A Moldovai Köztársaság a nemzetközi politika fókuszába került az ukrajnai  háború miatt. Az eheti Hangadóban Barabás T. János külpolitikai  szakértővel, a budapesti a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjével beszélgetünk arról, hogy milyen identitásbeli, etnikai,  politikai törésvonalak osztják meg a moldovai társadalmat, veszélyt jelent-e Oroszország a kis posztszovjet állam biztonságára, és felvetődhet-e Erdély hovatartozásának kérdése Románia és Moldova esetleges egyesülése után.

Az iskolai étkeztetés a gasztronómia kevésbé ismert szakterülete, amelyre a szülők egész napos elfoglaltsága miatt egyre nagyobb igény van. Az ágazatot keményen megviselte az elmúlt két esztendő koronavírus-járványa. A Hangadó e heti vendége a kolozsvári Culina Nostra cég vezetője, Balázs András.

Napjainkban hamvaiból éled újra az erdélyi vendéglátás. Sok cég megszűnt, sok étterem bezárt, az újrakezdésnek azonban biztató jelei is vannak az olyan vendéglátóipari egységek soraiban, ahol kitartottak, és komoly újratervezést hajtottak végre. Közéjük tartozik az iskolai étkeztetéssel és rendezvényszervezéssel foglalkozó Culina Nostra Kft. is. A cég vezetőjével, Balázs András közgazdásszal azt jártuk körül, milyen nyomokat hagyott vállalkozásukban a koronavírus-járvány kétéves időszaka, illetve hogyan befolyásolja munkájukat a magas infláció. A beszélgetésből kiderül, hogy iskoláinkban mennyire népszerű az étkeztetés, amit a legtöbb tanintézetben a szülő fizet. A kormány által pár megyében és néhány iskolában elindított ingyenes iskolai étkeztetési program nehezen működik, és remény sincs rá, hogy kiterjesszék az egész országba.

A kolozsvári cégvezető szerint nehéz kompromisszumot kötni a gyerekek, a szülők és az iskolai étkeztetést ellenőrző szakorvos elvárásai között. Az elszabaduló élelmiszerárak szorításában a hasonló szolgáltatásokat vállaló cégek arra törekednek, hogy napi rendszerességgel megfizethető ebédet szállítsanak a gyerekek számára.

Balázs András cégvezetővel Makkay József beszélgetett.

A zene által megváltani a világot – ezzel a gondolattal alapították meg harmincöt évvel ezelőtt Csíkszeredában a Role zenekart. Többszáz koncert, turné van már mögöttük, rockopera-előadások sora fűződik hozzájuk, tematikus műsoraikkal bejárták a Kárpát-medencét, hogy a magyar irodalom, valamint a székely és csángó népköltészet kiemelkedő alkotásait, értékeit egyedi hangzásvilágú dalaik által juttassák el a közönséghez.

A Role zenekar három tagjával, Nagy Edinával, Sántha Zsuzsával és Nagy Tivadarral beszélgettünk a kezdetekről, a nehézségekkel és örömökkel fűszerezett évekről, az általuk szervezett különböző rendezvényekről, a zene iránti elköteleződésükről.

„Harmincöt évvel ezelőtt pár komolytalan fickó Csíkszeredában egyet gondolt és egy újabb zenekart alapított. Valami jobbat szerettünk volna, álmodozva, valami szebbet, különlegesebbet, erőteljesebb, ugyanakkor tartalmasabb saját dalokat előadni. Ez nagyon hamar összejött. Mindenki hozott a régi projektjeiből olyan dalokat, amelyek az azelőtti zenekarokban nem valósultak meg. Tele voltunk álmokkal, vágyakkal, hogy megváltjuk a világot. Meg voltunk győződve, hogy zenével meg lehet váltani a világot, még ha másnak nem is sikerült. Ezzel a lendülettel vágtunk bele” – emlékezett vissza a kezdetekre Nagy Tivadar, a zenekar vezetője. Mint mondta, számukra mindig a zene és az álmodozás volt a legfontosabb. „Most már eljutottunk oda, hogy nem a világot akarjuk megmenteni, hanem reméljük, hogy a hallgatóságból jónéhány ember lelkét a csodaszép versekkel, dalokkal. Így visszatekintve nagyon szépnek tűnik ez az egész küzdelmes út, hiszen ettől éltünk, fejlődtünk.”

Sántha Zsuzsa, aki tizenkilenc éve tagja a Role-nak, úgy fogalmazott, mindig változik és változott a zenekar, de az alap az sosem. „Mindig azon gondolkodunk, hogy mi legyen a következő dolog, amihez hozzányúlunk, felkaroljuk, aminek még nincs gazdája és kár lenne elveszíteni, és amit jó lenne megmutatni mindenkinek. Folyamatosan keressük az újabb és újabb verseket, az újabb megmenteni valókat.”

