Valami dereng bennem és körülöttem a ki nem mondhatóból. Ez a voiceblog bejegyzés dadogó, tétova kísérlet arra, hogy megpróbáljak mondani róla valamit. Meg se kísérelem tökéletesíteni a morfondírozásomat, mert nem lehet. Egyelőre nem.

„Becsípődés... Már megint megnyomtál rajtam egy gombot. Ráléptél egy aknára bennem.”

„Nemcsak a válásból, párkapcsolati veszteségből lehet újjászületni – reagált ma reggel egy Válás és újjászületés posztomra kedves barátném, aki maga is szüléseket kísér –, hanem alkotói válságból, midlife crisis-ból, sosem sikerülő újévi fogadalmakból is...” Miért ne születhetne ebben az új évben új csoport, aminek az újjászületés van a fókuszában?” – szegezte nekem a kérdést.

„Az újjászületésem a te értő-érző figyelmed alatt kezdődhetett el, amire a mai napig hálával gondolok és hálával említem, ha valahol szóba kerülnek életemből a 2014-15-ös évek.”

A mellényúlások, elhallások, tévesztések nem mindig a lomtárba valók. Mielőtt kihajítanád, vedd szemügyre őket közelebbről.

Nincs már két óra se hátra és véget ér az év. Mit köszönhetek 2019-nek? Mit a séták kezdete óta eltelt hat és fél esztendőnek és a 916 sétálóval megtett  tizenegymillió lépésnek? Mit köszönhetek nektek? Lehet, hogy a jobbik önmagamat?

https://setaljvelem.hu/

Anselm Grün német bencés szerzetes gondolatai az adventi időben való elcsendesedésről és arról, hogy milyen kérdéseket érdemes ilyenkor feltenni magunknak.

Wagner Nándor Földanya szobra a mai sétában is segített. A szobor előtt álló Tamásban felbukkanó érzések új ajtót nyitottak a gondolataink számára..

Karácsonyi útravaló. „Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból.” (Jel 3,15–16)

Erdőt kerestünk, de nem leltünk olyat, amilyenben sétálni szeretett volna, akit kísértem. Mégis egy erdő teremtette meg közöttünk a kapcsolódást. Egy erdő, ami nem körülöttünk volt, hanem bennünk.