Vendégünk Székely Anna Krisztina, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkárhelyettese, témánk pedig a középiskolások számára meghirdetett CanSat "madjnem-műhold" építőverseny jelenlegi állása, és várható eseményei. Továbbá más, a tizenéveseket célzó "űrös" projektek is szóba kerülnek az űrpályázattól az űrtáborig, s miközben a nagy kérdést boncolgatjuk, hogy miért megy még mindig túl kevés lány természettudományos pályára, megemlítjük Illés Erzsébet, az első magyar űrkutató nő munkásságát és példáját, illetve a róla szóló könyvünk terveit.

Vendégünk Székely Anna Krisztina, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkárhelyettese, témánk pedig a középiskolások számára meghirdetett CanSat "madjnem-műhold" építőverseny jelenlegi állása, és várható eseményei. Továbbá más, a tizenéveseket célzó "űrös" projektek is szóba kerülnek az űrpályázattól az űrtáborig, s miközben a nagy kérdést boncolgatjuk, hogy miért megy még mindig túl kevés lány természettudományos pályára, megemlítjük Illés Erzsébet, az első magyar űrkutató nő munkásságát és példáját, illetve a róla szóló könyvünk terveit.

A Firefly Aerospace magáncég Blue Ghost űrszondája sikeresen leszállt a Holdra, a Válságok tengere nevezetű bazaltsíkságra. Ennek apropóján állandó szakértőnkkel, Pál Andrással (illetve a fórumozó és betelefonáló közönséggel)  azon merengtünk el, hogy miért is indult mostanában ilyen sok űreszköz a Hold fellé, mikor jár ott újra ember, és miért "vesztegetjük az időnket" égi kísérőnkön, ha egyszer a Mars a távlati cél?

Közkívánatra a fekete lyukak kerültek terítékre. Mik azok, léteznek-e a valóságban, vagy csak az elméleti fizikusok képzeletében, s hogyan jöntnének egyáltalán létre? Miért "áll meg az idő" az eseményhorizonton, és átjuthatunk-e a túloldalra anélkül, hogy spagettizálódnánk? Van-e meztelen szingularitás? Ilyen kérdéseknek eredtünk nyomába.

Ezúttal a múltba tekintettünk, hatvan évvel ezelőttre. 1965 sorsfordító éve volt az űrhajózásnak: lényegében ebben az évben tanult meg az Emberiség igazán űrhajózni. Ma már felfoghatatlan, mennyi elsőség fért bele abba a tizenkét hónapba az első űrsétáktól az első űrrandevúkig, a Mars felszínének első közeli lefényképezéséig, a műholdas távközlés forradalmáig és "majdnem sikeres" automata Holdra szállásokig és Vénusz-landolásokig. Hogyan történhetett meg mindez szinte egyszerre, s mi ebből a tanulság 2025-re nézve?

Tracklista:

01. Patrick Lynen - Einführung zum luziden Träumen & Wichtige Fakten zum luziden Träumen.1 - Luzides Träumen: Träume, was du träumen willst (kezdődött: 00:01:38)

02. Sematic4 - Stasis (kezdődött: 01:01:00)

A téma ezúttal a földi eredetű értelmes élet nagyon hosszú távú lehetséges sorsa volt. Elborult elmélkedés a többgenerációs telepes-űrhajókról, hibernálásról, replikálódó Neumann-szondákról és hasonló távoli, de a természeti törvényekkel összeegyeztethető lehetőségekről, amelyekre egyszer talán majd hagyatkozhatunk, "ha meghal a Nap". A Sokolébresztő első adása a vadonatúj stúdióból, fűszerezve néhány apróbb technikai gikszerrel.

01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:55:10)

A NASA Kennedy Űrközpontjában dolgozó Bartha Bencével beszélgettünk arról, hogy milyen sérüléseket találtak az Artemis-1 tesztrepülés után az Orion űrhajó hőpajzsán és hogy miért csúszik emiatt 2026-ra az amerikai űrhajósok visszatérése a Hold térségébe. Pál Andrással pedig végignéztük, hogy mi várható a 2025-ös év során az űrben, ami azért holdutazás nélkül is elég izgalmas lesz. Ha embereket nem is, de guruló és szökdécselő eszközöket szép számmal láthatunk majd a Holdon, új nagyrakéták röppennek majd fel, és remélhetőleg az első űrbéli rakéta-tankolásnak is tanúi lehetünk idén. 

A Sokolébresztő. 200. (karácsonyi) adásunk vendége Orha Zoltán volt, fő témája pedig a betlehemi csillag: lehet-e csillagászati magyarázatot találni a bibliai égi jelenségre a bolygómozgások vagy akár a korabeli egyéb feljegyzések alapján, s mi köze mindehhez Ponori Thewrewk Aurélnak (1921-2014), a legendás magyar csillagász-polihisztornak és ismeretterjesztőnek? Hogyan lehetett a negyvenes években doktorizni a Biblia csillagászati vonatkozásaiból, miként állította meg Józsué a Napot az égen, és mit kereshetett a Krisztus születésének megtörténtéről tudosító égi jelenség "Kr.isztus előtt" 7-ben? 

Szinte jubileumi, 199. adásunkban - hallgatói kérésre - kedvenc űrös-kozmikus-tudományos, "sci", "fi", és "sci-fi" könyveinket szakértettük meg állandó, de régen hallott szakértőnkkel, Werner Norberttel. Bár az adásidő nem kegyelmezett, a NASA várható közeljövőjének megszakértése után azért szóba került Carl Sagan feledhetetlen Kapcsolatától Cixin Liu Háromtest trilógiáján át Fred Hoyle, Isaac Asimov és Arthur C. Clarke egy-két könyvéig sok kedvenc. Nem mulasztottuk el megemlíteni Stephen Baxtert és Andy Weirt. S persze méltattuk a "non fiction" kategóriában például Avi Loeb Földnkívülijét, Oriana Fallaci legendás Apollós riportregényét (Ha meghal a Nap), Gene Kranz Houston, baj van című alapművét, illetve Tom Wolfe-tól Az igazakat. De mindezzel még csak a felszínt kapargattuk, így például A gyermekkor vége, A galaxis útikalauz vagy épp Az idő rövid története szóba se került, pedig igény az lett volna rá.  

Űrtörténeti jellegű adásunkban a nukleáris rakétahajtóművek története kerül terítékre. Már a negyvenes évek végén felmerült, hogy az űrutazás céljaira a maghasadáson alapuló hajtóművek lényegesen hatékonyabbak lehetnének, mint a "szokásos" kémiai reakciókon alapuló rakéták. Az ötvenes évektől a hetvenesekig meg is épült több földi tesztpéldány a NASA és az Atomenergia Bizottság közös NERVA-programjában, s csodálatos tervek születtek holdbázisokról és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli emberes marsutazásról. Bár a földi tesztek végül teljes sikernek bizonyultak, a NERVA mégsem jutott el a világűrbe, s azóta sem járt ott nukleáris hajtómű.