Podcastok - 24.hu

Hogyan szabadította fel a magyar zenészeket a Youtube áttörése? Mennyit ér 10 millió megtekintés? Mi mindent kell megosztani videoklipeken kívül a sikerhez? Miért hiányzott egy ideig a platformról Az éjjel soha nem érhet véget és honnan jött a Dalfutár? LL Juniortól a Tankcsapdán és T Dannyn át Marsalkó Dávidig és Geszti Péterig mesélnek a Youtube-ról Linczényi Márkónak.

Palkovics ment a kormányból, minisztériuma felszántatott, viszont párton kívülről megérkezett a vadonatúj energiaügyi tárca élére egy erős ember: Lantos Csaba. Mit jelentenek a változások? E témával kezdett Kerner Zsolt, Pető Péter, valamint Nagy József a mai Háromharmadban. Aztán arról folyt a szó, hogy az amerikai félidős választások és a visegrádi négyek visegrádi egyekké apadása után merre van az előre az orbáni külpolitikának.

A lakosság felé befagyasztott csatlakozási lehetőségek, az ipari felhasználók esetében ellentmondásos szabályozás, a naperőműveknél másfél éve húzódó halasztgatás: ezek jellemzik az energiaválság közepén a kormányzati hozzáállást. Első kézből podcast. A megújulók ügyének ráadásul Palkovics László távozása és tárcájának szétdarabolása sem ígér jót.

Az idei fűtési szezonban lesz elég gáz, a magyarországi tárolókból biztosítani lehet a szükséges energiát – mondja a Della legújabb adásában Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Regionális Energetikagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) főmunkatársa. A jövő téli gázhelyzet – ami miatt sokan jobban aggódnak, mint az idei miatt – még bizonytalan, egy enyhébb tél sokat segítene Európának. Máskülönben arra is szükség lehet, hogy európai szinten allokálják az energiát, túllépve a piaci törvényszerűségeken. A REKK kalkulációi szerint hosszabb távon 50–80 euró környékén állhat be a gáz egyensúlyi ára, aminek egyik feltétele az európai fogyasztás 20 százalékos csökkenése. Lantos Csabát alkalmassá teszi az iparági tapasztalata, menedzserszemlélete az energetikai ágazat irányítására – reagált az energiaügyi minisztérium létrehozására, hangsúlyozva, hogy önmagában a szektor állami felügyelete nem indokolna önálló tárcát. A feladatkörök egybe terelése kapcsán kifejtette, a kormányzati indoklással szemben nem ismer olyan uniós feltételt, ami miatt Paks II ne kerülhetne az új tárcához. Felsmann Balázs arról is beszél adásunkban, hogy miért nem lát mozgásteret a lakossági piaci gázár csökkentésére januártól, valamint arról is, hogy miért nehéz leválni az oroszországi gázról.

A Filéző podcast vendége Kun Anita, a Csíz sajtműhely alapítója, aki egy jól menő irodai karriert hagyott ott tíz éve, hogy addigi hobbijának, a sajtkészítésnek szentelhesse az életét. Azóta nemcsak itthon ért el sikereket, de nemzetközi versenyeken, többek között a World Cheese Awardson is nyert díjakat sajtjaival. De vajon hogyan szerzi meg az ember az első tehenét? Miért a félkemény sajt a sajtkészítők álma? Milyen volt, amikor útközben ellopták a világbajnokságra küldött sajtjukat? És milyen okok állnak a tejtermékek őrületes tempójú drágulása mögött?

A Tangó és Kes új adásában az egykori – jórészt műtárgycsempészéssel és festményhamisítással foglalkozó – orgazdát, becenevén Pökit kérdeztük arról, milyen trükkök, sajátos eszközök bevetésével tudott a második világháború utáni Magyarországon milliókkal rendelkező, nagypályás maffiózóvá válni. Arról is mesélt, hogy egy „kicsiszolt frájernek” mit jelentett kijutni Amerikába, illetve milyen kötelezettségeket kellett teljesítenie a szüleivel szemben. Az alig pár osztályt elvégző Pöki cigányemberként – autodidakta módon – a Kádár-korszak végére nem csupán nagykereskedővé, de igazi műtárgyszakértővé nőtte ki magát.

