Szerepvállalás

10 kategóriában osztotta ki a NIOK Alapítvány a Civil Díjakat, hogy elismerje azokat a szervezeteket, akik az elmúlt évben pótolhatatlan munkát végeztek, jobbá téve az élet számos területét. Idén 170 pályázat érkezett be, közülük hirdettek nyertest. Ma elsőként a 'Legígéretesebb új szervezet' kategória díjazottja, a Bona Fide Jótékonysági Alapítvány mutatkozik be. Ők Ukrajnából érkező magyarországi migránsok és menekültek hivatali ügyeiben, egészségügyi gondjaik során tolmácsolásban és okmányfordításban nyújtanak segítséget. Kurtyák Szlobogyán Csilla, a szervezet alapítója és kurátora a vendégünk. Őt Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke követte. A civil szervezet egy összefogás eredményeképp 110 településen, 130 ezer adagban váltott heti húsmentes étkezésre, ezzel elnyerve a 'Legsikeresebb érdekérvényesítési projekt' kategóriát.

Sorsfordító szülőkről és jövőépítő fiatalokról szólt az adás.

Az állandó készenlét, a gyerek állapotának folyamatos monitorozása - ez mind óriási pszichés megterhelést jelent a szívbeteg gyereket nevelő családoknak. A sorstárs közösség összetartozásának erősítését, edukálását, és azoknak az eseményeknek a megszervezését tűzte ki célul a Szív-Kör Egyesület, ahol a családok kötetlen körülmények között találkozhatnak az őket a gyógyulás útján elindító orvosokkal, ápolókkal. Műsorunkkal egy időben zajlott rendezvényük, ahol azt mutatták meg, hogyan tehetik étkezésüket egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá a szívbeteg gyermeket nevelő családok. Simóka Nóra, a szervezet elnöke, a Gyermekszív Központ pszichológusa a vendégünk.

A fiatalok bevonása az őket érintő kérdések megvitatásába és aktív részvétele a megoldások megtalálásában az UNICEF kiemelt céljai közé tartozik. A "Rajtad áll a jövőd!” programon keresztül nemcsak közvetíti a diákok hangját és kézzelfogható segítséget ad, hanem sok esetben össze is hozza a legfontosabb helyi szereplőket. Idén a legtöbb versenybe került projekt az alapvető iskolai szükségletekre és hiányokra hívta fel a figyelmet. A program eredményeiről és nyerteseiről Csibi Kriszta Zsuzsanna szakmai koordinátor mesélt.

20. alkalommal adták át idén a társadalmi innovációkat elismerő SozialMarie-díjat. A 15 közép- és kelet-európai projekt között ezúttal négy magyar nyertest is köszönthetünk. Kétezer eurós díjat kapott a műsorban korábban már bemutatott Őrláng, valamint KórházSuli projektek, harmadik helyezést ért el a nálunk szintén már korábban szereplő Reminiszcencia a múzeumban. A második díjat hozták el a Kiállok érted és a Kiállok magamért című művészeti és társadalmi prevenciós programok. Vendégünk az ezeket megvalósító KV Társulat képviseletében Urbanovits Krisztina.

 

Az adás második felében a Gyermekmentő Szolgálat által működtetett hotline vonal 2023-as eredményeiről beszélgettünk Vápár Zsófiával, a Safer Internet Center projektmenedzserével, hotline szakértővel.

A 2024. április 20-ai adás ismétlése:

Többszáz pályázat érkezett idén a Richter Anna díjra, amely olyan újszerű, megvalósítható ötleteket támogat, melyek kreatív, innovatív módon járulnak hozzá az oktatás vagy az egészségügy színvonalához és fejlődéséhez. Az idei pályaművek nagy része az egyre rosszabb fizikai és mentális állapotban levő fiatalokat helyezte fókuszba. A műsorban elsőként a középiskolás Kovács Árnika volt a vendég, aki a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium diákja és a 'Junior' kategória győzteseként csapatával megnyerték a közönségdíjat. Céljuk egy olyan prevenciós projekt megvalósítása, amivel segíthetik az iskola minden diákját abban, hogy ne csak az iskolában, de saját bőrükben is jól érezzék magunkat. 

