Tíz évszázad egy arisztokrata család történetének tükrében.

A 2. világháború után a Máriássy családnak el kellett hagynia a szepességi Márkusfalvát. Máriássy Péter szülei végül Kassán telepedtek le. Az arisztokrata származású gyerekek a középiskoláik elvégzése után a szocialista Csehszlovákiában már nem tanulhattak tovább. Máriássy Péter így aktív éveinek nagy részében építésvezetőként dolgozott, viszont szabadidejében elkezdett behatóbban foglalkozni családja múltjával is. Amikor a rendszerváltást követően kiderült, hogy a márkusfalvi várat anno mégsem államosították, Máriássy Péter nekifogott az ősi birtok rendbetételének. Immár ennek szenteli nyugdíjas évei jelentős részét.

Az interjúból kiderül:

Máriássy Péter várúrral Köteles Szabolcs beszélget.

A színház szerepe hátrányos helyzetben

Mi a művészet szerepe az életünkben, a társadalomban? Ki férhet hozzá? Kiváltság-e vagy szükség? Az utóbbi évek krízishelyzetei, a menekültválság, a Covid, az orosz-ukrán háború, a klímaválság, amelyeknek egyik kulcsszava a “túlélés”, hogyan árnyalták a művészethez való viszonyunkat? De a túlélés fogalma ezen krízishelyzetek túl vagy mellett is jelen van a társadalmunkban: hátrányos helyzetben élő gyerekek, fiatalok, felnőttek mindennapjait határozza meg vagy határolja körül. Mit tud ilyen helyzetekben adni a zene, a színház, az alkotás azon túl, hogy pillanatokra elfeledteti a nehézségeket?

A budapesti Romankovics Edát kérdezem, aki színházi nevelési szakemberként dolgozik hátrányos helyzetben élő fiatalokkal és felnőttekkel különböző projektekben.

A podcastból kiderül:

Romankovics Eda színházi nevelési szakemberrel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Vágkirályfáról a brüsszeli slam-poetry világbajnokságra.

Odacsapós költészet – így is nevezhetnénk a slam-poetryt, amely egy kicsit a költészet és az előadóművészet elegye. A slam-poetry története 1984-ben indult, amikor egy építőipari munkás, Marc Smith, önjelölt költő és barátai a kedvenc klubjukban felolvasó esteket szerveztek egymás szórakoztatására. Később a szervezők több csapatot is meghívtak az eseményre, amely így komolyabb versennyé nőtte ki magát. A hangsúly itt már nem a versek hangulatán volt, hanem sokkal inkább a performanszen. A vágkirályfai származású Gyenge Veroni hat éve slammel. Tavaly megnyerte a magyar bajnokságot, majd szlovákiai magyarként Magyarországot képviselve az Európa-bajnokságon a legjobb tízben végzett, szeptember végén pedig a világbajnokságra megy Brüsszelbe.

A podcastból kiderül:

Gyenge Veronival Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

2022 őszének új szlovák filmje szeptember 22-től a mozikban

“Piargyt nem találod a térképen. Egyetlen éjszaka alatt tűnt el a világból. Mintha az ördögök húzták volna le a pokolba az ott élő emberekkel, állatokkal együtt. Csak Johanka és és az ő férje, Klement maradt meg. És intő jelként a kunyhójuk négy fala. Az volt a falu utolsó éjszakája. Farsang volt, farsang vasárnapja.”

Ősszel a szlovák mozikba érkezik Ivo Trajkov rendező új filmje, a Piargy, amely František Švantner azonos című novellájának motívumaira épül. A film főszereplőjével, Bárdos Judittal beszélgetünk.

A podcastból kiderül:

Bárdos Judit színművésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

A nyári szünet utáni új évfolyamával jelentkezi a PosztModeM. A műsorból megtudhatjuk, hogy: 

PosztmodeM a Pátria Rádióban.

www.posztmodem.hu

22 év után újra a Jókai Színház színpadán

A nyitrai DAB, vagyis az Andrej Bagar Színház színművésze 2006-tól, de vendégszerepel más szlovák színházakban is. Rendszeresen együtt dolgozik a Teatro Tatro, valamint a Nové Divadlo társulatokkal. Szerepel szlovák filmekben, sorozatokban, legutóbb a Stan Up! című filmben láthatta a moziközönség. De hosszú kihagyás után 2022-ben újra magyarul is játszik. A Komáromi Jókai Színház Tóték című előadásának Őrnagya, s az előadást Gál Tamás igazgató a 2021/22-es évaduk legjobb előadásának tartotta. Oszlík Péter színművésszel beszélgetünk.

