százhold - Veiszer Alindával

Az 1956-os forradalom 70. évfordulója kapcsán Veiszer Alinda dr. Aliczki Katalinnal, az Októberi zongoraszó című kötet szerzőjével beszélget.

Az ifjúsági regény eredetileg terápiás céllal született: egy nagyapa emlékeiből, családi titkokból és apró történetekből bontakozik ki egy egész korszak, amelynek fontos helyszíne Debrecen, hiszen a forradalom első fegyveres összecsapása itt történt.

Hogyan lehet közelebb hozni '56-ot a mai gyerekekhez? Mit keresnek a regényben ludak? Mit jelentett a titok és a hallgatás akkor egy kisgyereknek? És miért fontos, hogy minél többet beszéljünk a múltról? Személyes emlékek, családi titkok és történelmi sorsfordulók egy ünnepi beszélgetésben.

A Pagony 25. születésnapján, a Dürer Kertben rögzített élő beszélgetés résztvevői Veiszer Alindával a gyerekirodalom határait feszegetik: tabukról, szülői félelmekről, nehéz témákról és arról beszélgetnek, hogyan segíthetnek a történetek a gyerekeknek megérteni a világot, és oldani a szorongásaikat.

Vajon mindenről lehet írni? Lehet-e halál egy gyerekkönyvben? Van olyan téma, amiről nem szabad írni a gyerekeknek? És vajon melyik szerző tudná megölni a saját szereplőjét?

Merészség és biztonság a gyerekirodalomban.

Szabó T. Anna, Lackfi János, Harcos Bálint és Varró Dániel arról mesél Veiszer Alindának, hogy milyen verseken nőttek fel, mikor dőlt el, hogy költészettel fognak foglalkozni, és miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni vagy írni.

Szóba kerülnek az első versek, meghatározó költők és persze Weöres Sándor, akinek egy verse még egy afrikai faluban is különös utat járt be. Mesélnek arról is, hogy melyik korosztállyal nehéz verset hallgatni, segít-e a zene a költészetnek, és milyen témákat kerülnek, amikor gyerekeknek írnak.

Vajon történt-e nemzedékváltás a gyerekeknek szánt költészetben? Mit kezd a mesterséges intelligencia a verssel? A Pagony 25. születésnapján megrendezett fesztiválon felvett beszélgetésből az is kiderül, milyen témához nem nyúlna egy gyerekeknek alkotó költő, és hogy miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni – vagy éppen írni.

Versekről lazán és szenvedélyesen.

Hogy kerül Dürer rinocérosza egy gyerekkönyvbe? Veiszer Alinda Révész Emese művészettörténésszel és Herbszt László illusztrátorral Dürer híres rinocéroszáról, fametszetről, a térképekről és arról beszélget, hogy hogyan született meg a Ganda és Babita utazása című különleges nyomdatechnikával megjelent könyvük és annak egyedülálló vizuális világa.

Mit árul el egy 500 éves fametszet a korról, és hogyan változik meg a világ, amikor új kultúrák és addig ismeretlen tájak kerülnek egymás mellé? Szó esik arról is, hogyan lehet képeskönyvet írni és képekben gondolkodni, és hogy miért fontos, hogy a gyerekek minél hamarabb közel kerüljenek a képzőművészethez.

Ez a családi kötet egyszerre kalandregény, képeskönyv és művészkönyv, amit érdemes együtt olvasni, nézni és megfejteni. A könyv és a beszélgetés különleges belépő a képzőművészet világába – az egész családnak.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendégei Halász Emese, azaz Indigo és Borsi Bálint - a Z generáció hangjaira figyelünk.

A Hallunk titeket című kötetben mai előadók dalszövegei olvashatók Krúbitól Beton.Hofiig, akiknek a dalait egy egész generáció hallgatja. De mit jelent fiatalnak lenni a 2020-as évek Magyarországán? Mi történik, ha a dalszövegeket nem csak hallgatjuk, hanem olvasni is kezdjük?

A dalokat Borsi Bálint költő, műfordító és tanár jegyzetei kísérik, és segítenek eligazodni az irodalmi és kulturális utalások, szlengek és rejtett kapcsolódások között. Hogyan ír Emese, honnan jönnek a történetei, és mi minden kerül egy dalba? Miért megkerülhetetlen a közélet és a politika a mai dalszövegekben, és hogyan kapcsolódnak klasszikusokhoz, elődökhöz?

A beszélgetésben Indigo Nárcisz című dalát és a közönség egyik kedvencét, a Sivatagot is közösen olvassuk, elemezzük, és az is kiderül, hogyan születtek ezek a szövegek.

Hallunk titeket!

Veiszer Alinda vendége Kertész Erzsi, a Panthera-univerzum megalkotója, akivel a népszerű sorozat kulisszái mögé nézünk.

Mi adta a regény alapötletét, és mi történik, amikor hat különböző személyiség kerül összezárva egy veszélyes helyzetbe?

Kiskamaszok, erős karakterek, inspirátorok és szabotőrök, két törzs, személyiségváltozások, társadalmi kérdések – és egy hegy...

