Az európai gazdaság immár három éve stagnál, miközben az idei nyáron létrejött amerikai–EU kereskedelmi megállapodás komoly kihívások elé állítja a kontinens vállalkozásait. A magyar kormány több lépéssel is igyekezett enyhíteni a negatív hatásokat: elindult a 3%-os kamattámogatott hitelprogram, megszületett a kkv-szektor 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentési reformja, valamint létrejött az Egyesült Államokkal kötött „pénzügyi védőpajzs” megállapodás.Ez az egyezménytípus csak két országcsoport számára érhető el: azoknak, amelyekre az USA gazdaságilag támaszkodik (például Kína vagy Japán), illetve azoknak, amelyekkel rendkívül szoros politikai kapcsolatot ápol, ide tartozik Magyarország mellett Svájc, az Egyesült Királyság és Argentína is.A Trendfigyelő legújabb adásában Jávor Balázs és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzői beszélgettek Szabó S. Gergővel, az InfoRádió műsorvezetőjével a kkv-támogatási rendszer részleteiről és a pénzügyi védőpajzs jelentőségéről.

A MagasLabda legújabb adásában összefűztük a szálakat a divat, a magyar népművészet és a sportruházat között.A matyó, a kalotaszegi, a sárközi vagy épp a mezőkövesdi hímzésekre először Erzsébet királyné, Sisi figyelt fel, majd filmcsillagok, szupermodellek, és sportolók is viseltek magyar motívumos ruhadarabokat. A Hagyományok Háza közelmúltbeli Folk Fashion című kiállítása olyan darabokat is bemutatott, mint a 2012-es londoni olimpiai csapat formaruhája, Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyó díszítésű jégtáncos kűrruhája, vagy Lea Gottlieb fürdőruha kollekciója, aminek darabjait olyan híres modellek hordtak kifutón, mint Naomi Campbell és Claudia Schiffer.A kiállítás kurátora, Dr. Czingel Szilvia további érdekességeket is mesélt a divattörténet e különleges szeletéből. A kép a magyar textilipar történetével lehet teljes, amelyet Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője mutatott be. A vendégeknek a magas labdát Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője dobta fel.

November 20-án szivárgott ki az a 28 pontos béketerv, amit az Egyesült Államok vezetése állított össze az orosz-ukrán háború lezárására. Az amerikai elnök hálaadás napjáig, azaz november 27-ig adott haladékot Ukrajnának az elfogadásra. Európa vezetői azonban újabb javaslattal álltak elő. Az USA és Ukrajna képviselői ezek után Genfben tárgyaltak, végül egy új 19 pontos tervet dolgoztak ki. Mi lehet a béketervben és segíthet-e ez végre pontot tenni a háború végére? Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a vendégünk.

Miért beszél ma mindenki a ritkaföldfémekről? Az elmúlt időszakban felrobbant a téma: a ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a modern technológiákhoz, és kulcsszerepet játszanak a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktusban.Az új Röntgenben megmutatjuk: mik is valójában a ritkaföldfémek, miért olyan különlegesek, és mely technológiák nem működnének nélkülük — okoseszközöktől az elektromos autókig.Beszélünk arról is, hogy miért Kína a világ meghatározó kitermelője és feldolgozója, és mit tesz az USA és Európa, hogy csökkentse a függőségét.

Törökország az elmúlt évtizedben különösen felértékelődött Európa számára az illegális migráció feltartóztatása, valamint a kontinensre irányuló energiaútvonalak miatt. Ankara pedig egyfajta béketeremtő mediátorként a legforróbb konfliktusokban is feltűnt már Ukrajnától egészen a Közel-Keletig.

De vajon miért lehet Törökország megkerülhetetlen geopolitikai szereplő mind Európa, mind a Közel-Kelet számára? Milyen szerepet kaphat Ankara Gáza újjáépítésében? Milyen eszközökkel érheti el az európai piacot a török védelmi ipar? Ezekre a kérdésekre is válaszol Egeresi Zoltán, Törökország-szakértő a Rizikó legújabb adásában.

A Krím félsziget orosz annektálása, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanása, majd ennek nyomán a walesi NATO-csúcstalálkozón a védelmi költségvetés emelése új korszakot nyitott Európában. Lengyelország és Magyarország időben ébredt, nagyszabású haderőfejlesztésbe kezdett, így ha még nem is ért az út végére, ezzel lépéselőnybe került. A régió más államainak azonban csak a 2022-es teljeskörű orosz invázió fújt ébresztőt, ők most kapkodva próbálják behozni a lemaradást. A védelmi ipar most mindenütt kapacitáshiánnyal küzd, a szebb napokat látott közép-európai ágazat is próbálja újjáépíteni magát. Az Oeconomus és a Claremont Institute közös tanulmánykötetben vizsgálta meg, hogyan hatott az ukrajnai háború kirobbanása az amerikai és közép-európai védelmi iparra. A bemutató alkalmából az Oeconomus elemzője, a kötet szerzője és szerkesztője, László Dávid volt a Geo-Trendek vendége.

Továbbra is napirenden van annak lehetősége, hogy a közeljövőben Budapest ad otthont egy Donald Trump–Vlagyimir Putyin csúcstalálkozónak, amely az ukrajnai háború lezárásáról szólna. Bár a tervezett találkozót időközben lemondták, a nemzetközi sajtó és a diplomáciai tér továbbra is számol a lehetőséggel, hogy Budapest a béketárgyalások egyik kulcshelyszíne lehet.

A Röntgen epizódjában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója elemzi, milyen történelmi és diplomáciai háttér határozza meg az ukrajnai háború jövőjét. A műsor átfogó áttekintést ad:

Bepillantás a washingtoni csúcstalálkozó kulisszái mögé: az Oeconomus is tagja volt az Orbán Viktort kísérő magyar delegációnak. A hazai és nemzetközi média ízekre szedték már a Donald Trumppal folytatott csúcstalálkozót, de mit tapasztaltak az Oeconomus elemzői első kézből? Hova szólt a jegyük a miniszterekkel zsúfolt gépen, mibe kerültek nekünk a tető alá hozott megállapodások, hogy szereti az amerikai elnök a steaket, és miért vagyunk mi egyáltalán érdekesek az amerikaiaknak? A Rizikó új adásában a tengerentúlról hazatérő Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója válaszol, a műsorvezető László Dávid.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke, Törcsi Péter és kutatási igazgatója, Pásztor Szabolcs személyes élményekkel és szakmai elemzéssel értékelik a washingtoni „magyar nap” eseményeit és a Trump–Orbán találkozó politikai-gazdasági jelentőségét.

Donald Trump G2-nek hívta dél-koreai találkozóját Hszi-Csinpinggel, azaz egyenrangúvá emelte Kínát. Ezzel üzenhette, hogy mostantól két szuperhatalom létezik, és vége az egypólusú világnak. Mindenesetre az I. hidegháborúhoz hasonló forgatókönyv szerint halad Washington és Peking viszonya. Dél-Koreában sikerült biztosítania Trumpnak a kínai ritkaföldfém-szállításokat, de ezért cserébe nyitva hagyták a kiskaput a kínai vállalatoknak az amerikai technológiai embargó részleges kikerülésére. Miközben Kína sikeresen átirányította az exportját a világpiacokon, az USA-ban a vámok beépülnek az árakba, az ASEAN-ban pedig erősödik az integráció a két szuperhatalom szorításában. Alakul a neo-bipoláris világrend? A Geo-Trendek új adásában Tasnádi Zsombor, az Oeconomus elemzője értékeli az amerikai és kínai elnök történelmi találkozóját.