ORF Magyarok Podcast

Ma egy fiatal, feltörekvő karmester a vendégünk, aki mindössze néhány hónapja vette át a Bécsi Műszaki Egyetem Szimfonikus Zenekarának vezetését. Erdei Simon a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen szerzett karmesteri diplomát, vezényelt már a Magyar Állami Operaházban, a Tiroli Ünnepi Játékokon Rajna Martin asszisztenseként, de vezényelte többek között a Savaria Szimfonikus Zenekart, vagy a Plovdivi Opera Zenekarát is. 2023-ban harmadik díjat nyert Portugáliában egy Nemzetközi Karmesterversenyen. A Bécsi Műszaki Egyetem Szimfonikus Zenekarával júniusban egy klasszikus koncertsorozatot adtak Bécsben és Salzburgban, a nyári koncertek csúcspontját pedig augusztusban a Weinviertel egyik legnagyobb szabadtéri zenei eseménye, a Kirchstetteni kastélyfesztivál filmzenei gálája jelenti majd. Milyen kihívások előtt áll, mit szeretne mindenképp műsorra tűzni és vezényelni, hogy zajlanak a próbák a zenekarral, minderről szó lesz a következő percekben.

A Pannon Ifjúsági Szimfonikus Zenekar 2015-ben jött létre Andreas Richter, az Esterházy Magánalapítvány művészeti tanácsadójának kezdeményezésére. A zenekar egy különleges interkulturális projekt, amely évről évre fiatal muzsikusokat hoz össze, idén nyolc ország fiatal tehetségei találkoztak. A résztvevők minden nyáron egy hetet töltenek együtt: intenzív próbákon vesznek részt, közösen zenélnek és új barátságokat kötnek. Az idei év különlegessége volt, hogy a formáció részt vett az Eisenstadt/kismartoni Esterházy-kastélyban megrendezett Kórusünnepen, ahol a Wiener Sängerknaben vegyes ifjúsági kórusával, a Chorus Juventusszal közösen léptek színpadra. Weber Katalin is ellátogatott egy zenekari próbára.

A Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Móka műhelye ezúttal „Hello Sommer!” mottóval szervezett nyárköszöntő délutánt, amely a vakációra hangolta a résztvevőket. A havi rendszerességgel megrendezett programon a gyerekek játékos formában fejleszthették kreativitásukat, mozgáskészségüket és magyar nyelvtudásukat is. A Hello Sommer programról Weber Katalin számol be hallgatóinknak.

Műsorunk ezúttal rendhagyó lesz. Nem új vendéget hívtunk a stúdióba, hanem kinyitottuk rádiónk archívumát, és olyan hangfelvételeket kerestünk elő, amelyek akár húsz-harminc évvel ezelőtt készültek. Farkas Anna hangját ma már csak archív felvételről hallhatjuk. Beszélgetésünk 2007-ben készült, vagyis immár tizenkilenc évvel ezelőtt. A már akkor nyolcvanéves alsóőri Anna nénivel, meghitt otthonában találkozhatott Palágyi Zsófia. Néhány háznyira a templomtól élt egy gyönyörű, régi parasztházban, és csak mesélt. A folytatásban pedig ugorjunk 2003-ba. Sebő Ferencet hallják aki idén áprilisban hunyt el 80. életévében. A Kossuth-díjas énekes, népzenekutató és építészmérnök, az ausztriai magyarok körében is népszerű táncházmozgalom egyik elindítója volt.

2025. novemberében indult el Bécsben az Egy sima - egy fordított Könyvklub. A névválasztás hátterében a magyar és más nyelven íródott irodalom áll. Az alapítók: Endrődi Anna, Vörös Olívia és Nemes Ildikó a Bécsi Irodalmi Műhely fordítóműhelyében találkoztak össze, amelyet Nádori Lídia vezet, és itt indult el annak a gondolata, hogy létrehozzanak közösen valamit, ami az irodalomhoz és az olvasáshoz kapcsolódik. Mára már egy lelkes törzsközönség találkozik hónapról-hónapra, hogy megbeszéljék az aktuális könyvhöz kapcsolódó olvasási élményeiket.

Nem mindenkinek van akkora szerencséje, hogy egy urhajóssal találkozzon, de Weber Katalin kolleganomnek ebben a kiváltságban volt része. Ugyanis a Collegium Hungaricum, a Bécsi Magyar Nagykövetség és a HUNOR Magyar Urhajós Program közös szervezésében a fovárosba látogatott Kapu Tibor magyar kutatóurhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula. Kapu Tibor 2025 nyarán járt a világurben, mint az Ax–4 urmisszió tagja, és összesen 20 napot töltött Föld körüli pályán.

Adásunk vendége Danis Ágota nemzetközi coach, tréner és vállalati tanácsadó, aki Bécsből hódította meg Európa üzleti világát, öt nyelven beszél. Pozsonyban született, „felvidéki magyar vagyok, aki Bécsben él", mondja magáról. Prágában végezte egyetemi tanulmányait, biokémiát tanult. Hogy hogyan lett a természettudományok doktorából nemzetközileg is keresett coach, hogyan tudja kamatoztatni nyelvtudását, hogyan éli meg a kultúrák közötti létet, mit tanácsol azoknak, akik egy másik országban próbálnak szerencsét – minderről beszélgetett Weber Katalin Danis Ágotával.

Mosonszolnok – német nevén Zanegg csupán 10 km-re fekszik a burgenlandi határtól. Mosonszolnok 1946-ig német falu volt, a családok mezőgazdaságból éltek. A második világháborút követően a németeket elűzték. Kénytelenek voltak elhagyni házaikat, földjeiket – az otthonukat. Ma már csak néhány leszármazott él itt a hajdani „Heidebauer” családok közül, gyermekeik és unokáik azonban minden évben visszatérnek. Németországból, de Burgenlandból is érkeznek, hogy megemlékezzenek családjuk sorsáról. A falu mostani lakóival közösen idén immár a deportálás 80. évfordulójára emlékeztek, többek között egy új emléktáblával. Weber Katalin riportját hallják.

A bécsi Komensky iskola neve elsősorban a cseh és a szlovák nyelvű oktatással fonódott össze az elmúlt több mint másfél évszázadban. A Bécsi Magyar Iskolaegyesület kezdeményezésére hosszú évek előkészítő munkája után 2007 szeptemberében itt indulhatott el Bécs első magyar–német kétnyelvű óvodai csoportja is. Kezdetben mindössze hét gyermekkel működött. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult: ma már tizennyolc kisgyermek jár a csoportba, ahol a mindennapok során játékosan, természetes módon találkoznak a magyar és a német nyelvvel. Weber Katalin kolléganőnk egy délelőttöt töltöttünk az óvodában, hogy megnézhessük, hogyan működik a kétnyelvű nevelés a gyakorlatban.

Vajon melyik szó honnan származik? És van-e egyáltalán olyan nyelv, amely „tiszta” maradt volna a történelem során? A jövevényszavak világába kalauzol bennünket Tölgyesi Tamás nyelvész, a kontaktlingvisztika szakértője, aki Budapestről Prágán át Bécsig ívelő szakmai útja során a közép-európai nyelvek kölcsönhatásait kutatja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bécsi Egyetem oktatója azt vizsgálja, hogyan vándorolnak szavak egyik nyelvből a másikba – legyen szó akár a „robot” vagy a „kalács” eredetéről. Tölgyesi Tamással Weber Katalin beszélget.