Kertész Erzsi pszichológusként különös figyelemmel építi a szereplőit: mindegyikük önálló személyiség, saját belső világgal.

Hogyan változtak a szereplők az elmúlt tíz évben, mennyi veszély fér bele egy kamaszoknak szóló kalandregénybe, és hogyan lett Rozika néni egy egyszerű mellékszereplőből a sorozat egyik emblematikus figurája.

A hetedik kötet apropóján ezekről is hallhatsz!

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Molnár Jacqueline illusztrátor, az Év Gyerekkönyve Díj idei Életműdíjasa, akinek jellegzetes képei generációk óta meghatározó részei a magyar gyerekkönyveknek, többek között Lackfi János és Lázár Ervin köteteit is életre keltik.

Erős színek, humor és rengeteg apró geg – Jacqueline képei első pillantásra felismerhetőek. De honnan jön ez a különleges látásmód? Mennyire formálta a barcelonai élet és a gyerekkori emlékek sora?

Beszélgetünk a Bújócska és a Robotok című saját köteteiről, a Covid és a mesterséges intelligencia hatásáról és arról, miért lehet éppen most reneszánsza az emberi alkotásnak.

A kiszolgáltatottság és a társadalmi problémák iránti érzékenység mellett Vasarely, az erős családi örökség és egy különleges, menekült gyerekek történeteit feldolgozó barcelonai műhely is helyet kap a beszélgetésben.

Jacqueline mesél arról is, hogyan hatott rá az animációs filmes múltja, miért nem lett végül rajzfilmes, szóba kerül a Plastic Monster projektje, hogy honnan jönnek az ötletei, és az is, hogy miért tudja a rajzolás minden feszültségét feloldani.

(Fotó: Hartyányi Norbert)

A 121 vers, ami összetöri/összeragasztja a szíved című kötetről beszélget Veiszer Alinda Péczely Dóra szerkesztővel és Krizbóval, az illusztrátorral.

Mi történik, ha egy verseskötet két oldalról olvasható? Mi köti össze a verseket, és hogyan és miért van egyszerre jelen bennük a szerelem, a veszteség, az önsértés, a családon belüli erőszak, a fájdalom és a továbblépés lehetősége? Miért fontos ezekről beszélni, és mit adhat az, ha valaki felismeri: nincs egyedül, és nem az ő hibája?

Miért fekete-piros a kötet? Hogyan lehet egyáltalán verset illusztrálni, és hogyan találkozik a költő, az illusztrátor és az olvasó saját olvasata? Miért éppen egy Varró Dani-vers Krizbo kedvence? Hol ér össze a két oldal, miért kell szó szerint megfordítani a könyvet, és miért szerepel benne kétszer ugyanaz a Kosztolányi-vers?

(Fotók: Dénes Nóra és Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége a Csimota Kiadó: Csányi Dóra főszerkesztővel és Szabó Sándor szerkesztővel a silent book műfajáról beszélgetnek.

Hogyan lehet képekkel történetet mesélni, és megmutatni traumákat, az autizmust, az élet és a halál kérdéseit vagy éppen a demenciát?

Máray Mariann, Iván Zsuzsanna és Szegedi Katalin különleges kötetei egészen más olvasási élményt adnak: lassításra, figyelemre és saját történetek alkotására hívnak. A képek nem egyszerűen történetet mesélnek, hanem beszélgetésre ösztönöznek, megszólalni tanítanak, és segítenek nehéz élethelyzetekben, amikor azt gondoljuk, nincsenek szavak.

De a csendes könyvek lehetnek játékosan formabontók is, és a hétköznapi, vicces történeteknek is helyük van bennük!

Hallhatsz Szinvai Dániel Álmomban az eső című csendes regényéről, és szóba kerül a Bibliai történetek sorozat is – mindkettő az Év Gyerekkönyve Díj nyertese.

Veiszer Alinda vendége Grancsa Gergely, a Tilos az Á Könyvek szerkesztője, akivel a Hangulatjelentés, a Költővel nem járnék és a Nem mondtam nemet kapcsán beszélgetünk.

Hányféleképpen gondolkodhatunk Petőfiről? Milyen a húszévesen elkezdett önálló élet és mindezeken keresztül egy generáció közérzete?

Hogyan lesz egy novelláskötetből korlenyomat? Mit árulnak ezek a szövegek a közérzetünkről, a generációk közötti párbeszéd nehézségeiről vagy éppen a felnövés bizonytalanságáról?

Mi alapján választ szerkesztőként: kell-e feltétlenül „fontos témáról” szólnia egy szövegnek, vagy elég, ha jól van megírva?

Szóba kerül Balássy Fanni Bocs, hogy élek című, felnőtteknek is szóló kötete, a „jó gyerek” szerepe, a kényszeres szabadkozás, az igenek és nemek kérdése, valamint az, hogyan tágulhat egy apró személyes történet sokkal nagyobb történetté.

Négy könyv és egy szerkesztő arról, hogyan érezzük magunkat ebben a világban.