Bolemant Lillával és Mészáros Andrással beszélgettünk

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta március 8-án tartanak. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. De miért van szükségünk manapság a nőnapra, van-e bármilyen jelentősége? Ugyanakkor ez a nap jó apropót szolgáltat arra, hogy megvitassuk azt, hogy mit jelent az úgymond “gyengébb nemhez” tartozni.

A podcastból kiderül:

Bolemant Lilla, irodalomkutatóval és Mészáros András filozófussal Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Költő és publicista, aki szerint az ízléses bulvárnak helye van az újságírásban.

Forbáth- és Madách-díjas költő, újságíró. Publicisztikái karizmatikusak, de szabadszájúak is, ezért megosztó figuraként tartják számon. Muzslán született, a kassai ipariban érettségizett, a Szabad Földműves szerkesztője, majd a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ munkatársa volt. Részt vett az 1989-es rendszerváltásban, a Független Magyar Kezdeményezés alapító tagja, az akkor indult Nap vezető szerkesztője majd főszerkesztője volt. Ezután megalapította a Nap könyvkiadót, a Csallóköz című hetilapot vezette, az Új Szó kommentátora volt, majd a Paraméter internetes hírportál tulajdonosa. Több mint húsz kötete jelent meg, versek és publicisztikák egyaránt.

A podcastből kiderül:

Barak László költővel, publicistával Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

A Körbeér című EP-n a három új szerzemény után a Pillangó idei, újra maszterelt változata csendül fel.

Palágyi Ildikó a tavalyi A Dalban vált széles körben ismertté a Pillangó című slágerével. Zenéje az art-pop, a jazz és az elektronika találkozásából születő utazás. Szerzeményei műfaji sokszínűségét az érzelmes dallamok, a személyes szövegek és a pillanatot megragadó improvizáció egységesíti. A királyhelmeci születésű, Budapesten élő énekesnő a napokban négyszámos kislemezzel rukkolt elő. A Körbeér című EP bemutatóját március 30-án a Magyar Zene Házában tartja, a koncertre már hetekkel ezelőtt az összes belépőjegy elkelt.

A podcastből kiderül:

Palágyi Ildikó énekesnővel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

A nő arcaiban Vörös Zsuzsit ismerhetjük meg, aki mindössze 2 éve tudta meg, hogy 5 évesen elképesztő magas intelligenciájának köszönhetően felvételt nyert Pozsonyban a különösen tehetséges gyerekek iskolájába. Végül azonban mégsem ott kezdte tanulmányait..Soha nem beszéltek róla azelőtt, egészen 2 évvel ezelőttig, amikor Zsuzsit hidegzuhanyként érte a tény, amire ő már egyáltalán nem is emlékezett, utólag azonban sok dologra magyarázatot kapott. Zsuzsi sok területen kipróbálta magát, felsorolhatnám, de inkább ajánlom a következő beszélgetést. A Személyiségfejlesztők Országos Egyesületének titkára, emellett a Személyiségfejlesztő Akadémia gyakorlatszerzési programjának a vezetője. Beszélgetünk önismeretről, és arról a bizonyos 4 női szerepről is, ami minden nőben ott van.

A nő arcaiban továbbá beszélgetünk a következőkről:

Március 20-án volt a boldogság világnapja, és ezúttal is elkészült a világ országainak boldogság-ranglistája. 137 országot vizsgáltak meg hat főbb mutató (a GDP, a szociális környezet, a testi-lelki egészség, a választás szabadsága, az adakozási hajlam és a korrupcióérzékelés) alapján.

A határon túli magyarokat külön persze nem elemezték, de a többségi társadalmak, illetve az anyaországi társadalom viszonyrendszerében, valamint a gyakorlati tapasztalataink alapján megbecsülhető a hatumák „boldogságindexe” is.

·       Mi teszi a hatumákat boldoggá/boldogtalanná?

·       Melyek az ország- és melyek a nemzet- vagy közösségspecifikus faktorok?