A podcastból kiderül:

Oszlík Péter színművésszel Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Mérő Vera Lúg című könyvéről akár azt is gondolhatnánk, hogy fiktív történet, egy regény, amelyet csak úgy leemelünk a polcról, és elképzeljük azt, amit olvasunk. De nem, sem a történet, de még a személy sem kitalált. 

2013-ban Renner Erika nevével sokan megismerkedtünk. Brutális támadást követtek el ellene, csakhogy rövidre fogjam a bevezetőt, lúggal borzalmas módon megcsonkították a nemi szervét. Erről majd részletesen beszélgetünk a mai adásban, hiszen Erika elfogadta a meghívásomat, és A nő arcaiban mesélt az elmúlt közel 10 évről, arról, hogy mi történik most vele, merre tart az élete.

A most elhangzott bevezető a beszélgetés után született meg, de az emlékeimben frissen ott van, ahogy Erika elképesztő bájjal, kedvességgel kezet nyújt, amikor belép a stúdióba. Olyan pozitív kisugárzás lengte körbe, hogy az az érzés fogott el, biztosan az élet jó oldaláról, könnyed és vidám dolgokról beszélgetünk majd. Ez az érzés nagyon belém ivódott. Aztán hirtelen jött a villanás, nem, mi itt nagyon komoly témáról fogunk beszélgetni. És ez így is volt. Az ő valóságáról, ami bármelyik nő valósága is lehet. Mostmár tudja, hogy küldetése van a történetével.

Hogy mi derül ki a mai adásból?

Minden!

Érdekes volt megtapasztalni, ahogy azt éreztem két ismeretlen ember végül egy bizalmas beszélgetés részesévé válik. Egyszercsak azt vettük észre, hogy már nem magázódunk, csak Te és én lettünk. Mintha mikrofon sem lett volna ott. Erika elképesztő nyitottsággal válaszolt kérdéseimre, mert a cél nemcsak az volt, hogy a történetét megismerjük, de segítsünk olyanoknak, akik hasonló cipőben jár(hat)nak. 

Forog a negyedik évad, rövidesen látható lesz a képernyőn.

2019-ben indult, idén már a negyedik évadja lesz a #LABODA című műsornak, amely az STV2-n fut, s amely az első nem magazin jellegű adása volt a Szlovák Televízió magyar adásának. Pontosabban a mai napig is az. Októbertől lesz látható majd a negyedik szezon a képernyőkön. A műsor célja szlovákiai magyar személyiségek és események bemutatása egy kicsit másképp. A műsorvezető a komáromi Laboda Róbert slammer, költő, tanár, aki olykor naivan csodálkozik rá a dolgokra, ami a műsor savát-borsát adja, na meg a vágás, a témamegközelítés és a kameramozgás.

A podcastból kiderül:

Duducz Erikával és Laboda Róberttel Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

Miért kell reklám a szoptatásnak?

Az Egészégügyi Világszervezet először 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatejes Táplálás Világnapjává, mellyel egy időben kezdetét veszi az anyatejes táplálás világhete is.

A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, valamint arra, hogy az anyatejes táplálás több, mint a gyermek etetése. Felmerülhet a kérdés, miért volt vajon szükséges, hogy ennek a világnapnak a segítségével népszerűsítsék a szoptatást? Ennyire háttérbe szorult az anyatejes táplálás, illetve, milyen a helyzet ma? Kérdezem mindezt vendégemtől, Štefkovič Patasi Ágnes szoptatási tanácsadótól és pszichológustól.

A podcastból kiderül:

Štefkovič Patasi Ágnes szoptatási tanácsadóval Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.

Wargaming – egy hobbi, amelynek három rétege van.

Majdnem mindenkinek van hobbija. Ki kocog, ki kerékpározik, ki kertészkedik, ki gyűjtöget. A gyűjtögetésnek sokkal nagyobb divatja volt pár évtizede, mint mostanság, de valamilyen formában mégis túlélt. Aztán vannak olcsó hobbik, kicsit drágábbak és méregdrágák. Mondjuk, a kocogás csak sportruházatot igényel, de egy Ferrari-flottát összegyűjtögetni egy szegényebb ország egész éves GDP-jét is felemésztené. De ne menjünk ennyire messzire. Hobbiról lesz szó, egy nem mindennapi kedvtelésről. Vendégem gyűjtöget. És festeget. És játszik. Pár centis festett figurái a második világháborúba, egy sci-fi- vagy egy fantasy világba repítik őt.

A podcastból kiderül:

Gombos Gergellyel Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.