Palkovics Lászlót, az ársapkás tojást s krumplit, valamint az ATV-s kecskét kívánta felszolgálni a mai Háromharmadban Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József. A kecske megmaradt.

Hiába voltunk persze ott a dolgok sűrűjében masszív ukrán és orosz piaci jelenlétüknek köszönhetően, még így sem volt egyszerű, hogy például legyen ember, aki képes kinyitni a raktárak ajtaját az ukrán fővárosban és felügyelni a gyógyszerszállítmányokat a háború kitörésekor – meséli tapasztalatait Beke Zsuzsa, a Richter kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője a legfrisebb Reklámszünet podcastba. A szakemberrel emellett olyan kérdésekről beszélgettünk, hogy hogyan lehet lobbizni azért, hogy a szankciók közepén se kelljen magukra hagyniuk több millió orosz beteget, valóban válságálló-e a gyógyszeripar, meg lehet-e valódi tartalommal tölteni a fenntarthatóság fogalmát, mennyire fontos a cég öndefiníciójában, hogy egy magyar hátterű multivállalatról van szó, hogyan választanak ügynökséget maguknak a különböző piacokon, el lehet-e dönteni Budapestről, hogy egy reklám működni fog-e Argentínában vagy Svédországban és hogy mi keresnivalója van egy konzervatívnak gondolt gyógyszercégnek a TikTokon.

A remélt nagy országos republikánus áttörés elmaradt, és a még mindig a két évvel ezelőtti választási eredményt vitató trumpisták sem vették át a pártot. Az ő 2024-es megoldásuk olyasvalaki lehet, aki utóbbiak jelszavait be-, de az erősen megosztó alvezérüket leépíti. A demokraták kisebb győzelemként könyvelhetik el, hogy jó esélyük van a gyakorlatban számukra többséget jelentő szenátusi patthelyzet megtartására, cserébe egyértelmű választói üzenet híján már kezdhetnek is gondolkodni, van-e még egy patron Bidenben 2024-re. A 24.hu munkatársa, D. Kovács Ildikó Arizona és Észak-Karolina nagyvárosaiban követte a kampányhajrát, és értékelés közben podcastunkban elmeséli magyar párhuzamoktól sem mentes benyomásait.

Jövőre akár 1500 forintba is kerülhet egy kiló kenyér és 150 forintba egy tojás – ez az egyáltalán nem megnyugtató üzenete a vásárlók számára Raskó György agrárközgazdásznak, volt parlamenti képviselőnek, gyakorló gazdálkodónak, akit a Della legújabb adásában kérdeztünk a hazai élelmiszerinfláció alakulásáról, az agrárágazat jövőképéről. A szakember szerint az árak elszabadulásáért a gyenge forint és az ársapka bevezetése a felelős, amit a nagy diszkontok kompenzálni tudnak, de a kisebb boltok belerokkannak. Sokat elmond a kereskedelmi multik elleni kormányzati harcról, hogy nagyobb a diszkontok piaci részesedése, mint egy évtizede – emeli ki Raskó, aki nem látja sok értelmét az ársapka kiterjesztésének, az árakat ezzel nem lehet megfékezni, arra pedig végképp nincs esély, hogy azok visszatérjenek a válság előtti szintre. Szóba került az éghajlatváltozás, ami kinyírta a hazai a cukorrépa-termelést, de befellegzett a bogyós gyümölcsök termesztésének is: mi a klímaváltozás vesztesek közé kerültünk, Lengyelország és Oroszország a nyertesek közé. Ahogy az idei termést agyonvágta az aszály, sajnos minden esély megvan rá, hogy jövőre még rosszabb terméseredmények legyenek búzából, kukoricából, mert az idei ősz sem hozta el azt a csapadékmennyiséget, amire a földeknek szükségük volt. A gazdálkodók költségei eközben meredeken emelkednek, az energián, műtrágyán túl ma már az elképesztően megdrágult hitelek is rontják a magyar termelők versenyképességét: míg itthon 16–18 százalékos kamattal lehet forgóeszközhitelhez jutni, addig Szlovákiában 2 százalékot kér a bank – hasonlítja össze vállalkozásai forrásszerzési lehetőségeit Raskó György.