ORF Magyarok Podcast

Különleges élményben lehetett része azoknak, akik Felsoorben megnézték a Svung Bécsi Magyar Színház „Az aranyrózsa“ címu mesejátékát. A roma népmesei motívumokból építkezo eloadást a református gyülekezet dísztermében mutatták be két alkalommal, összesen mintegy 170 gyermek elott.

Lassan indul a visszaszámlálás, hisz hamarosan véget ér a tanév, és kitör a nyári szünet. De fejben valószínuleg sok diák már most a vakációban jár, és már várja, hogy ne kelljen korán kelni, és iskolába menni. Van, aki a nagyszülokhöz készül, van aki Egyitpomba, van aki krimiket fog bújni és van aki kertészkedni fog - persze a strand és a fagyizás sem hiányozhat. Weber Katalin oriszigeti és felsoori általános iskolásokat kérdezett a terveikrol.

Andreas Rudas Budapesten született, gyermekkorát és fiatalságát már Ausztriában töltötte, miközben családja történetén keresztül erősen jelen maradt benne a magyar múlt. Ahogy menekülése, pályafutása sem mindennapi: a politika, a média és a gazdaság területén is vezető szerepeket töltött be. Dolgozott az SPÖ-nél és Karl Blecha belügyminiszter szóvivőjeként, majd az ORF-nél lett vezető tisztségviselő. Később Viktor Klima kancellár idején az SPÖ országos ügyvezetője volt. Ezután a Magna igazgatóságába került, majd vezető pozíciókat töltött be a WAZ médiacsoportnál és az RTL Groupnál, ahol Kelet- és Délkelet-Európáért felelt. Munkája során rendszeresen foglalkozott Magyarországgal, így közelről látta az ország gazdasági és politikai átalakulását. Andreas Rudas a közelmúltban az idén 25 éves fennállását ünneplő Osztrák–Magyar Társaság pódiumbeszélgetésének egyik vendége volt, itt beszélgetett vele Weber Katalin.

Sokszor hallhattak már adásainkban a bécsi központú AMAPED-ről, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületéről. Azonban nem csak a fővárosban, hanem számos vidéki településen is kínálnak óvodai illetve iskolai foglalkozásokat az ott élő, magyarul tanulni kívánó gyerekeknek. Így van ez Eisenstadt/Kismartonban is, ahol az óvodás korosztálynak tartanak magyar programot. Bányi Kriszta látogatta meg nemrég az egyik foglalkozást, és most az ott készült riportban bemutatjuk, hogy miként is zajlik egy ilyen délutáni oktatás.

Az ORF kismartoni stúdiójába rendszeresen érkeznek diákok, hogy megismerkedjenek azzal a munkával, ami itt zajlik. A magyar szerkesztőség munkatársai is örömmel fogadjuk azokat az iskolai csoportokat, akik arra is kíváncsiak, hogy készülnek az adások, miként zajlik a munka nap, mint nap.

Nemrég a budapesti Tamási Áron Német Nemzetiségi Gimnázium tizedik évfolyamos diákjai egy osztálykirándulás keretében hozzánk is ellátogattak, és a Népcsoport-szerkesztőség vezetőjével, Kelemen Dorottyával végigjárhatták a rádió és tv stúdiókat is. Azonban ha már itt voltak, mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy miként is zajlik a német nyelv oktatása Magyarországon, egy ilyen specifikus iskolában. A vezetés után így Bányi Kriszta beszélgetett mind a diákokkal, mind a tanárokkal.

Semmiből finomat... Az Ausztriai Magyar Kutatóintézet irodalmi estsorozatán, a Schwedenplatzi Beszélgetéseken ezúttal Saly Noémi volt Lendvai Zsóka vendége. A népszerű irodalom- és várostörténész, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egykori muzeológusa, Budapest díszpolgára személyes emlékeken és izgalmas történeteken keresztül vezette végig a közönséget a gasztronómia és a mindennapi élet változásain a török megszállástól napjainkig. Saly Noémivel Palágyi Zsófia készített interjút.

A könyvtárak csendesek, a levéltárak magányosak és porosak? Aki ezt hiszi, az téved. A felsőpulyai városi könyvtár és az ott nemrég megnyílt levéltár nagyon is élő, pezsgő helyszín. Ez bizonyosodott be a „Középpulya története" című kiállítás megnyitóján is, ahol régi fotók és dokumentumok mellett Kraxner József helytörténész anekdotái is színesítették a programot. A „Középpulya – Képek és térképek 1784–1960“ alcímű kiállítás Középpulya történelmi fejlődését mutatja be, több évszázadból származó képekkel és tervekkel.

Legyen benne mazsola, vagy inkább ne? A Somlói galuska körül erről gyakran megoszlanak a vélemények, abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy az egyik legkedveltebb magyar desszertről van szó. Az eredeti receptet és az elkészítés fortélyait azonban már kevesen ismerik. És talán azt sem sokan tudják, hogy a Hortobágyi palacsintának - a neve ellenére - valójában semmi köze a Hortobágyhoz. Weber Katalin Alsóőrben járt, a Burgenlandi Magyar Kulturegyesület Pannon kulináris sorozatának főződélutánján, ahol a receptek történetének és az elkészítés titkainak is utánajárt.

A Mattersburg/Nagymartoni Irodalom Háza ebben az évben külön figyelmet fordít a magyar szerzők elbeszéléseire. Az „Ungarn erzählen" sorozat keretében mutatta be első regényét a német-magyar, Budapest és Berlin között ingázó Muri Darida is. A fiatal író 1993-ban született, Bajorországban nőtt fel, egyetemi tanulmányait Berlinben végezte, ma Budapest és Berlin között él és alkot, ahogy maga vallja a nyelv, a hatalom és az ellenállás metszéspontjain. Újságíróként olyan szemléletet képvisel, amely teret enged a többértelműségnek, rendszeresen publikál politikai és társadalmi témákban. Első regénye nemrég jelent meg. A „King Cobra” egy nyomozás a magyar családtörténetben: sürgető hangú debütálás, személyes és politikai egyszerre. Muri Daridaval Weber Katalin beszélget.

Megújult a Bécsi Napló online felülete. Az ausztriai magyar közélet egyik meghatározó lapja új honlappal, friss szerkesztési szemlélettel és szélesebb közönséget megszólító tervekkel folytatja munkáját, miközben a nyomtatott kiadás is megmarad. A bemutatót a Központi Szövetség schwedenplatzi székházában tartották. Az eseményen részt vett Palágyi Zsófia kolléganőnk is.