2025. július 24-én súlyos harcok robbantak ki Thaiföld és Kambodzsa között egy határincidens nyomán. Az öt napig tartó összecsapások legalább 40 áldozatot követeltek, és több százezer ember kényszerült menekülésre. Most ugyan tűzszünet van érvényben, de a helyzet továbbra is rendkívül feszült.Mi áll a háttérben? Miért nem oldódik meg a konfliktus?A Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője beszélgetnek a válság gyökereiről.

Trump ultimátumot intéz Oroszországhoz, Ukrajnában erőszakos mozgósítás zajlik, az EU pedig újabb szankciókkal lép fel – mit jelent mindez Kelet-Európa jövője szempontjából?A Geo-Trendek legfrissebb epizódjában Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával elemezzük az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeit és a térség geopolitikai erőviszonyainak változását.

Az Európai Bizottság 2027 végéig teljesen leállítaná az orosz gáz és olaj importját. Ennek következményei azonban nincsenek végig gondolva: az európai energiaintenzív ágazatok versenyképessége összeomlott, és még csak most indul a gyárbezárások második hulláma a vegyiparban és a nehéziparban. Miközben világszerte éppen kíméletlen vetélkedés zajlik a gazdaságok között a legversenyképesebb termelési és high-tech helyszínek biztosításáért - aminek az egyik legfontosabb alapja a mindenkori olcsó és megbízható energiaellátás. Mibe került az európai energiapolitika eddig, és milyen következménnyel jár a teljes tiltás az EU-ra és Magyarországra nézve?

Ezekről a témákról is beszélget Varga Mónika az Inforádió műsorvezetője Tatár Mihállyal, az Oeconomus vezető elemzőjével a GeoTrendek adásában.

Ha nem is lengi körül olyan misztikum a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének megválasztását, mint a pápaválasztó konklávét, az esemény nem elhanyagolható. A legnagyobb hatású sportvezetőről van szó, aki legalább 8 évre szabja meg a világ élsportjának főbb irányait. Az olimpiai mozgalom erejét mutatja az is, hogy 5 milliárdan követték a legutóbbi, 2024-es párizsi olimpiai játékokat.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2025-ben megújul. A következő elnök személye több szempontból különleges: az intézmény 131 éves fennállásának tizedik, és egyúttal első női, mi több, első afrikai elnökét választották meg Kirsty Coventry személyében. Az Oeconomus Magas labda című podcastjának első adásában a hivatalba lépő NOB-elnök megválasztásáról, a jelöltekről és az olimpiai mozgalom jövőjéről, valamint a budapesti olimpia lehetőségeiről beszélget Csisztu Zsuzsa, aki a NOB-enökválasztás minden mozzanatát követte, és Németh Viktória, az Oeconomus sportgazdasági elemzője.

Minden, amit Donald Trump NATO-politikájáról tudni kell.

Az Oeconomus Röntgen című műsorának első részében Horváth Sebestyén és Csenger Ádám elemzők magyarázzák el, hogy miért fenyeget az amerikai elnök NATO-ból való kilépéssel? És hogyan járul hozzá az Egyesült Államok kontinensünk védelméhez?

Ukrajna kint Amerika pedig bent marad a NATO-ban. Röviden így lehetne összefoglalni a védelmi szövetség idei csúcstalálkozójának lényegét. De volt szó a védelmi kiadások drasztikus növeléséről és persze a Trump-show sem maradt el.

Milyen változások várhatóak a NATO-ban azzal, hogy újra Donald Trump képviseli az Egyesült Államokat a szövetségben?
Mit olvashatunk ki a csúcstalálkozó eseményeiből és a zárónyilatkozatból Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozóan?

És hogyan lett a máskor sok oldalas nyilatkozat ezúttal egy oldalas?

Az Oeconomus új podcastjának legújabb epizódjában ezekre is válaszol: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője és Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

Tavasszal fagykárok, nyár elején pedig aszály nehezítette a mezőgazdaság teljesítőképességét Magyarországon és Európában is. A magyar gazdálkodók a gyümölcstermesztési ágazatban drasztikus visszaeséssel számolnak, elsősorban az áprilisi fagyok miatt, a barackfélék termésmennyisége akár 5-8 ezer tonnára is csökkenhet országos szinten. Az emiatt érkező import termékek nem csak drágábbak, de sokszor minőségileg is alul maradnak magyar társaikkal szemben. 🔹Milyen helyzetet teremtettek az időjárási viszontagságok a magyar mezőgazdaságban? 🔹Honnan érkezhet majd import gyümölcs és zöldség? 🔹Mennyit képes Magyarország külföldre szállítani ezekből a termékekből? Ezekről a témákról is beszélget Varga Mónika az Inforádió műsorvezetője Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus elemzőjével a GeoTrendek adásában.

Valóságos piaci pánikot idézett elő Donald Trump, mikor április másodikán vámtarifákat jelentett be. Végül ezek hatályba lépése előtt 90 nap haladékot adott az érintett mintegy 180 országnak. Az amerikai ígérete szerint ebben a három hónapban 90 kereskedelmi megállapodást fognak kötni, azonban a hamarosan lejáró határidőig csak kettőt sikerült: az Egyesült Királysággal és Kínával. A GeoTrendek legújabb adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélgettek az USA és az EU közötti tárgyalási folyamat állásáról, illetve a Trumpi kereskedelempolitika globális hatásairól.

Mindössze 12 nap alatt Izrael szinte teljesen megsemmisítette Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját. Teherán hathatós válaszcsapás helyett a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget – ezzel a világ egyik legfontosabb kereskedelmi és energia útvonalát sodorja veszélybe. Bár az ellenségeskedés több évtizedes múltra tekint vissza, most először bontakozott ki ennyire nyílt és napokig elhúzódó fegyveres konfliktus a két ország között. A mostani tűzszünet legfeljebb haladékot adhat – a következő összecsapás szinte elkerülhetetlen. Trump közben békét sürget, miközben az Egyesült Államok B-2-es bombázói döntő csapást mértek Irán atomprogramjára. Vajon visszatér Amerika a Közel-Keletre mint globális „csendőr”? Érdeke lehet Izraelnek a tűzszünet, amikor legfőbb ellensége ennyire meggyengült? És mi az oka annak, hogy a két ország közti ellentét ennyire kibékíthetetlen?Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika műsorvezető és Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A romák munkaerőpiaci integrációja nemzeti sorskérdés, ami alapjaiban határozza meg az ország fejlődési lehetőségeit. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagország, ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyteremtése tudatos kormányzati politika szintjére emelkedett. Az elmúlt 15 évben a munkaalapú társadalompolitikának köszönhetően jelentős eredményeket értünk el, a romák foglalkoztatási rátája megduplázódott, de még mindig jelentős a lemaradásuk az országos átlaghoz képest. Ezen kívül a szegénység leküzdése terén is komoly eredmények születtek, azonban itt is sok még a tennivaló. Úgy tűnik mindennek a kulcsa az oktatás és a gyermekkori lemaradások megelőzése tudatos társadalompolitikai intézkedéseken keresztül. Ezekről a kérdésekről szervezett hiánypótló konferenciát - polgármesterek, kutatók, foglalkoztatók, egyházi szervezetek, oktatási intézmények és kormányzati szereplők bevonásával - az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.