 

Őt Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli alapítvány vezetője követte, aki arról mesélt, hogy az elmúlt években drasztikusan megnőtt a 8-18 éves diákok körében a mentális zavarok száma. Az érintettek, hasonlóan a szomatikus beteg társaikhoz, a betegségük miatt hosszú hónapokra kimaradnak az iskolából, stigmatizált helyzetbe kerülnek. A mentális nehézségükkel való megküzdés nemcsak önmaguk számára, hanem az őket körülvevő pedagógus és kortárs közösség számára is óriási kihívást jelent. Erre reagál módszertani könyvvel és szakmai workshop sorozattal a 'Pedagógus' kategória győzteseként az alapítvány projektje.

Nem kell elbújni a világ elől, lehet nyitottan, teljes és boldog életet élni olyan nehéz „csomaggal” is, mint egy sérült gyerek nevelése. Ezt szeretné erősíteni a 'Fordított világok' nevű országos kampánnyal a Mazsola Kuckó Alalpítvány. Lettner Kriszta fotográfus 8 hónapon keresztül kísérte Szolnok Juditot, aki egy 'sima' és két 'fordított' gyereket nevel, akik egy nagyon ritka szindrómával és autisztikus tünetekkel élnek. Az együtt töltött idő alatt készült képekből nemrég kiállítás nyílt.

Áprilistól hét társadalmi innovátor indítja saját projektjének megvalósítását. A nyertes projekteket egy több fordulós pályázat során választották ki, valamennyien egy társadalmi probléma megoldását segítő módszeren dolgoznak. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban megvalósuló, egyedülálló programot a HÁRFA Alapítvány irányítja. Vendégünk Hollós Szabolcs, a szervezet elnöke.

Érzékenyítő oktatási segédanyagot dolgozott ki pedagógusok és gyerekcsoportokkal foglalkozó szakemberek számára az állami gondoskodásban élő gyerekeket segítő Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány. Céljuk, hogy közelebb vigyék a 14 év feletti diákokhoz a gyermekvédelemben élő kortársaik ügyét. Az oktatási anyag a 2020-ban készült Világszépek dokumentumfilmre épül, amelyben gyermekvédelemben élő fiatalok mesélnek múltjukról, mindennapjaikról, vágyott jövőjükről. Az alapítvány két munkatársát, Szécsi Eriket és Mina Krisztinát kérdeztük.

Egy volt vietnami hadifogoly, James Stockdale után nevezték el a túlélés pszichológiáját, a Stockdale-paradoxont. Egy izgalmas és nagyon időszerű téma, amely éppúgy érvényes szervezeti, mint magánéleti vonatkozásban. A paradoxon lényege, hogy a túlélésre való kitartás és optimizmus párosítása kulcsfontosságú a nehéz helyzetekben, miközben a realitásokkal való szembenézés és az aktuális helyzet megértése is elengedhetetlen a siker érdekében. Az élet kihívásaival való sikeres megbirkózásra szolgáló tanulságos példáról Katona Melinda, a Borealis Consulting ügyvezetője mesélt.

Ha egy gyerek kórházba kerül, az az egész család számára sokkoló. Ennél már csak talán az a nehezebben feldolgozható, ha a kórházi kezelés hetekig vagy akár hónapokig is eltart. Ma már szerencsére a szülőknek lehetőségük van arra, hogy a hosszan tartó kezelések idején a gyerekük mellett maradhassanak, de a gyökerestül felfordult mindennapok testileg és lelkileg is kimerítőek. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján tizedik éve tartanak rendhagyó anyák napját, amikor is Hajas László mesterfodrász és csapata új frizurát varázsol a beteg gyerekek anyukáinak, akik sokszor még a hajmosásig is csak bajosan jutnak el. A fodrászszalonná változott Tűzoltó utcai részleg tornatermében elsőként Hajas Lászlóval, majd egy pici babájával érkező anyukával beszélgettünk. A műsor második felében a klinika igazgató-helyettesét, Dr. Constantin Tamást, valamint egy olyan édesanyát kérdeztünk, akinek kisfiáról egy hete derült ki, hogy cukorbeteg.

