Évzáró adásunkban a kedvenc Apollo-űrhajósunkkal, a 90. életévét nemrég betöltött Rusty Schweickarttal felvett, négy évvel ezelőtti beszélgetésünket hallhatjátok sokféle érdekes témáról az Apollo-programtól az űrhajósok nemzetközi egyesületének megalapításán át a kisbolygó-eltérítésig. Utána pedig röviden áttekintjük az idei év fontosabb űreseményeit egy teljesen szubjektív válogatásban.

Szentpéteri Lászlóval számbavesszük az idei év fontosabb nemzetközi űrpolitikai fejleményeit, különös tekintettel az Európai Űrügynökség éles stratégiaváltására és a kínai-amerikai Hold-versenyre. Szót ejtünk a kínai űrállomással kapcsolatos közelmúltbeli izgalmakról, arról, hogy India mikor juttat önerőből embert az űrbe, hogy ki lesz az első német a Holdon és hogy mire jó az Artemis-egyezmény. 

Ezúttal a kilencvenes évekbe utazunk vissza, amikor a Szovjetunió összeomlása utáni években elindulhatott a Nemzetközi Űrállomás "nulladik fázisának" tekinthető orosz-amerikai űrhajózási együttműködés, a példátlanul sikeres Shuttle-Mir program, amelynek keretében a NASA űrhajósai vendégeskedtek a világ első igazi modulűrállomásán.

Témánk egy közelmúltbeli cikk, amelynek szerzői nem kevesebbet állítanak, mint hogy a híres amerikai Palomar-hegyi csillagvizsgálóban a múlt század ötvenes éveiben készült fotólemezeken műholdszerűen mozgó fénypontok láthatók... évekkel az első Szputnyik felbocsájtása előtt! Mennyire komoly ez? Ezt járjuk körbe állandó szakértőnkkel, Pál Andrással, és persze ejtünk néhány keresetlen szót a 3I/ATLAS üstökössel kapcsolatos fejleményekről is.

Témánk a Hubble tension néven emlegetett kisebb-nagyobb krízis a kozmológiában: a különböző típusú csillagászati megfigyelések adatait a világot leírő elfogadott modellbe beírva eltérő értékeket kapunk az Univerzum korára, tágulásának ütemére. Hogy is van ez? Mérési hibák soráról van szó, vagy esetleg új fizikára van szükség? Körbejárjuk a kérdést

Témánk a Vénusz űrszondás kutatása. Mit tanultunk "pokoli ikertestvérünkről" az első űreszközök odaérkezése, vagyis a hatvanas évek óta? Lehet-e élet a felhők között és mire jutottak a közelmúlt és jelen európai és japán űrszondái a korábban sok vizet tartalmazó bolygó keletkezéstörténetével kapcsolatban?

01. György Vukán - Linda Theme, Pt. 2 (kezdődött: 01:01:09)

02. Culture - Prophesy Reveal (kezdődött: 01:01:49)

03. The Mighty Two - Fulfillment (kezdődött: 01:02:49)

Vendégünk Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, akivel arról beszélgetünk, hogy hogyan halad a JUICE-küldetés a Jupiter jeges holdjaihoz, és hogy az útközben egy programhiba miatt "elveszett" űrszondával hogyan sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot mindössze néhány nappal egy kritikus manőver, a Vénusz megközelítése előtt.

Közkívánatra egy elmaradt adósságot pótlunk: megemlékezünk az idén 45 éves első magyar űrrepülésről, Farkas Bertalan látogatásáról a Szaljut-6 fedélzetén néhány kevésbé ismert érdekes részlet felidézésével. Felemlegetjük a politikai és technikai kontextust, az Interkozmosz együttműködés hátterét, azt is, hogy hogyan dőlt el a résztvevő országok űrrepülési sorrendje, és hogy miképp segítette a magyar küldetés tudományos programját egy elromlott hajtómű.

Jim Lovellre emlékelzünk, a múlt héten 97 éves korában elhunyt legendás űrhajósra, aki már gyerekkorában rakétát épített a haverjaival, űrhajózási témában írta a szakdolgozatát a katonai repülőakadémián, kishíján bekerült a legelső amerikai űrhajóscsoportba, majd simán bejutott a másodikba. Az ember, aki először tölötött két hetet az űrben, elsőként látta közvetlen közelről a Holdat, és persze az Apollo-13 parancsnokaként is vitézkedett. Emlékét megőrizzük!