
Sign up to save your podcasts
Or


Miért éppen a túrórudi lett a hazához kötődő jelkép? Mit élnek át a gyerekek, amikor új országba költöznek, vagy éppen hazatérnek?
Veiszer Alinda Raskó Gabival, a Hoztok nekünk túrórudit? és a Hoztok nekünk még több túrórudit? című könyvek szerzőjével beszélget.
A két kötet külföldön élő magyar gyerekek történetein keresztül, gyerekszemmel mesél a költözésről, az újrakezdésről, a honvágyról, a beilleszkedésről és a hazatérésről – őszintén, humorral és sok érzelemmel.
Raskó Gabi saját gyerekkori élményeiről is mesél, de szó lesz az identitásról, a kulturális különbségekről, a honvágy feldolgozásáról és a szülők szerepéről is.
Kiderül az is, milyen tanácsokat adna a hazatérő gyerekeket fogadó tanároknak, miért él ma Balin, milyen élmények formálták őt gyerekként és felnőttként, és hogyan lett egy személyes történetekből született könyvsorozat egyszerre segítség a külföldön élő magyar családoknak és inspiráló utazós könyv az itthoni gyerekeknek.
Veiszer Alinda Szentendrei Judittal beszélget a Közelebb, mint gondoltam című regényről, amely két párhuzamos naplón keresztül kapcsol össze egy anyát és a lányát ugyanabban a városban, Pécsett, ugyanabban az életkorban, két egészen más korszakban: 1989-ben és 2024-ben.
Balatoni nyár, első szerelem, két 15 éves lány és két korszak, amelyek egyszerre tűnnek távolinak és meglepően ismerősnek.
Szó lesz az első rendszerváltás kamaszként megélt élményeiről, a gyorsan változó világról, az illatos radírokról, az angolt tanuló orosztanárról, a vállalkozási lázról, a klímaváltozásról – és persze arról is, hogy mitől más egy mai kamasz, és miben ugyanolyan, mint harmincöt évvel ezelőtt.
Vajon a világ változott többet, vagy mi?
(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)
Milyen a kortárs lengyel gyerekirodalom? És miért érdemes odafigyelni rá?
Veiszer Alinda vendégei Körner Gábor, számos lengyel gyerekkönyv fordítója és Győri Hanna, szerkesztő, a Kreatív Európa program projektmenedzsere.
Öt különleges könyvön keresztül beszélgetünk arról, mitől olyan izgalmas a lengyel gyerekirodalom: miért nyúl könnyebben nehéz témákhoz, hogyan mesél a hatvanas évekről, alkoholizmusról vagy éppen vakságról, és miért ennyire erős a vizuális világuk? Szó lesz az Ancsa avagy a tüsszögő svájcisapka fordítási kihívásairól, az Apa üvege beszélgetést indító erejéről, a Kamill, aki a kezével lát különleges világáról, és arról is, hogy hogyan lesznek érzésekből képeskönyvhősök Az öröm trambulinon ugrál és A türelem lekvárt főz lapjain.
Öt könyv, rengeteg humor, fordítói kulisszatitkok és egy olyan irodalom, amely nem fél fontos kérdéseket feltenni. Az adásban szereplő könyvek az Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jelentek meg.
Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.
(Fotó: Gordon Eszter / Pagony és Szondy Dalma)
Miért olyan fontos, hogy a gyerekek kapcsolatban legyenek az idősebb generációval, legyen az nagyszülő vagy a szomszéd öreg néni? És mi történik, ha ez a kapcsolat hiányzik?
Veiszer Alinda vendége Bojti Andrea gyermekpszichológus, akivel a Rózi és Musza, a Nagypapa őrangyala és Az Őszirózsa Villa meghódítása című könyvek mentén járjuk körül a generációk közötti kapcsolatokat, a családi történetek erejét, valamint az öregedés, a betegség, a demencia és a veszteség kérdéseit.
Hogyan segíthetnek ezek történetek közelebb hozni egymáshoz a generációkat? Mit tehetünk, ha egy gyerek fél az idősektől? És milyen szerepe lehet egy könyvnek a legnehezebb családi helyzetekben?
Három kötet, egy érzékeny téma, és rengeteg kapaszkodó közös beszélgetésekhez.
Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.
Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.
(Fotó: Mészáros Annamária)
Miért szép egy sínpár? Mi az a holdfényjelző? Hogyan kerül Woody Allen a New York-i metróba? Hallottál már a metróbuszról?
Veiszer Alinda vendégei Kovács Tamás György urbanista, A villamos, A metró és a frissen megjelent A busz című kötetek szerzője, valamint Szinvai Dániel, az illusztrátor.
Beszélgetünk városról és közlekedésről, a könyvek pontos, lenyűgöző, festményszerű képi világáról, elrejtett érdekességekről, és arról, hogyan lehet egy gyerekkönyv egyszerre látványos, játékosan informatív és szakmailag hiteles. Mi köze a villamosreneszánsznak az élhetőbb városokhoz, és hogyan hat a jól működő közösségi közlekedés a mindennapi életünkre? És vajon merre indulhat tovább a sorozat? Vizuális csemegék, meglepő tények, közlekedési kultúra és három szuper kötet – nem csak járműmániásoknak!
Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.
(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)
Veiszer Alinda vendége Návai Péter tanár, akivel a történelemmesélés határait és lehetőségeit járják körül.
