Podcast 2030

(Or more like seven months.) In this Christmas special episode we are talking about traveling to our neighbor planet, Mars. We discuss the recent NASA mission (InSight lander) and the possibility of manned missions in the near future, among many other things. Can Mars exploration be made profitable? How would you select a crew for a mission, that might be one-way only? How will the first colonies/cities look like? And for the love of God, how can we make babies in space, or on other planets, such as Mars

A kínai kormány egy társadalmi pontrendszer bevezetését tervezi, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a pozitív, társadalom számára hasznos viselkedést. Így például önkénteskedéssel vagy véradással lehetne növelni a pontszámot, míg forgalmi szabálytalanság, bűncselekmény elkövetésekor csökkenne a pontszámunk. Az állampolgárokat folyamatosan megfigyelnék kamerákkal és online adatgyűjtéssel. A "jó" állampolgár előnyökhöz jut (kedvezményes kölcsönfelvétel, reptéri elsőbbségi beszállás), a "rossz" állampolgártól pedig megvonnának bizonyos szolgáltatásokat (repülőjegy, gyorsvonat jegy vásárlása). Milyen előnyökkel jár és miyen veszélyeket rejt egy ilyen rendszer bevezetése? Létezik napjainkban is egy rejtett társadalmi pontrendszer?

Az algoritmusok egyre jelentősebb szerephez jutnak az életünkben és egyre több társadalmi funkciót vesznek át az emberektől. Emiatt fontos meggyőződnünk arról, hogy ezek az algoritmusok a lehető legjobban járnak el, objektíven döntenek. A gépi tanuló algoritmusok esetében például a tanító adatokban rejlő torzítás azt eredményezheti, hogy maga az algoritmus is torzít és részrehajlóan ítélkezik. Így például a túlnyomórészt fehér bőrű arcokon betanított arcfelismerő algoritmus nem, vagy sokkal rosszabb arányban fog felismerni más bőrszínű embereket. Vagy a nyelv számgítógépes feldolgozása esetén, a feldolgozott szövegekben lévő nemi sztereotípiák algoritmikus diszkriminációhoz vezethetnek. Hol jelennek meg ezek a torzítások és mit tehetünk ellenük?

Hajlamosak vagyunk felértékelni, értékesebbnek tartani azokat a dolgokat, amelyeket mi készítettünk. Miért? Az optikai illúziókhoz hasonlóan, bizonyos körülmények között a gondolkodásmódunkban is megjelennek torzítások, amelyek kihatnak az ítélőképességünkre. Ezek a kognitív torzítások agyunk normális működésének a velejárói, és míg sok esetben szükségesek és a hasznunkra válnak, bizonyos helyzetekben sebezhetővé válunk általuk és akár befolyásolni is lehet a döntéseinket. Melyek ezek a torzítások, mikor jelentkeznek és milyen következményekkel járnak?

A baktériumok immunrendszerének tanulmányozása biotechnológiai áttöréshez vezetett. A baktériumok a DNS-ükben eltárolják a már ismert vírusok DNS mintáját (CRISPR), majd ezt a "gén adatbázist" felhasználva speciális fehérje molekulák (Cas9) felismerik és darabokra vágják a baktériumsejtbe ismételten behatoló vírusokat. Ezt a mechanizmust kihasználva a kutatók költséghatékonyan létre tudnak hozni egy olyan "gén ollót", amely minden korábbi módszernél precízebben képes vágni és módostani akár az emberi DNS-t is. Ha ez a technológia elterjed és éretté válik, akkor majd kedvünk szerint változtathatjuk a saját és a gyerekeink génjeit. Milyen hatással lesz ennek a technológiának az elterjedése a társadalomra? Milyen genetikai módosításokat engedjünk meg az emberi génállományon, és melyeket tiltsuk be? El tudjuk fogadni az ezzel járó következményeket?

Digitális korban élünk, ahol kulcsfontosságú szerepet töltenek be a különböző kereső és ajánló algoritmusok amelyeket használunk. Hogyan hat az algoritmus ránk és a társadalomra? Szinte bármilyen információhoz hozzáférhetünk, viszont nem vagyunk felkészülve arra, hogy felelősségteljesen fogyasszuk a felénk áramló online tartalmakat. Hogyan ütközik a tech-óriások érdeke a társadalom érdekeivel?

Figyelem, helyenként gyengébb hangminőség :( Folytatjuk a beszélgetést feltéve, hogy valóban egy szimulációban élünk. Ki futtatja a szimulációt és mi lehet a célja vele? Mi van a szimuláción kívül, milyen lehet az igazi valóság? Ha mi is képesek lennénk futtatni egy bolygó méretű szimulációt, azt mire használnánk fel?

Bemutatjuk Nick Bostrom tézisét és beszélünk annak a lehetőségéről, hogy egy számítógépes szimulációban élünk. Vagy talán egy szimuláció által futtatott szimulációban? Lehet, hogy az univerzum csak egy applikáció egy földönkívüli okostelefonon?

Figyelem, gyengébb hangminőség :( A Cambridge Analytica botrány után még inkább bekerült a köztudba, hogy mennyire sok adatot tárolnak el rólunk a nagy techcégek. Tehetünk ez ellen, el tudunk rejtőzni az interneten? Spoiler alert: lehetséges, de sok energiánkba fog kerülni.

Figyelem, gyengébb hangminőség :( A reklámok tartjak el az internetet. Általában nem fizetünk az internetes tartalmakért, vagyis nem fizetunk direkt módon. Viszont indirekt módon igen, a figyelmünkkel és a böngészési adatainkkal, ami eladható reklámcégeknek.