Jelenleg 16 roma nő vesz részt elsősorban a főváros és Kelet-Magyarország területéről a MARA-kör tanulási programban. Az EMMA Egyesület és a Romaversitas Alapítvány 2023 nyarán hívta életre közös projektjét, amelynek célja, hogy ösztönözze a roma nők aktivizmusát a szexuális és reprodukciós egészség és jogok területén. A program létrehozói vallják, hogy az idősebb generációnak fel kell készülnie arra, hogy támogatni tudja a fiatalok autonómiáját és döntéseit annak érdekében, hogy tudjanak és merjenek hozzájuk fordulni, ha információra van szükségük. Kupcsok Juliannát, a program egyik projekt korrdinátorát kérdeztük.

 

A turizmus és építészet iránt érdeklődő diákok ötleteit várja egy pályázat, amely során új élettel tölthetnek meg egy olyan elhagyatott területet vagy épületet, amelynek revitalizációja kritikus fontosságú a fenntartható városfejlődés és a környezettudatosság szempontjából. Rázga-Ilyés Noémi innovációs programigazgató mesélt a pályázat részleteiről.

Többszáz pályázat érkezett idén a Richter Anna díjra, amely olyan újszerű, megvalósítható ötleteket támogat, melyek kreatív, innovatív módon járulnak hozzá az oktatás vagy az egészségügy színvonalához és fejlődéséhez. Az idei pályaművek nagy része az egyre rosszabb fizikai és mentális állapotban levő fiatalokat helyezte fókuszba. A műsorban elsőként a középiskolás Kovács Árnika volt a vendég, aki a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium diákja és a 'Junior' kategória győzteseként csapatával megnyerték a közönségdíjat. Céljuk egy olyan prevenciós projekt megvalósítása, amivel segíthetik az iskola minden diákját abban, hogy ne csak az iskolában, de saját bőrükben is jól érezzék magunkat. 

 

Őt Tóthné Almássy Monika, a KórházSuli alapítvány vezetője követte, aki arról mesélt, hogy az elmúlt években drasztikusan megnőtt a 8-18 éves diákok körében a mentális zavarok száma. Az érintettek, hasonlóan a szomatikus beteg társaikhoz, a betegségük miatt hosszú hónapokra kimaradnak az iskolából, stigmatizált helyzetbe kerülnek. A mentális nehézségükkel való megküzdés nemcsak önmaguk számára, hanem az őket körülvevő pedagógus és kortárs közösség számára is óriási kihívást jelent. Erre reagál módszertani könyvvel és szakmai workshop sorozattal a 'Pedagógus' kategória győzteseként az alapítvány projektje.

Van-e fejbe kólintóbb élmény, mint amikor egy szemmel láthatóan makkegészséges gyerekről kiderül, hogy autista? Az első sokk után sok szülő nem tud mit kezdeni a feltoluló kérdésekkel. Pedig mindenkinek kell, hogy legyen egy mondat, ami átsegíti az első válságon. Az Autisták Országos Szövetségének elnöke, Kővári Edit mesélt elsősegély szolgáltatásukról, amelynek keretében autizmusban képzett és gyakorlott szakemberek is várják a frissen diagnosztizált gyerekek családjainak, a velük foglalkozó szakembereknek, vagy a felnőtt korukban autizmus diagnózist kapott személyeknek a megkeresését.

A műsor második felében az idén 30 éves NIOK Alapítvány adományozással kapcsolatos fontos kérdéseket vizsgáló reprezentatív kutatását vettük górcső alá. Kiderült többek közt, hogy a megkérdezettek több mint ötöde soha nem rendelkezett még az adóbevallásában arról, hogy melyik civil szervezetnek ajánlja fel az adója 1%-át. A részletekbe Gerencsér Balázs, az alapítvány igazgatója avatott be.