Vendégünk Orha Zoltán, az adást pedig Kármán Tódor életének és munkásságának szenteljük, aki éppen 145 éve született Budapesten. Kármán alapvető szerepet játszott a repüléstechnika és az űrhajózás létrejöttében valamint az áramlástanban, és mindig büszke volt magyar (azaz: "marsi") gyökereire.

Sok hallgatói kérdés gyülemlett fel az elmúlt évben, amelyek megválaszolására nem tudtunk sort keríteni, úgyhogy most ezeket törlesztettük. Volt itt minden a feketelyukak eseményhorizontjától a fénysebesség állandóságáig, az űrbeli vécézéstől a sportoláson át a súlytalanságbeli szexuális életig.

Szentpéteri Lászlóval megemlékezünk a múlt héten elhunyt Dr. Illés Erzsébetről, az első magyar űrkutató nőről, illetve Gagarin 65 évvel ezelőtti kiruccanásáról, a space shuttle-ről, a száz éve született Gus grissomról, s természetesen szót ejtünk az év űreseményéről, az Artemis-2 sikeresen lezárult Hold körüli útjáról is. Ezt követően pedig áttekintjük a jövőt, különös tekintettel a kínai és amerikai emberes űrrepülések jövőjére, az új űrversenyre.

Témánk a Luna-9 szovjet holdszonda, amely hatvan éve elsőként szállt le simán a Holdra. Az űreszköz pontos helye a Holdon néhány héttel ezelőttig ismeretlen volt, s éppen az évfordulón találta meg a Viharok óceánjában egy nemzetközi kutatócsoport. A szerkezet fényesen igazolta, hogy a holdporra le lehet szállni, anélkül, hogy elsüllyednénk benne, utat nyitva a későbbi emberes leszállások felé.

Adásunkban - az adás elején jelentkező technikai problémák leküzdése után - Szentmártoni Bélára, a kilencvenöt éve született legendás amatőrcsillagászra, az 55 éves Albireo Amatörcsillagász Klub alapítójára emlékezünk munkásságának avatott ismerőjével, visszatérő vendégünkkel, Orha Zoltánnal.

01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:00:26)

02. Deodato - Also sprach Zarathustra (kezdődött: 00:04:26)

A műsorban az elmúlt hetek rendkívüli fejleményeit tekintjük át az amerikai emberes űrprogramot illetően. Jared Isaacman, a NASA vezetője több fontos bejelentést is tett:  az Artemis Hold-program radikálisan újratervezett jövőjéről, a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására tervezett Boeing Statliner űrhajóról, illetve annak az eddigi ismereteinknél is rázósabb tavalyi repüléséről.

Pál Andrással megbeszéljük, hogy miért nehéz kicsi műholdakról "értelmesen" fényképezni a Földet, úgy hogy az ember kevés fölösleges adatot töltsön le az űrből. Továbbá a space shuttle program utolsó repülésének tizenötödik évfordulója apropóján beszélgetünk az amerikai űrrepülőgép-rendszerről, amely az első többször felhasználható emberszállító űreszközként harminc éven át meghatározó szerepet játszott az űrkutatásban. Az alapvető koncepcionális hibákkal tervezett, de mégis rendszerszerű üzemre szánt shuttle-flotta történetét számtalan hatalmas siker és két szörnyű tragédia is kísérte, amelyekről szintén szót ejtünk.

A Crew-11 személyzet egészségügyi okokból történt "evakuációja" apropóján felemlegetjük az űrkorszak történetének korábbi hasonló eseteit. Szó esik arról, hogy miért kellett a Szaljut-5 és a Szaljut-7 űrállomásról is idő előtt hazahozni egy-egy személyzetet egészségügyi okok miatt és arról is, hogy mi állhat a jelenlegi repülés megkurtításának hátterében.

Idei első adásunk témája a fél évszázaddal ezelőtt már zajló Viking-program, amelynek keretében a NASA elsőként küldött rendesen működő űrszondákat a Mars felszínére. A két leszállóegység három kísérletben éveken keresztül kereste (és egyesek szerint meg is találta) a marsi élet noymait a bolygó felszínén.