Nagy Edina kiemelte, az a közös bennük, hogy amikor fellépnek a színpadra, motiválni, inspirálni szeretnének. „Ez hajt minket fel a színpadra, egyik színpadról a másikra.”

Péter Beáta kérdezett.

Ötven esztendeje oktat informatikát Kolozsváron és Marosvásárhelyen dr. Kása Zoltán egyetemi tanár. Hosszú tanári pályafutása során tucatni tudománynépszerűsítő könyvet is írt. A Hangadó e heti műsorában a számítástechnika gyors fejlődéséről beszélgettünk.

A számítástechnika, az informatika világa óriásit fejlődött az elmúlt évtizedekben. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen az 1960-as évek eleje óta tanítanak számítástechnikát, ezen a karon dolgozott egyetemi oktatóként 1971 óta Kása Zoltán. Az erdélyi magyar informatikusképzés ismert szakemberével a számítástechnika elmúlt évtizedeit jártuk körül. Milyen volt az egyetemi képzés a hetvenes és a nyolcvanas években, a Ceașescu-éra időszakában, és mekkora áttörést hozott az 1989 decemberi rendszerváltást követő időszak?

A kolozsvári oktató az 1990-es években az 1945 és 1959 között működő Bolyai Egyetem visszaállításának az egyik élharcosa volt. A beszélgetésből kiderül, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és a Sepientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem egymást kiegészítve mennyire helyettesítheti az önálló erdélyi magyar állami egyetemet?

A Hangadó e heti adásának vendégével, Kása Zoltánnal folytatott beszélgetés vezérfonala az informatikusképzés, amelyre évről évre nagyobb az igény. A szakember szerint a piacon ma akkora a kereslet informatikusok iránt, hogy nem csak a legjobbak, hanem a gyengébben képzettek is hamar munkahelyet találnak.

Kiből lesz a jó informatikus? Milyen emberi kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában karriert fusson be? Mennyire veszélyes, illetve mekkora jövő rejlik a mesterséges intelligenciában?

Néhány kérdés azok közül, amelyet a hazai informatikusképzés elismert szakemberének, dr. Kása Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak tettünk fel.

Két és fél hónapja tart az ukrajnai háború, de az elemzők még mindig  csak találgatják, miért kezdett bele Oroszország ebbe a véres kalandba.  Az eheti Hangadóban Stier Gábor Oroszország-szakértővel, a szláv  világgal foglalkozó moszkvater.com portál főszerkesztőjével, a Putyin-rejtély című könyv szerzőjével  beszélgetünk arról, hogy milyen motivációk alapján cselekszik az orosz  elnök, s mit jelenthet az oroszoknak az Ukrajna elleni agresszió.

Színész végzettségű ugyan, de majdnem két évtizede televíziózik, a legtöbben innen is ismerik. Magyari Teklával beszélgettünk a Hanghadóban többek között arról, hogy lehet-e önmagvalósítani Székelyföldön, az úgynevezett provincián? Szóba kerül az is, hogy újságírásnak számít-e, ha valaki elsősorban a jót és a pozitív témákat dolgozza föl tudósításaiban, műsoraiban. De a karrier és család viszonyáról is beszélgettünk, valamint arról, hogy mit kezd a címkézéssel az, aki Székelyföldről tudósítja a magyar állami televíziót, azaz az MTVA-t. Szőke László kérdezett, nem csak szakmáról. Magyari Tekla kisportré.

Mennyire érinti az erdélyi vállalkozókat a koronavírus-járvány mentén kialakult válsághelyzet, amelyet fokozott az ukrajnai háború negatív hatása is? A szakemberek milyen kiutat ajánlanak a gazdasági élet szereplőinek a mai nehéz helyzetből? A Hangadó e heti műsorában Szőcs Endre vállalkozóval, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozs megyei elnökével beszélgettünk.

Az utóbbi két esztendő koronavírus-járványa és a két hónapja elkezdődött ukrajnai háború komoly válsághelyzetet idézett elő a gazdasági életben. Az elszabaduló infláció, a nehezen megfizethető energiahordozók és nyersanyagárak súlyosan érintik a gazdasági élet legfontosabb szereplőit, a cégeket.

A különböző válsághelyzetekből történő kilábalásra más és más forgatókönyveket ajánl a közgazdász-szakma, így a mostani helyzetre is vannak megoldási javaslataik.

