Oeconomus

A sport és a geopolitika egyre szorosabban összefonódik. De mennyire hatékonyak a sportszankciók a nemzetközi konfliktusok kezelésében?Oroszország nem lehet ott a labdarúgó világbajnokságon, így az oroszok csak sóvárogva nézhetik a közvetítéseket. A nézők mellett a szankciók legnagyobb vesztesei maguk a sportolók. Vajon hatékony összekeverni a sportot és a politikát? Erről beszélgetnek a GeoComment új adásában Bendarzsevszkij Anton és László Dávid.

A kata, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója 2012-2022 között egyik legnépszerűbb és egyben legvitatottabb adózási forma volt Magyarországon. 🔹Miért vált a vállalkozások „slágertermékévé”, és milyen gazdasági költségeket rejtett a kata? 🔹Miért alakították á 2022-ben, és 2026 után hogyan térhet vissza? E kérdésekre is keresi a választ Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője, valamit Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője a Trendfigyelő legfrissebb adásában.

Az alaszkai csúcstalálkozó után reális esély mutatkozott arra, hogy véget ér az orosz-ukrán háború. Nem így lett, sőt immár régebb óta dúl, mint az I. világháború, a kérdés inkább, vajon beéri-e a másodikat? Reményre adhat okot, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök minap 55 percen keresztül telefonált. A legújabb hírek szerint pedig Moszkvába várják Steve Witkoffot és Jared Kushnert, hogy folytassák a tárgyalásokat. Bendarzsevszkij Anton szerint elképzelhető, hogy idén valamiféle megállapodás születik. Egyrészt az Egyesült Államok figyelme Irán után ismét Ukrajna felé fordulhat. Másrészt fordult a hadiszerencse, az ukránok sikereket érnek el a fronton. Oroszország közben a gazdasági visszaesés terheit nyögi. Moderátor: László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője

Kína egyre határozottabb fellépése alapjaiban formálja át az indo-csendes-óceáni térség biztonsági és geopolitikai viszonyait. Peking növekvő befolyására válaszul új együttműködések és védelmi partnerségek jönnek létre: az AUKUS-megállapodás, Japán és Ausztrália kapcsolatainak erősödése, valamint a Fülöp-szigetek egyre aktívabb ellenállása mind ebbe a folyamatba illeszkednek.Mindeközben az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai versengés tovább éleződik, amelynek egyik legfontosabb gócpontja Tajvan. A sziget jövőjét Donald Trump változó és sokszor ambivalens nyilatkozatai is befolyásolják.📌 Hogyan formálja a kínai–amerikai rivalizálás a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai térségét?📌Mi az AUKUS valódi jelentősége?📌 Milyen szerepet játszik Tajvan a nagyhatalmi versengésben?📌 Képesek-e a regionális szövetségek egyensúlyt teremteni Kínával szemben?📌 Milyen geopolitikai kockázatokkal kell számolni a következő években?Az indo-csendes-óceáni térségben zajlik korunk egyik legfontosabb geopolitikai átrendeződése. Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám (Oeconomus) és Varga Mónika (infoRádió) azt vizsgálja, milyen válaszokat adnak a térség államai Kína növekvő erejére, és milyen új erőegyensúly körvonalazódik Ázsiában.

Irán és az Egyesült Államok megállapodtak a háború lezárásáról, de a tárgyalások még folytatódnak. Nehéz győztest hirdetni: az amerikaiak messze nem érték el a kitűzött célokat, az irániak viszont súlyos veszteségeket szenvedtek. Úgy tűnik, Donald Trump újabb „atomalkuja” sem lesz jobb, mint amit anno Barack Obama fegyverek nélkül kitárgyalt. Az évtizedek óta húzódó konfliktus végére aligha lehet pontot tenni. Főleg, mert Izrael ott sincs az asztalnál.

A labdarúgó-világbajnokság ma már sokkal több, mint puszta sport: dollármilliárdos üzlet és kőkemény geopolitikai sakkjátszma. A Trendfigyelő legújabb adásában a 2026-os észak-amerikai torna gazdasági hátterét és politikai feszültségeit elemezzük.🔹Miért éppen a vb egyenes kieséses szakaszára, július 1-jére időzítették az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (USMCA) kritikus felülvizsgálatát? 🔹Hogyan használhatja fel Donald Trump a sporteseményt nyomásgyakorlásra Mexikóval és Kanadával szemben? 🔹Miként függ össze az iráni válogatott részvétele és az Egyesült Államokkal kapcsolatos diplomáciai folyamatok alakulása? 🔹Hogyan hat a 48 csapatosra bővülő világbajnokság a FIFA és a rendező országok bevételeire?A 2026-os világbajnokság nem csupán a soft power (puha hatalom) eszköze, hanem a három rendező ország közötti gazdasági és geopolitikai erőviszonyok lenyomata is.Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)Szakértő: Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője

🏭 A magyar gazdaság egyik legfontosabb kérdése ma már nem az, hogy lesznek-e új beruházások, hanem az, hogy ki fog bennük dolgozni.A vendégmunkások körüli vita rendszerint az olcsó munkaerőről szól. A valóság azonban jóval összetettebb. A demográfiai folyamatok, a munkaerőhiány, a nagy ipari beruházások és a nemzetközi verseny egyszerre formálják a magyar munkaerőpiacot.🔹Meddig tartható fenn a növekedés külföldi munkaerő nélkül? 🔹Valóban leszorítják a béreket a vendégmunkások? 🔹Miért módosultak a szabályok, és mely ágazatokat érintheti leginkább a változás?A TrendFigyelő legújabb adásában a számok, a gazdasági összefüggések és a nemzetközi tapasztalatok alapján vizsgáljuk meg a kérdést.Nem ideológiai, hanem gazdasági szemüvegen keresztül.🎙️Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)🗣️Szakértő: Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója

Június 11-én elrajtol 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely a történelem eddigi legnagyobb, 48 csapatos tornája lesz. 🤔⚽Vajon a FIFA végleg behódol az amerikai show-biznisznek, amely elhozza a Super Bowl mérkőzéseken megszokott Halftime Showt és 10 milliós jegyárakat a foci vb-döntőn? A MagasLabda legújabb adásában annak járunk utána, milyen lesz az amerikanizált foci vb, és mit ad hozzá kulturálisan a mexikói és a kanadai szervező a világbajnokság összképéhez.Szabados Gábor sportközgazdásszal Német Viktória, az Oeconomus sportgazdasái elemzője a gigantikus számok mögötti kulisszákat járják körül.Amiről az adásban szó lesz:🔹Hogyan változtatja meg a Super Bowl mintája a hagyományos foci-vb döntőjét?🔹Miért pont az USA-ban lett a labdarúgás elsősorban női és családi sport?🔹A Messi-faktor és az Inter Miami spanyol nyelvű marketing-titka.🔹Felhígult mezőny? Mit hoz a 48 csapatos lebonyolítás és az egzotikus újoncok érkezése?🔹Kinek éri meg jobban a rendezés: az USA-nak, Kanadának vagy Mexikónak?🔹Miért a 2026-tól kezdve csak gazdasági szuperhatalmak fognak tudni foci vb-t szervezni?

Az ukrajnai háború kezdete óta az Európai Unió, az IMF, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint számos állam több tízmilliárd eurónyi támogatást és hitelt biztosított Ukrajnának. A nemzetközi segítség nélkül az ukrán állam és gazdaság működése ma jóval nehezebb helyzetben lenne.

Ugyanakkor egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy meddig fenntartható ez a finanszírozási rendszer. Kik állnak ma Ukrajna mögött pénzügyi szempontból? Milyen feltételekkel érkeznek a támogatások és hitelek? Mire fordíthatja ezeket az összegeket Kijev, és milyen gazdasági kihívásokkal kell majd szembenéznie az országnak a háború lezárását követően? Valóban fennáll az adósságcsapda veszélye, vagy kezelhető marad az elmúlt években felhalmozott tartozásállomány?

A pénzügyi kérdések mellett az ukrán menekültek helyzete is jelentősen változik Európában. Bár 2022 óta számos ország nyújtott széles körű támogatást a háború elől menekülőknek, 2024 második felétől több államban is szigorodtak a szabályok, és csökkentek az elérhető juttatások. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan alakul ma egy ukrán menekült helyzete a befogadó országokban, és milyen kilátások várnak rájuk a következő években?

A Geo-Trendek legújabb adásában Varga Mónika, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével Ukrajna finanszírozásáról, az ország előtt álló gazdasági kihívásokról, valamint az ukrán menekülteket érintő legfontosabb európai folyamatokról.

„Lengyelország a II. világháború óta nem volt olyan közel a háborúhoz, mint most” – figyelmeztetett Donald Tusk lengyel miniszterelnök még tavaly szeptemberben, miután 19 orosz drón repült be a lengyel légtérbe. „Majdnem kirobbant a világháború!” – verték a vészharangokat a a 2022-es, emberéletet is követelő, szintén lengyelországi tragédia után, amíg ki nem kiderült, hogy minden bizonnyal egy eltévedt ukrán rakéta csapódott be. Most Romániában robbant lakóházba feltételezések szerint orosz drón, de mintha nem lenne olyan elsöprő a felháborodás. Fel sem merült a NATO kollektív védelméről szóló 4. vagy 5. cikkely aktiválása. Bendarzsevszkij Anton szerint a NATO megfelelő választ adott, és eltúlzottak azok a követelések, amelyek „arányost választ” sürgetnek az oroszok ellen. A legfontosabb, hogy készen álljunk az új fenyegetésre, aminek felismerése a keleti szárnyon épülő „drónfal”. Moderátor: László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője