Podcastok - 24.hu

„Hurráoptimistának tartom azokat a jóslatokat, hogy a jövő év második felében egyszámjegyűvé válik az infláció” – mondja a Della legfrissebb adásában Oszkó Péter innovációs befektető, volt pénzügyminiszter, aki szerint a munkavállalók megpróbálják kikövetelni a munkaadóktól, hogy a béremelések kövessék a 20 százalékos inflációt, nem szólva a 40 százalékos átlagos élelmiszer-áremelkedésről. Általában is rosszabb év elé nézünk, mint amilyen 2022 volt, sőt ez átnyúlhat 2024-re is, mert hiányozni fog a költségvetés gazdasági stimulusa: az idei minden idők legnagyobb választási pénzszórása volt, erre a következő évben nem lesz lehetőség, márpedig a magyar gazdaság a gödrökből rendre a fiskális költekezés növelésével lábalt ki az elmúlt évtizedekben. Oszkó Péter szerint hat-hét hónap múlva érhet el arra a pontra a reálgazdaság, hogy a munkaerő nagyobb számú csökkentésével reagáljon a recessziós környezetre, de ez szerinte nem jár majd a munkanélküliségi mutató érdemi emelkedésével, sokkal inkább a foglalkoztatottsági mutatók romlásával, mert sokan külföldön fognak munkát keresni, illetve a munkaadók nem töltik be az aktív éveiket befejező, nyugdíjba vonuló alkalmazottak helyét. A forint gyengébb még lehet szerinte, erősebb aligha. A műsorban arra is kísérletet teszünk, hogy megfejtsük az Orbán-titkot.

A Filéző podcast vendége Szemere Katalin és Segal Viktor volt, akik közösen készítették a 100 keksz, amit szeretsz című receptkönyvüket. A beszélgetésből kiderül, miért határtalan a kekszek birodalma, mik a legfontosabb konyhai eszközök, hogy kerül kolbász és zöldborsófőzelék a kekszbe, illetve, hogy mik voltak a féléves sütögetés legkeményebb pillanatai.

Hogyan beszélnek a büntetett előéletűek fiatal korukban, illetve túl az életük delén, különös tekintettel arra, hogy a mindennapi kiszolgáltatottságot kéretlen előfeltételként ismerik. Vajon a gyermekként átélt bántalmazások idézik elő nem szándékolt következményként, hogy a velük szembeni bűnökért haragot érző emberek megöregedve olyanokká váljanak, mint akiket mindig is megtagadtak? 2003-ban a Moszkva téren, majd idén ősszel Sepsiszentgyörgyön megjelent egy Időjárőr feliratú lakókocsi. Az előző héten megismert projekt mindkét helyszínéről egy-egy, önmagát felvállaló személyt mutatunk be a Tangó és Kes legújabb adásában.

Most először közönség előtt vettünk fel a Háromharmadot, mégpedig a Katona József Színház Sufnijában, ahová a leggyorsabban jelentkező olvasóink jutottak be nézőnek. Kezdtünk Majkával, új dalával, és azzal, hogy lesz-e forradalom. Aztán előkaptuk a Völner–Schadl-ügyet, mégpedig annak kapcsán, hogy lapunkban cikksorozat indult a végrehajtós botrány legfrissebb fejleményeiről. A hosszabbításban a közönség kérdezte a színpadon lévőket: Bita Dánielt, Nagy Józsefet és Pető Pétert.

Elvben csak az eddigi vállalások és mérföldkövek hangsúlyos betartatásáról van szó az uniós pénzek érkezéséért cserébe, pletykák szintjén az is felmerül, hogy az eljövendő hetekben még új magyar témák is Európa vezetőinek asztalára kerülhetnek.

A focihoz hasonlóan a bankszektorban is vannak meglepetések – mondta a Della legfrissebb adásában Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke kevéssel azután, hogy véget ért az Argentína-Szaúd-Arábia vb-mérkőzés, amely utóbbiak győzelmével zárult. Ehhez mérhető meglepetés volt a bankszektornak az a hét eleji kormányzati bejelentés, amely szerint a hiteloldali kamatstopok után a betéti oldalon is korlátozásokat vezetnek be a bankoknál. Mondván, hogy „vége a nyerészkedésnek” – ám a bankvezér szerint ilyesmiről nem volt szó, az érintett kör is a lakossági megtakarításokat kezeli. Konklúzióként hozzátette: a piacgazdaság nem tökéletes, de ennél jobbat nem ismer. A beszélgetésben szó esik még a hitelkereslet további szűküléséről, a monetáris és fiskális politika között tapintható feszültségről, valamint arról, hogy miért az irodaházuk melegvíz-ellátása körül alakult ki a jövő évet több mint tízszeres gázárakkal és háromszoros áramárakkal indító bank legutóbbi igazgatósági ülésének egyik legnagyobb vitája.

Kondor Vilmos ritkán ad interjút, akkor is törekszik az anonimitásra. A Buksó-podcasttel új könyve kapcsán kivételt tett, igaz végig eltorzítva hallható hangja. Miután a nagy sikerű  Bűnös Budapest-ciklusa idén bekerült a Cambridge University Press krimi-világirodalmi kézikönyvébe, szeptemberben új kötettel jelentkezett. Arról, hogy miért fontos számára az ismeretlenség és, hogy miért fogadta meg Majtényi György történész tanácsát, amely szerint '56, Kádár és a foci nem hagyható ki egyetlen alternatív magyar történetből sem, Nyáry Krisztiánnak mesél. Maradva a kitalált történelmi témáknál, ezúttal ilyen regényeket ajánlunk, és folytatjuk legutóbb elkezdett gyűjtésünket is a világ legjobb könyvesboltjairól. Gondolatban ezúttal Európa legizgalmasabb üzleteibe látogatunk el.

Nem sok jót vár 2023-tól és kommunikációs szempontból is további nehézségekre készül a Porsche Hungária ügyvezetője, Németh Balázs és marketing és kommunikációs igazgatója, Bujáki Zsolt. A számos márka hazai forgalmazását irányító cég két vezetőjével a Reklámszünet podcast legfrissebb epizódjában beszélgettünk többek közt arról, hogy lehet-e még majd valaha olcsón új autót kapni Magyarországon, egyáltalán mit értünk az alatt, hogy olcsó egy autó, lesz-e árletörő hatása a piacra egyszer beömlő kínai gépkocsiknak, hogyan lehetett egy csapásra menő egy korábban évtizedekig szenvedő márka, túltolták-e kicsit az elektromos autózás és az önvezetés vízióját, és hogy sokan vesznek-e majd előfizetéssel ülésfűtést, de szóba került a Dumaszínház is.

A Tangó és Kes ezúttal Sepsiszentgyörgyön járt, ahol Sugár János képzőművésszel arról beszélgettünk, hogyan lehet érvényesen megszólítani kiszolgáltatott, kriminális előéletű embereket. A város érdeklődő lakossága előtt 2022. október 15-én lezajlott találkozón arról is szó esett, miért tartja hasznosnak és fontosnak a Tangó és Kes a prostitúciós tematikájú adásokat, amelyekben a túlzottan személyes kérdések feltétele helyett a megismerés a fő cél.

A Filéző podcast vendége Bíró Lajos volt. Az egyik legismertebb magyar séffel beszélgettünk többek között arról, hogy élte meg éttermei bezárását az elmúlt években, miért látja komornak a vendéglátás jövőjét, mit gondol a Michelin-kalauz szerepéről és a tévés főzőműsorok győzteseiről, miért idegesíti, ha mindenbe belekeveredik a politika, de arról is, mikor csodálkozott rá arra, hogy üvöltözés nélkül is lehet kiváló konyhát működtetni.