·       Min kellene javítani ahhoz, hogy boldogabbak legyünk?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Ha a teremtéstörténet első női alakjára gondolunk, akkor legtöbbször Éva az, aki eszünkbe jut. A kultúránkban, a köztudatban azonban

A beszélgetésből továbbá kiderül:

Megígérte apjának, hogy legkisebb fiát megtanítja magyarul.

Komáromban született, Gútán nőtt fel, Pozsonyban él. Édesapja magyar, édesanyja szlovák. A magyar ugyan jelen volt a családban és a városban, de a domináns az anyanyelve, a szlovák volt. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szlovák-esztétika szakon végzett. A Mosty című csehszlovák lapnál dolgozott újságíróként, majd a Sme napilap kultúrarovatához került, szabadúszó volt, s most ismét a Smenél van. Mindeközben szépirodalmat fordít magyarról szlovákra. Ő fordította Mednyánszky Naplóit, de Varró Dánielt, Erdős Virágot, Závada Pétert és Závada Pált is. Három gyermeke van, a legkisebbről, Jonatánról sokat fogunk beszélgetni, mert hosszú viszontagságok után úgy került magyar óvodába, hogy alig beszélt magyarul.

A podcastből kiderül:

Eva Andrejčákovával Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Árvágtáról, bankárokról, nyugati életszínvonalról, szankciókról és néptáncról.

Ipolyszakállosról származik, Ipolyságon érettségizett, a Dunaszerdahely melletti Balázsfán él családjával. A pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán végzett tudományos matematikát, ahonnan a bankszektorba vezetett az útja, noha tehetséges táncos volt, sokan azt gondolták, az akkor alakuló professzionális táncegyüttes, az Ifjú Szivek művésze lesz. De őt a banki elemzés érdekelte. Pozsonyból a bécsi Erste csoporthoz került, ahol kockázatelemzőként kezdett, most az Erste Csoport mérlegmenedzsment igazgatóságát vezeti.

A podcastből kiderül:

Sánta Attilával Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A Nem rólunk szól március 18-án, a Hol jársz? március 25-én mutatkozik be A Dalban.

Március 11-én indult A Dal idei sorozata. A műsorfolyamban 2019 és 2021 után újra indul Szekér Gergő. Ráadásul két szerzeménnyel lesz jelen. A Hol jársz? címűt saját maga adja elő. A zeneszám komoly témát feszeget, eltűnt emberekről szól, a videóklipjében eltűnt személyek utolsó ismert mondatai olvashatók. Másik szerzeményét, a vidám témájú, a tinder-ismerkedést boncolgató Nem rólunk szól címűt Gábor Márkó énekli a tévéműsorban. A párkányi születésű Szekér Gergővel Budapesten találkoztunk, a beszélgetés a március 12-i Pentatonban volt hallható.

A podcastből kiderül:

Szekér Gergő énekessel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Március 15-i ünnepségek a határon túl

· Milyen üzenetek hangzottak el a helyi politikusok és a magyarországi vendégek szájából?

· Lehet-e koherens következtetéseket levonni ezekből a beszédekből?

· Változik-e a határon túli magyar közösségek jelentősége a magyarországi belpolitikában?

2. A határon túli magyarok mint erőforrás

Orbán Viktor miniszterelnök pár napja arról beszélt, hogy „a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra”, és – mint mondta – „a határon túl élő, onnan ide jövő magyarokra is számítunk”.

· Deklarált nemzetpolitikai céllá válik a határon túli magyarok Magyarországra vonzása a helyben való boldogulásuk támogatása helyett?

3. A határon túli magyarok mint szavazók

Újra felmerült a magyarországi közbeszédben a határon túli magyarok szavazati joga. Ezúttal Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke vetette fel a szavazati jog jelenlegi formájában történő megvonását.

· Kiket lehet megszólítani ezzel az újra és újra felvetődő kérdéssel?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.