Podcastok - 24.hu

A világ legjobb és legkülönlegesebb Európán kívüli könyvesboltjai után Garaczi Lászlót új, Weszteg című regénye kapcsán kérdezi Nyáry Krisztián. Egyebek mellett kiderül az is, milyen párhuzamok, és milyen különbségek figyelhetők meg korábbi sikerkönyve, a Wünsch híd és e között. De mesél a kötet előzmény színházi darabjáról, visszatérő helyszíneiről és új regénye fő motívumáról, egy párkacsolat természetrajzáról a pandémia alatt. Végül tíz külföldi szerző klasszikus regényeinek új kiadását ajánljuk. Buksó podcast, a negyvenedik epizód.

Unikális, a maga nemében hiánypótló, ráadásul magyar szerzők tollával írt futballkönyv kerül a boltok kínálatába november 19-én. A kiadvány olvasása közben az ember azt érzi, mintha egy-egy sör mellett ücsörögve világklasszis edzők, Pep Guardiola, Jürgen Klopp, José Mourinho, Carlo Ancelotti vagy éppen Marcelo Bielsa magyarázná el a modern futball miértjeit, ok-okozati összefüggéseit, a stílusok, játékrendszerek, felállások fontosságát, a posztokat és az ahhoz tartozó szerepköröket, a labdás és a labda nélküli játékot, az átmeneteket, a modern futball taktikai vetületeit, vagy éppen azt, miért értékelődött fel az adatalapú elemzés.

Hadházy Ákos független képviselő blokádot szervezett az MTVA köré, mert az Orbán-rendszer leváltásának szükséges feltételeként tekint a közpénzből finanszírozott propaganda felszámolására. Valóban ekkora jelentősége van az MTVA-nak? Elérhető cél az intézmény megváltoztatása? Ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Háromharmadban Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Pető Péter.

A mai napig horror áron kínál energiát a településeknek az MVM, az árnövekedés 25-32-szeres, miközben a nemzetközi árak a nyár óta jelentős mértékben csökkentek. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ezért úgy döntött, felkeresi az MVM-et és a tulajdonost képviselő Miniszterelnökséget, hogy elérje, kínáljon végre fix árat a villamos művek. Nem zárja ki, hogy lesz olyan önkormányzat, amelyik élő energiaszerződés nélkül vág bele a 2023-as évbe, de azt elképzelhetetlennek tartja, hogy majd jön az állami cég illetékese, és leszereli a gáz- meg a villanyórákat a hivatalban és intézményeiben. A Della adásában beszél továbbá arról, hogy az önkormányzatok a költségeik 15–20 százalékát képesek megfogni a fűtés letekerésével, a világítás lekapcsolásával a késő esti órákban, vagy intézmények bezárásával, de ezzel együtt sem tartható az energiaköltségek emelkedése, ami Schmidt Jenő városa, Tab esetében 60–70 millió forintot jelent egy év alatt. A jövő évi költségvetésről újranyitott kormányzati tárgyalásokba bekapcsolódtak, a legfontosabbnak azt tartják, hogy az önkormányzati étkeztetés költségeit rendezze a kormány, mert az 500 forintért adott menü 1200 forintból jön ki a konyhán, a különbözetet pedig valakinek állnia kell. A fideszes polgármester azt is elárulta, kapott-e már figyelmeztető telefont a pártközpontból, hogy ne ugráljon annyit a TÖOSZ vezetőjeként.

Egyre gyakoribb, hogy a szállítmányozási csalást jelentő ügyeket nem a rendőrség nyomozza ki, mivel a cégek feljelentést sem tesznek, hanem inkább lecserélik probléma esetén a szállítmányozó cégüket. Azonban gyakorta előfordul, hogy a leltárhiány éppen akkor jelenik meg, miután az új szállítmányozó cég megkezdte a munkát. Ilyenkor pedig olyan magánnyomozói céghez fordulnak, amit a mostani adás vendége, Pándi Ákos is vezet.

