Témánk egy formabontó javaslat, ami a tudomány mestertrolljától, Avi Loebtől származik. A 3I/Atlast, vagyis a harmadik bizonyíthatóan csillagözi eredetű üstököst talán meg lehetne közelíteni jövőre, a Juno Jupiter-szonda pályájának módosításával. Miért érdekes ez az üstökös, vagy az-e egyáltalán, mennyire kell komolyan venni azokat az ötleteket, hogy esetleg nem is természetes eredetű, és megérné-e a megközelítése miatt feláldozni egy remekül működi Jupiter-szondát? Kiderül az adásból.

Pál Andrással beszélgetünk mindenféle űrös témáról, ezúttal kötetlenül. Emlegettük az ISS-ről lefényképezett vörös lidércet, és az ugyanott zajló, ugyanilyenekre vadászó magyar megfigyelőprogramot,  megemlékeztünk kedvenc műholdunkról, a GRBAlpháról (2021-2025), elmerengtünk a NASA űrtávcsöveinek jelenéről és jövőjéről, az ISS különleges pályájáról, és arról, hogy egy rövid ideig egyszerre húsz ember tartózkodott 100 km fölött, köztük egy magyar és egy Irakot megjárt mesterlövész.

Folytattuk Pál Andrással az űrszemét tematikát: ahogy egyre több műholdat állítunk Föld körüli pályára, bekövetkezhet-e olyan ütközéslavina, aminek hatására tönkremegy egy csomó műhold, és elzáródik számunkra a világűrbe vezető út? Ilyen és hasonló kérdéseket tárgyaltunk meg, és persze röviden megemlékeztünk Farkas Bertalan 45 évvel ezelőtti startjáról is.

A több mint fél évszázad után a Föld légkörébe visszatérő és a hétvégén az Indiai-óceánba zuhant pórul járt Vénusz-szonda kapcsán Pál Andrással beszélgettünk a szovjet Venyera-programról, a Vénusz bolygó furcsaságairól, na és arról, hogy miért és hogyan "esnek le" a műholdak.. Elmélkedünk arról, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyi idő alatt pottyan le egy grapefruit-szputnyik, űrállomás, lézervisszaverő üveggolyó, vagy épp eltévedt Vénusz-szonda a Föld körüli pályáról.

Témánk ezúttal a K2-18b exobolygó, és azok a friss eredmények, amelyek szerint potenciálisan életre utaló molekulákat mutattak ki a James Webb Űrtávcsővel annak légkörében. Valóban ott van-e a dimetil-szulfid, s ha igen, abból követhezik-e egyértelműen az élő szervezetek jelenléte? Végül Rakétafüst kollégát, kilencéves asztrobiológia-szakértőnket is megszólaltattuk arról, hogy szerinte milyen életformák létezhetnek az Univerzumban.

Témánk az amerikai űrhajózás jövője: Trump csillagos-sávos lobogót akar a Marson látni, de közben Jared Isaacman, a NASA következő igazgatója a Holdat sem hanyagolná. Az űrügynökség költségvetése viszont jelentősen csökkenni fog, s ennek a tudomány láthatja kárát. Teljesen elkészült űrteleszkóp maradhat a Földön és a Marson évek alatt összeválogatott kőzetgyűjtemény hazahozása is tovább csúszhat, miközben persze a kínaiak sem tétlenkednek. Mit lehet kiolvasni a tealevelekből?

Két héttel elébe menve a kerek, 55. évfordulónak, témánk az Apollo-13 legendás küldetése. Mi történt, hogyan történt 1970-ben, miért hiúsult meg az emberiség harmadik Holdra szállása? Milyen malőrök és figyelmetlenségek láncolata vezetett az űrhajó felrobbanásához és milyen tanulságokat lehetett levonni az űrhajózás történetének talán legizgalmasabb hetéből?