Oeconomus

A világpolitikai feszültségek, az ukrajnai háború, az energiaszállítások körüli viták és az Európai Unió gazdasági döntései alapvetően alakítják át a magyar régiók lehetőségeit is. De hogyan érinti mindez Békés vármegyét?Az OecoKeret új adásának vendége Erdős Norbert, az Európai Parlament korábbi képviselője és a Békés 04-es számú OEVK képviselőjelöltje, akivel arról beszélgetünk, milyen fejlődési pályák állnak a térség előtt a jelenlegi geopolitikai környezetben.Szó esik többek között:- a háborúk gazdasági hatásairól- az ukrán olajblokád következményeiről- a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakításáról- az EU–Mercosur megállapodásról- az ukrán piacnyitás kérdéséről- és arról, hogyan reagál minderre Békés vármegye gazdasága.A beszélgetésből kiderül, hogy a térség jelentős rugalmasságot mutat, és a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére is képes új lehetőségeket találni.Békés vármegye egyre több nagy külföldi befektetőt vonz, ami hosszú távon meghatározhatja a régió fejlődési irányát.A beszélgetés résztvevői:- Erdős Norbert, az Európai Parlament korábbi képviselője, a Békés 04. számú egyéni választókerület képviselőjelöltje- Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke- Gondi Mátyás, az Oeconomus alelnöke- Pásztor Szabolcs, kutatási igazgató

A fókusznak Ukrajnán kell maradnia! – figyelmeztetett Keir Starmer mikor minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Tényleg, ki figyel most Ukrajnára? Demkó Attila szerint rövid távon árt Oroszországnak az Irán ellen indított háború, ha viszont elhúzódik a konfliktus, annak nagy nyertese lehet. Közben Kína sem bánja, ha az Egyesült Államok kutyaszorítóba kerül…A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A globális kapcsolati kapitalizmus nem a semmiből jelent meg Magyarországon. Már a késő államszocializmus idején kialakultak azok a csatornák, amelyek összekötötték a nyugati tőkét a kommunista elit egyes köreivel. Ezek a kapcsolatok a rendszerváltás után sokszor privatizációs előnnyé, gazdasági befolyássá és politikai hálózatokká alakultak.Az adásban azt elemezzük, hogyan épültek ki ezek a hálózatok, miért volt Magyarország különösen kedvező terep a kapcsolati kapitalizmus számára, és hogyan lehetett technológiai együttműködéssel, presztízzsel és személyes kapcsolatokkal hosszú távú befolyást szerezni.A globális gazdasági érdekcsoportok nem tűntek el, és a 2026-os választások előtt újra megjelennek azok a politikai szereplők, akik nemzetközi hálózatokhoz kötődnek, és a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával szemben határozzák meg saját irányukat.A kérdés az, hogy a következő időszakban nemzeti érdek vagy nemzetközi kapcsolatrendszerek mentén születnek-e meg a döntések.Vitapartnerek:- Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő- Mező Gábor újságíró, kutató- Pásztor Szabolcs az Oeconomus kutatási igazgatójaModerátor:- Törcsi Péter politikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke

„Az amerikaiaknak húsz évbe telt Afganisztánban a tálibokat a tálibokra cserélni, Iránban viszont kilenc nap alatt sikerült Khameneit Khameneire” – így élcelődik az internet az Irán elleni háború eddigi mérlegén.De valóban kudarc, amit látunk, vagy katonailag épp ellenkezőleg: egy szinte tökéletesen végrehajtott művelet?Demkó Attila szerint katonailag ugyan szinte tökéletes, amit az izraeliek és amerikaiak végrehajtottak, de ettől még ebből a háborúból nagyon nehéz lesz arcvesztés nélkül kiszállni.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A Hormuzi-szoros korlátozásával Teherán a világ egyik legsúlyosabb energiaszállítási zavarát idézte elő az 1970-es évek olajválsága óta. Ezáltal a katonai értelemben vett regionális konfliktusból gazdasági hatásait tekintve globális konfliktus vált. A Geo-Trendek legújabb adásában azt vizsgáljuk, mit jelent a gyakorlatban a szoros „blokkolása”, és milyen gazdasági és geopolitikai következményekkel járhat ez a globális energiapiacra nézve. Szóba kerül a NATO és más szövetségesek lehetséges szerepe, valamint a háború lezárásának forgatókönyvei is. Az InfoRádió stúdiójában Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélget.

Magyarország helye a világban – mit mutatnak a számok, és mi a valóság a nemzetközi összehasonlítások mögött?A Trendfigyelő adásában az Oeconomus frissített Oeco-indexe alapján elemezzük Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetét uniós és globális összevetésben. Megnézzük, mely mutatók alapján ítélik meg hazánkat, hol állunk valójában Európában, és miért torzulnak gyakran a nemzetközi rangsorok.Szó lesz az uniós támogatások szerepéről, az elmúlt évek gazdasági tanulságairól, valamint arról is, milyen világpolitikai és energiapiaci folyamatok határozhatják meg 2026-ban Magyarország mozgásterét.A műsorban azt is elemezzük, hogy a geopolitikai feszültségek erősödése, az energiapiaci kockázatok és a gazdasági bizonytalanság milyen hatással lehet Magyarország gazdasági mozgásterére.- Hol áll Magyarország a világban?- Mennyire számítanak az uniós források?- Mit hozhat 2026 a magyar gazdaságnak?🎙️ A Trendfigyelő adásábanPásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója beszélget Szabó Gergővel, az Inforádió műsorvezetőjével

Hogyan reagálna a NATO, ha egy támadás a Balti-tenger felől érné a szövetséget? Ezt a forgatókönyvet gyakorolták a Steadfast Dart 2026 hadgyakorlaton, amelyet február–márciusban rendeztek meg Németországban.A nagyszabású műveletben 13 nemzet több mint 10 000 katonája vett részt, ugyanakkor ezúttal az amerikai és a magyar erők hiányoztak a gyakorlatból.Az Oeconomus szakértői, Bendarzsevszkij Anton és Wagner Péter, a helyszínen követték az eseményeket.

A Rizikó új adásában személyes élményeiken keresztül mutatják be, hogyan zajlik egy NATO-hadgyakorlat, mit jelent a valós lőszerrel végrehajtott harcászati gyakorlat, és milyen üzenetet hordoz egy ilyen művelet a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzetben.- Miért van szükség ilyen gyakorlatokra?- Kinek szólnak ezek az erődemonstrációk?- És mit árul el a NATO felkészültségéről, hogy kik vettek részt — és kik maradtak távol?A műsort László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

Donald Trump „béke elnökének” nevezi magát, mégis katonai akciókat indít. Ellentmondás vagy tudatos stratégia? Washington szerint egy gyors, kemény fellépés megelőzhet egy nagyobb háborút, és stabilitást teremthet egy egyre inkább erőpolitikára épülő világrendben.Az iráni hadművelet nem egyetlen konfliktus része, hanem egy évtizedek óta tartó stratégiai szembenállás új szakasza. A tét nemcsak a Közel-Kelet, hanem az energiaellátás, a világgazdaság és a nagyhatalmi erőviszonyok.- Miért volt kulcsfontosságú Irán?- Valóban rezsimváltás a cél?- Meddig maradhat benne az USA a háborúban?- Mi történik, ha lezárják a Hormuzi-szorost?- Ki nyer az emelkedő olajáron?- Új blokkok alakulnak a világban?A konfliktus hatása már most látszik: energiaárak, infláció, geopolitikai feszültség, gyengülő Európa.A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte Törcsi Pétert, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnökét.

Meddig bírják emberrel az ukránok? – már jó pár éve találgatják ezt a szakértők. Közben dúl egy számháború a veszteségekről, a legfrissebb ukrán adatok szerint 1 millió 275 ezer embert veszítettek már az oroszok…. Ha a titkosított adatokat nem is látjuk, a demográfiait igen.Demkó Attila szerint pedig ez Ukrajna igazi tragédiája, egzisztenciális háborúja, ahonnét nincs visszaút. Sorskérdés ez a kárpátaljai magyarságnak is. Ők abban reménykedhetnek, hogy identitásuk sziklaszilárd.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

Miközben lángol a Közel-Kelet, bekukucskált 100 dollár fölé az olaj hordónkénti ára, töretlenül emelkedik a gázé és nyersanyagoké, Ursula von der Leyen elérkezettnek érezte az időt, hogy beismerje: stratégiai hiba volt elfordulni a nukleáris energiától. Örülhetnénk, csakhogy másnap az Európai Bizottság elnöke hozzátette: stratégiai hiba lenne visszatérni az orosz energiahordozókhoz. Demkó Attila szerint lehet, újabb tíz év kell hozzá, hogy ebben a kérdésben is belássa: hibázott. A gond csak az, hogy ennek az árát az európai versenyképesség fizeti meg. Közben makacsul tartja magát a vád, hogy az amerikaiaknak az iráni olajra fáj a foga.Tényleg ezért támadtak? És mi Irán egyetlen, de kétségtelenül erős ütőkártyája?