A Filéző podcast vendége Darida Benedek, aki a hazai gasztrokultúra régi tartozását törlesztette azzal, hogy lefordította latinból Európa első nyomtatott szakácskönyvét, amelyet Bartholomaeus Platina írt 557 éve. De vajon mit ettek a reneszánsz udvarokban? Miért körített Platina komplett filozófiát a receptek köré? Mit érdemes manapság megfőzni belőle? És tényleg itt találhatóak a space cake előzményei?

„Én és mi vagyunk a jelen és a kibaszott jövő.” Ezt mondta egy pécsi gimnazista lány október huszonharmadikán. A mai Háromharmad első szakaszában Nagy Gergely Miklós, Pető Péter, valamint Nagy József azon tanakodik, hogy szabad-e így beszélni. (És arra jut, hogy szabad.) 1956 kapcsán szó esik Orbán történelemszemléletéről, a szankciók és a konzultációs plakátbomba révén Pocak Maci és a Fidesz valóságértelmezése kerül terítékre, a végén a szociális törvény főmódosítójának, Hollik Istvánnak küldünk puszit.

Nyomott áron eladta az állam a Nadap-széli hotelt egy volt belügyi vezetőnek, egy másikon keresztül háromszor annyi pénzt dobott utána, hogy teniszpályás-wellnesses vadászközponttá építhessék át. A nadapiak közben alighanem búcsúzhatnak az erdőtől, ami a vadászok terepe lesz.

Nagy elbocsátási hullám nem lesz, de a kisebb vállalkozások közül sok tönkre megy a válság miatt, amit úgy a kormány, mint az MNB alaposan félrekezelt – fejti ki a Della friss adásában László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint annál nagyobb butaságot nehéz csinálni, mint amit a jegybank tett, amikor bejelentette, hogy leáll az emelésekkel az irányadó kamatnál, úgy véli, ez a szakmai inkompetencia abszolút biztos mércéje. Azt is mondja, egy ponton visszaüt az orbáni gazdasági modell, hogy minél több ágazatban kell elérni a többségi magyar tulajdont: a válságban ugyanis nincs mögöttük külföldi anyacég, amelyik finanszírozza a veszteségeket, devizát bocsátva a rendelkezésükre, így ez a feladat a magyar gazdaságra marad, pénzügyi szempontból kiszolgáltatottabbá válik az ország. Arról is szó esik, hogy a dolgozók jövőre lemaradnak a reálbér-emelkedésről, tovább fog pörögni az ár–bér spirál, a gazdaság jó esetben stagnál, és nem segíti a kilábalást a választás után kialakított kusza kormányzati struktúra sem.

„Abban az esetben, ha az elődadás alatt légiriadó lenne, a közönséget tájákoztatni fogjuk, de a darab folytatódik” – ez állt a londoni Westminster Theatre műsorfüzetében, amikor kitört a II. világháború. A brit kormány ugyan néhány hétre bezáratta a színházakat, Churchill hathatós gondolatai nyomán nem sokkal később újranyitottak, mert kultúra nélkül maradni vétek lett volna. Még a vészterhes időkben is látogathatók voltak a kulturális intézmények, köztük a könyvtárak is. Nehéz idők várnak a művészetek szereplőire, és a művészeteknek otthont adókra a jelenben is. A rezsiharcok közepette sorra zárnak be az ország múzeumai, könyvtárai, fontosabb kulturális központjai. Egyebek mellett erről is szó esik a 39. Buksóban, amelyben aztán a verseké lesz a főszerep. Nyáry Krisztián vendége ezúttal Molnár Krisztina Rita, aki új kötetéről, így a társkeresésről, az álmokról, a háborúról és a nyelvi gyökereiről is mesél. Zárásként aztán az elmúlt hónapok legjobb kortárs magyar versesköteteit ajánljuk.