigépezet számára.Eközben Európában egy másik kérdés is egyre gyakrabban merül fel: ki lehet az a politikai szereplő, aki képes lehet érdemi párbeszédet kezdeményezni Moszkvával? Van még tér a diplomáciának, és ki lehet az „oroszokkal suttogó”?A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Antonnal elemezzük a háború aktuális fejleményeit, az erőviszonyok alakulását és a lehetséges politikai forgatókönyveket.

Mi az a silver turizmus, és hogyan alakítja át a globális gazdaságot az idősebb generáció utazási kedve? Miért válik egyre értékesebbé a silver generáció a turizmus számára? És hogyan kapcsolódik a mozgáshiány a gyerekkori testnevelésórák élményeihez?

A MagasLada podcast új adásában a 800 milliárd dolláros „ezüstkorú” piac működését és a silver turizmus gazdasági, társadalmi, valamint életmódbeli hatásait járjuk körül. A beszélgetésből kiderül, hogyan formálja át az idősebb generáció utazási és sportolási szokása a turizmust világszerte, mit jelent a „coolcation”, miért népszerűek a tanulással összekötött utazások, és hol áll Magyarország az akadálymentesítés terén.

Szakértők:
Szegedi Andrea, vezető elemző és
Német Viktória, senior elemző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői.

Moderátor: Szakáli István Loránd stratégiai igazgató

Egy adás az aktív életmódról, a fenntartható turizmusról és az ezüstkorú generációban rejlő gazdasági lehetőségekről.

Magyar Péter miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tuskkal és Karol Nawrocki köztársasági elnökkel is tárgyalt. A találkozók után arról beszélt: új fejezet nyílhat a magyar–lengyel kapcsolatokban, és Magyarország partner kíván lenni a visegrádi együttműködés megerősítésében.

🔹De milyen állapotban vannak ma a V4-ek?
🔹Van még közös politikai és gazdasági érdek Közép-Európában?
🔹És visszaszerezheti-e a régió korábbi befolyását az Európai Unión belül?

🎙️ Erről beszélgetett Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

A Puskás Aréna ad otthont a világ legnézettebb klubfutball-eseményének, amely főszereplői most az angol Arsenal és francia PSG lesznek. De mit jelent ez a magyar gazdaságnak és a hazai sportrendezés megítélésének? Az InfoRádió Trendfigyelő adásában a számok mögé nézünk.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Vendég: Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjeA tartalomból:✅Hány milliárdot hozhat a döntő Budapestnek?✅Miért lettünk elismert házigazdák a nemzetközi porondon?✅A Puskás Aréna hatása az országimázsra.

Több mint 600 drón és 60 rakéta – Oroszország a háború egyik legnagyobb légicsapását hajtotta végre Ukrajna ellen az elmúlt napokban. Vajon valódi fordulatot jelent ez a fronton, vagy inkább politikai és kommunikációs üzenet?Bendarzsevszkij Anton szerint Moszkva ezzel részben a kezdeményezést és a narratívát próbálja visszaszerezni, miközben az ukrán mélységi csapások egyre komolyabb kihívást jelentenek az orosz hadigépezet számára.Eközben Európában egy másik kérdés is egyre gyakrabban merül fel: ki lehet az a politikai szereplő, aki képes lehet érdemi párbeszédet kezdeményezni Moszkvával? Van még tér a diplomáciának, és ki lehet az „oroszokkal suttogó”?A GeoComment legújabb adásában Bendarzsevszkij Antonnal elemezzük a háború aktuális fejleményeit, az erőviszonyok alakulását és a lehetséges politikai forgatókönyveket.

Szó szerint egymásnak adják a kilincset a világ vezetői Pekingben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden tagja Kínába látogatott az elmúlt fél évben: a francia elnök még tavaly év végén, a brit kormányfő január végén, az amerikai elnök márciusra tervezett útját májusra halasztotta, akit végül az orosz államfő követett a napokban. Mindegyik vizit nagy csinnadrattát kapott, és szívélyesre sikeredett. „Partnerek”, „barátok”, akik kapcsolatát a „kölcsönös tisztelet” a „stratégiai együttműködés” jellemzi – nem fukarkodott Vlagyimir Putyin és Hszi Csinping sem a hízelgéssel. Bendarzsevszkij Anton szerint a két ország kapcsolata azonban inkább hasonlít egy házasságra, ahol Kína az erős „férj”, Oroszország pedig a „feleség”. A kérdés, hogy vajon meddig tartanak a mézeshetek? Moderátor: László Dávid

Május közepén Pekingben találkozott Donald Trump és Hszi Csin-ping. Bár a tárgyalások kevés látványos gazdasági megállapodást hoztak, geopolitikai szempontból mégis jelentős fordulópontot jelenthet a találkozó. A kínai diplomácia minden részletében tudatosan felépített koreográfiával jelezte: Peking ma már nem egyszerű szereplője, hanem egyik központja a világrend átalakulásának.

- Mit akart üzenni Kína Donald Trumpnak Tajvan kérdésében?

- Miért lehet veszélyes Tajvan számára Tajpej nyílt szembenállása Trump felé?

- Hogyan kapcsolódik mindehhez az iráni konfliktus?

- Miként juthatnak kínai fegyverek Teheránhoz?

- Miért nehezebb Kínának nyomást gyakorolnia Iránra, mint Oroszországra?

- Miért éppen Kínát viselte meg eddig a legkevésbé a perzsa-öbölbeli olajsokk?Erről beszélget a Geo-Trendekben Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Kelet- és Délkelet-Ázsia elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.