Az euró bevezetése Magyarországon évek óta visszatérő kérdés a gazdaságpolitikai vitákban – mégsem született róla döntés. De mi áll a háttérben?A Rizikó legújabb adásában végigvesszük:

- milyen gazdasági feltételek szükségesek az euró bevezetéséhez

- milyen előnyökkel járhat a közös valuta használata

- milyen kockázatokat jelent a monetáris önállóság feladása

- mit tanulhatunk más országok tapasztalataibólVendégek:

- Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója- Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzőjeModerátor:

- Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

A tűzszünet egyelőre fennáll, azonban az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások első fordulója eredménytelenül zárult. Közben Washington újabb lépésekkel próbálja növelni a gazdasági nyomást Teheránon, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, amely kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban.A kérdés az, hogy ez a nyomásgyakorlás mennyire lehet hatékony hosszabb távon. Míg az Egyesült Államok katonai és gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, Irán számára az időtényező és az alkalmazkodás képessége jelenthet előnyt.A történelem azt mutatja, hogy az ilyen típusú konfliktusok ritkán zárulnak gyors és egyértelmű eredménnyel. Gyakran nem az dönt, ki erősebb rövid távon, hanem az, hogy melyik fél képes tartósan kezelni a gazdasági és politikai következményeket.Ebben a helyzetben a kulcskérdés az: melyik fél tudja hosszabb ideig fenntartani saját stratégiáját – és milyen gazdasági áron.Erről beszélget a Geo-Trendekben László Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

Az InfoRádió Trendfigyelő podcastjának következő adásában azt vizsgáljuk, hogyan vált az energia a geopolitika egyik legerősebb eszközévé. A 20. századi olajválságoktól egészen az orosz–ukrán gázvitákig végigkövetjük, hogyan alakult át az energia szerepe klasszikus erőforrásból stratégiai fegyverré.A beszélgetés középpontjában az ellátási láncok sérülékenysége áll: mi történik, ha egy ország túlzottan egyetlen forrásra támaszkodik? Milyen gazdasági és politikai következményekkel járhat egy ellátási sokk?Külön kitérünk Magyarország energiastratégiájára is: hogyan épül fel az a rendszer, amely a Török Áramlat vezetékre és hosszú távú szerződésekre támaszkodva igyekszik biztosítani az ellátás stabilitását, a szuverenitást és a rezsiköltségek kiszámíthatóságát.A témáról Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője és Szabó S. Gergő beszélgetnek.

A tűzszünet egyelőre fennáll, azonban az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások első fordulója eredménytelenül zárult. Közben Washington újabb lépésekkel próbálja növelni a gazdasági nyomást Teheránon, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében, amely kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban.A kérdés az, hogy ez a nyomásgyakorlás mennyire lehet hatékony hosszabb távon. Míg az Egyesült Államok katonai és gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, Irán számára az időtényező és az alkalmazkodás képessége jelenthet előnyt.A történelem azt mutatja, hogy az ilyen típusú konfliktusok ritkán zárulnak gyors és egyértelmű eredménnyel. Gyakran nem az dönt, ki erősebb rövid távon, hanem az, hogy melyik fél képes tartósan kezelni a gazdasági és politikai következményeket.Ebben a helyzetben a kulcskérdés az: melyik fél tudja hosszabb ideig fenntartani saját stratégiáját – és milyen gazdasági áron.Erről beszélget a Geo-Trendekben László Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika az InfoRádió műsorvezetője.

Ukrajnában – sőt Oroszországban – már régóta célkeresztben áll, Iránban most „kerül fel az étlapra” a kritikus infrastruktúra. Demkó Attila szerint valójában nincs ebben semmi meglepő: a háborúban teljesen megszokott célpontokról van szó. Csakhogy Magyarország nem áll háborúban, mégis támadás alatt áll: azok után, hogy Ukrajna leállította az olajszállítást, most a Török Áramlat szerbiai szakaszán, a magyar határhoz közel találtak robbanóanyagot. A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.

Mit jelent az amerikai alelnök budapesti látogatása a kampány hajrájában?Húsz év után a legmagasabb rangú amerikai politikus érkezett Magyarországra: JD Vance.A kampány hajrájában tett látogatás politikai és gazdasági súllyal is bír.Az elmúlt időszakban a Donald Trump és Orbán Viktor közötti szoros együttműködés látványosan felerősítette a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat.🔹 2025-ben rekordot döntöttek az amerikai beruházások🔹16 nagyvállalat érkezett Magyarországra🔹Több mint 1000 új, magas hozzáadott értékű munkahely jött létreA háttérben konkrét megállapodások állnak, amelyek közvetlen gazdasági hatással bírnak:🔹energetikai együttműködés🔹védelmi ipari partnerségek🔹pénzügyi védőpajzs🔹vízummentességi megállapodás előkészítéseJ.D. Vance látogatása ezeket az irányokat erősíti meg:a gazdasági kapcsolatok mélyítése és a befektetések további bővítése a cél.Ez a látogatás egy erős geopolitikai jelzés is: amerika a magyar szuverenitás politikája mögé áll.Vance több fronton is kemény kritikát fogalmazott meg:🔹elutasította a brüsszeli politikai nyomásgyakorlást🔹bírálta a Ursula von der Leyen vezette Bizottságot🔹és kritikusan szólt Volodimir Zelenszkij lépéseiről isKözben megerősítette: az Egyesült Államok érdekelt az ukrajnai békében — egy olyan álláspontban, amelyet Orbán Viktor már évek óta képvisel.A Geo-Trendek legújabb adásában Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke beszélget az Inforádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával.

Donald Trump kemény üzenetet küldött Iránnak: ha nem nyitják meg a Hormuzi-szorost, „a pokollal kell szembenézniük”. A helyzet nemcsak regionális feszültség – hanem globális kockázat.Demkó Attila szerint mindkét fél kezében vannak olyan eszközök, amelyeket bevethetnek egymás ellen – de ezek hatása az egész világgazdaságot megrázná, az energiaáraktól kezdve a kereskedelmi útvonalakig.- Meddig lehet ezt diplomáciával kezelni?- Hol van az a pont, ahol már nincs visszaút?Van még tér a megállapodásra – vagy elindult egy veszélyes spirál?A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.

Időről időre felmerül: el kell-e adni a stratégiai vállalatokat, mint az MVM vagy a MOL Group? Ez azonban nem pusztán gazdasági vita — hanem szuverenitási kérdés. Az energia nem egy átlagos piac. Ha az ellátás, a tárolás és a finomítás feletti kontroll kikerül nemzeti kézből, akkor egy ország elveszíti a mozgásterét a saját működése felett. Ilyenkor már nem az állam, hanem külföldi befektetők, vagy akár más államok érdekei határozhatják meg az árakat, a fejlesztéseket és a prioritásokat. Az adásban konkrét példákon keresztül mutatjuk meg:

- miért kulcsszereplő az MVM a magyar energiabiztonságban

- miért volt fordulópont a MOL feletti kontroll visszaszerzése

- mit tanít a 90-es évek privatizációja — és a 2022-es német energiaválság

- hogyan lett Magyarország gáztárolási kapacitása stratégiai előny a régióban

A Hormuzi-szoros lezárásával a világ legnagyobb kőolaj- és földgázexporterei nem tudják piacra juttatni energiahordozóikat. A helyzet különösen érzékenyen érintheti Európát, amely az elmúlt években rohamléptekben zárta ki az olcsó orosz energiát piacairól. De nincs könnyű helyzetben Magyarország sem, hiszen a Barátság kőolajvezeték elzárásával rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe sodorták egy újabb globális energiaválság közepette. Ezt a témát járja körbe a Rizikó legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton az Oeconomus igazgatója és László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője. Moderátor: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

A nemzetközi kapcsolatok ritkán működnek vákuumban: egy távoli konfliktus sokszor ott hoz döntő változást, ahol nem is számítanánk rá. A Geo-Trendek adásában az iráni- és az orosz-ukrán háború közötti láthatatlan, de annál szorosabb szálakat fejtjük fel.Míg a diplomáciai erőfeszítések korábban a tárgyalóasztal felé terelték a feleket, a Közel-Keleten fellángoló feszültség alapjaiban írta át a matekot a Kreml számára. Oroszország, amely a szankciók szorításában küzdött a bevételeiért, most egy váratlan globális gazdasági fordulat nyertese lett, és a jelenlegi olajárak mellett havi 14 milliárd dolláros többletbevételre tesz szert idén januárhoz képest. A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója beszélget az Inforádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával.