Amikor már azt hisszük, hogy D'Artagan nem lehet beképzeltebb majom, gyorsan feltesz az egészre még egy burgerkinges papírkoronát. Nem csoda, hogy le akarják döfni.

D'Artagan még mélyebbre ássa magát egyrészt a milady dunyhájába másrészt abba a hazugságból épített rakásba, amiből alig tudja majd kiásni magát.

A milady belelendül, de még mindig D'Artagan a legrosszabb arc a regényben.

D'Artagan combig gázol a becstelenségben, Athos fájdalmas képet vág, de most legalább nem mond közhelyes dolgokat a nőkről, pedig tudna.

Tovább folytatódik a hajsza a pénz után, találkozunk futólag egy spanyol granddal.

Aki eddig esetleg jó véleménnyel lett volna D'Artagan-ról annak most van lehetősége változtatni ezen. Hősünk a szokottnál is vacakabb ember.

Már régen sem volt jó buli ügyvédbojtárnak lenni, ha valamit, ezt megtanuljuk a mai fejezetből.

Párbaj a halálig! Úriemberkedés amíg unalmassá nem válik. És végül D'Artagan megy majomkodni a miladyhez. 

D'Artagan megint beleköt az élő fába is, közben Athos alkoholista emóst játszik. Gyerekemberek ezek, de legalább eljutunk az első könyv végére. Félút, feleim!

Porthos játszmázik egy kört, hogy aztán lenyúlhasson egy jobb sorsra érdemes nőt.