Szóba kerül a Jöttünk, láttunk, itt maradunk című többszörösen díjnyertes kötete, amely a Végtelen Töri sorozat első része. A vizuálisan is izgalmas könyv a honfoglalás korának viharos idejébe repít. Szó esik legendákról, Árpád-házról és arról is, hogy hogyan hat mindez a mai gondolkodásunkra, lehet-e máshogy tekinteni a történelemre, mint politikára.
Tanári tapasztalatain keresztül és az Abszolút Töri sorozat kapcsán arra is kitérnek, hogy hogyan lehet "visszautaztatni" a diákokat a múltba, milyen eszközök működnek ma náluk, és milyen lenne az ideális történelemtanítás - túl a lexikai tudáson.
Utazz velünk a múltba – és a történelembe!
Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.
Miért veszítjük el az olvasó gyerekeket a 6. osztály környékén? És hogyan lehetne visszatalálni hozzájuk?
Veiszer Alinda vendége Vinczellér Katalin, a Veres Pálné Gimnázium tanára, akivel az irodalomtanítás jelenéről és jövőjéről beszélgetünk.
Miért áll közelebb egy mai Villon-fordítás a diákokhoz, mint gondolnánk? Az a legfontosabb, hogy valaki elolvasta-e a kötelezőt, vagy inkább az, hogy megszeresse az olvasást?
Miért szorulna újragondolásra a NAT, a kerettanterv és az érettségi, és milyen szakmai víziók segíthetnének közelebb hozni az irodalmat a mai gyerekekhez?
Hogyan válhat A Legyek Ura, Az emlékek őre belépővé más művekhez és az irodalom egészéhez? Kik azok a kortárs szerzők, akik élő kapcsolatot teremthetnek a diákok és az irodalom között?
Egy izgalmas beszélgetés olvasásról, tanításról, kánonról és arról, hogyan lehetne az irodalom újra személyes ügy a gyerekek számára.
Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.
Veiszer Alinda vendége Berg Judit - irány a 20 éves Rumini-univerzum! Kalandregény-írás, tengeri világépítés, humor, erkölcsi és filozófiai dilemmák is szóba kerülnek. De hogyan született meg anno egy fejből mesélt történetből az egyik legnépszerűbb sorozat, és ki olvassa el legelőször a kéziratot? Hogyan változtak az évek során a gyerekolvasók, miért fontos több kultúrát megismerni? Vajon miért Robin Hood Berg Judit örök ideálja - és mi baja a Harry Potter írójával?
Megtudhatod, lesz-e egyszer valóban Rumini kapitány, és hogy mennyi kaland van még Berg Judit fejében.
Kulisszatitkokról is hallhatsz: milyen témák formálják a következő nagy Rumini-regényt: ősi legendák, kolumbiai smaragdbánya, barátság, féltékenység is alakítja az eddigi legösszetettebb Rumini-történet, melynek felépítéséhez már Excel-táblázatra is szükség volt.
Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.
(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)
Veiszer Alinda vendége Agócs Írisz, aki szerint mindenki tud rajzolni, ahogy ez a Rajzolj egy krumplit! köteteiből is kiderül. Nem tökéletes vonalak kellenek, hanem hogy elkapjuk a karaktert, legyen az egy vombat vagy egy pelikán.
Beszélgetünk a rajzolás öröméről, a "vonalból kimenni ér" felszabadító élményéről, arról, hogyan oldhatja a rajzolás a görcsöket még felnőttkorban is, és milyen folyamatos megfigyelésben él az illusztrátor.
Szó lesz arról is, milyen volt egy nemzetközi kiadónak dolgozni, hogyan született meg a világmegmentő Mici karaktere, és hogy miért fontos gyerekszemszögből beszélni a világról.
Hallhatsz a hamarosan érkező könyvéről, a Növényevő Gáborról is - ami nem megmondani akarja, hogyan kell élni, hanem inkább kíváncsivá tesz mások nézőpontjára.
Kiderül, miért van szükség az alkotáshoz csendre, hogyan kapcsolódik az álomkutatás és a módosult tudatállapot a világteremtő illusztrációikhoz, hogyan alakította egymást folyamatosan Berg Judit szövege és Írisz rajza a Maszat-sorozatban, milyen szövegek inspirálják igazán, és miért fontos néha kizárni a valóságot - akár csak addig, amíg egy gólya átsétál a kertben...
Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.
(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)
Veiszer Alinda vendége Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója, intézményvezetője. Mi az a tantermi színház, hogyan lehet a kiskamaszokat megszólítani a színpadon - ami akár egy osztályterem is lehet? Hogyan kerülhetnek a gyerekek nézőként saját dilemmáik és konfliktusaik közepébe?
Kulisszatitkok az Innen az egész világot látni című holland regényből készült előadásról, amely egy izgalmas történet és egy mély önismereti utazás egyszerre, valamint a Made by Indira – Divat mindenáron? színpadi adaptációjáról is, amely a fast fashion, az indiai gyerekmunka és a felelős döntések kérdéseit hozza egészen közel.
Egy családi színházról is szó lesz: Az Adél szerint című bábjáték sok humorral szól ovisokhoz-kisiskolásokhoz: hogyan látja egy kislány a saját világát gyerekszemüvegen keresztül? Hogyan nyúlnak a mai fiatal színházi alkotók a kortárs gyerekkönyvekhez - és milyen jövője lehet itthon a tantermi színháznak?
Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.
Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.
From the publisher's feed