Szőcs Endre közgazdásszal, vállalkozóval, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozs megyei elnökével többek között arról beszélgettünk, hogy cégén belül mit tehet a vállalkozó a válsághelyzet hatásainak tompítására, illetve kezelésére. Arra is rákérdeztünk, mennyire szerencsés a mai helyzetben bankhitelhez folyamodni, illetve a cégek hogyan kezeljék a munkaerőhiányt, amely a koronavírus-járvány után is éppen olyan hangsúlyos, és sok gondot okoz a cégeknek, mint előtte. A beszélgetésből az is kiderül, mennyire fontos az állami szerepvállalás, illetve a kormány milyen mértékben avatkozhat be a vállalkozói szférába és az árak alakításába.

Szőcs Endre közgazdásszal Makkay József beszélgetett.

A nyelvünk és a kultúránk nagyon fontos, hiszen ezek nélkül elveszítjük az identitásunkat – vallja Bede-Fazekas Zsolt, a Torontói Független Magyar Rádió vezetője. Zsolt feleségével, Hortenziával, 1988-ban érkezett Kanadába, és az elmúlt több mint harminc évben igyekezett a magyar értékeket képviselni, szerteágazó tevékenységével pedig elősegíteni, hogy a diaszpórában élő magyarok megőrizzék a kultúrájukat.

Beszélgetésünk során szó esett az első kanadai évek tapasztalatairól, az általuk alapított Paraméter klubról, amelynek keretében számos kulturális programot szerveztek neves meghívottakkal, a Pannónia könyvesboltról, amely a nyugati magyar diaszpóra utolsó könyves fellegvára, valamint a 2000-ben elindított Torontói Független Magyar Rádióról, amelynek műsora szombatonként interneten érhető el 2021 óta. Az adás gerincét a tengerentúli, valamint a délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és az anyaországi tudósítók bejelentkezései, a különböző felekezetek képviselőinek gondolatai, a magyar irodalom és magyar zene, a kultúrához kapcsolódó témák adják.

Bede-Fazekas Zsolt, aki önmagát kultúr-kisiparosnak nevezi, kultúrmissziós tevékenységével összekapcsolja a különböző földrajzi területeken élő magyarokat, felmutatja, hogy milyen gazdag a magyar kultúra, és hogy mennyire fontos ennek a megélése és továbbadása.

Négy év alatt európai uniós pénzből újul meg a vajdahunyadi, a torockószentgyörgyi és a segesvárivár, gernyeszegi Teleki-kastély, a maroshévíziUrmánczy-kastély és más partiumi, székelyföldi kastélyok, kúriák. Öt Szent Lászlóhoz köthető helyszínt is felújítanak. A turisztikai, kulturális útvonalak kialakítása, népszerűsítése egy kisebb mentőövet dob Erdélynek a gazdasági válság közepette.

A Kolozsvár környéki kalotaszegi falvakat az a veszély fenyegeti, hogy a szomszédos Szászfeneshez hasonlóan ellepik a nagyvárosban munkát vállaló betelepülők. A Hangadó műsorában megszólaló Tordaszentlászló polgármestere szerint a tömbházépítések elkerülhetőek az új területrendezési tervek kidolgozásával.

Egyre nagyobb kihívások elé néznek a Kolozsvár környéki falvak. Az ország legnagyobb községe, Szászfenes az elrettentő példa: a szomszédos nagyváros hálószobájának nevezett település a rendszerváltás óta megtízszerezte lakosságát. A több tízezer fős faluban a hatalmas zsúfoltság miatt alig lehet már közlekedni, az ingatlanberuházók sűrűn egymás mellé épített tömbházai lakótelepi gettókhoz, modern nyomornegyedekhez hasonlítanak.

Ezt a lesújtó képet akarják elkerülni a Kolozsvártól pár kilométerrel távolabb fekvő községek, közöttük Tordaszentlászló is. A kalotaszegi vonulathoz tartozó három, többségében magyar település -- Magyarfenes, Tordaszentlászló és Magyarléta – iránt egyre nagyobb az érdeklődés a betelepülők részéről. A magas ingatlanárak sem jelentenek elrettentő hatást, így a község falvaiban sokan azért aggódnak, hogy településük előbb-utóbb a szomszédos Szászfenes sorsára jut. Mindezt cáfolja Tordaszentlászló község RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István, aki a Kolozs Megyei Tanács segítségével új területrendezési terveket dolgoztat ki, hogy elkerüljék tömbháznegyedek építését a falvakban. A helyi önkormányzat vezetője úgy szeretné fejleszteni a községet, hogy az itt élők számára biztosítson kényelmet a helyben maradás.

A Székelyhon e heti Hangadó műsorában Asztalos István polgármesterrel Makkay József beszélgetett.