Szerepvállalás

A közétkeztetésben az iskolai konyhákon az összes elkészített főtt étel átlagosan 42%-a élelmiszer hulladékba kerül. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület évek óta keresi a lehetőségét annak, hogy a vendéglátás és közétkeztetés területén megmaradó, a fogyasztóval még nem érintkezett ételeket milyen módon lehetne bevonni a már jól működő jótékonysági újraelosztási rendszerekbe. Május eleje óta sikeresen zajlik egy pilot projekt egy budapesti általános iskola és egy családok átmeneti otthona részvételével. Ennek a tapasztalatairól kérdeztük Cseh Balázst, az Élelmiszerbank alapító-elnökét, a projekt vezetőjét.

A Magyarország legszegényebb térségeiben élő, tehetséges középiskolásoknak jelenleg a töredéke kap valódi esélyt arra, hogy bekerülhessen a design és művészeti felsőoktatásba. A MOME most programot indít, amely során ösztöndíjat, térítésmentes kreatív képzést és személyre szabott szakmai és mentális támogatást kapnak hátrányos helyzetű fiatalok, akik előkészítő foglalkozásokon, műhelymunkán, valamint konzultációkon vehetnek majd részt. A program szakértői csapatát erősíti Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is. Ő volt a műsor második vendége.

A rendszerváltó államokra, így Magyarországra is jellemző, hogy 1989 után rengeteg vállalkozó alapított céget. Míg ennek a nyugati országokban van egy folytonos mintázata, addig nálunk a baby boomhoz hasonlóan generációváltási boom következhet, hiszen akik annak idején 30-40 évesen alapítottak céget, az elkövetkező években egyszerre vonulnak nyugdíjba. Egy friss kutatás szerint a családi vállalkozások vezetőinek közel kétharmadának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban. Pálos Ildikó generációváltás-szakértővel beszélgettünk.

Az adás második részében Katona Melinda szervezetfejlesztő volt a vendégünk. Őt arról kérdeztük, hogy habár a digitalizáció divatos téma manapság, de többnyire leginkább a technikai oldaláról szoktunk beszélni, a szervezetiről kevésbé. Tehát arról, hogyan lehet felkészíteni a a szervezetekben dolgozó embereket új technológiai vívmányok befogadására, alkalmazására, egy szóval a „technológia megérkeztetésére”.

A műsorban két pályázati lehetőségre hívtuk fel a figyelmet. Elsőként az Effekt 2030 díjra, amelyet olyan környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásokkal nyerhetnek el a vállalatok, melyek valódi hatást, változást eredményeznek, és jó példával szolgálnak a felelősségvállalás és a fenntarthatóság terén. Vendégünk Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója, szakmai vezetője.

A folytatásban Bíró Imolával, a KÖVET Egyesület kommunikációs vezetőjével beszélgettünk. Vele két lehetőséget ajánlottunk, ugyanis idén is lehet nevezni a környezetvédelemmel elérhető megtakarítások versenyére, az Ablakon Bedobott Pénz Programra, valamint a környezet- és emberbarát irodákat díjazó Zöld Iroda Programra.

Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport és az Autisták Országos Szövetsége egy olyan informatikai applikációt fejleszt közösen, amely autista gyerekek és szüleik életét teheti könnyebbé. A nemzetközi szinten is egyedülálló programról Havasi Ágnest, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport kutatásvezető-helyettesét kérdeztük. Mesélt arról a példatárról is, amit a kutatócsoport jelenleg is fejleszt, és amely mindennapi pedagógiai dilemmákra kínál majd gyakorlati megoldásokat pedagógusok és gyógypedagógusok számára.

Az adás második felében egy új magyar rekordól számoltunk be. A "Mesélj, Csömör! Olvass velünk!" 168 órás felolvasómaraton keretében 7 napon és 7 éjszakán át sikerrel döntötték meg a megszakítás nélküli csoportos váltó meseolvasás fennálló időtartam rekordját. A kísérlet több mint tízezer perce alatt a település lakói és a vendég felolvasók 495 művet olvastak fel. A legfiatalabb résztvevő egy 6 éves kisfiú, a legidősebb felolvasó pedig nyáron tölti be 84. életévét. Bihari Réka, a Csömöri Kulturális Összeesküvés Mozgalom egyik képviselője avatott be a részletekbe.

Ma Magyarországon egy gyerek számára az egyik legfontosabb adata az irányítószám, ahova születik. A hely és a család státusza, anyagi és szociális helyzete veti a legnagyobb árnyékot arra, hogy kinek milyen lehetőségei vannak az életében. 2022-ben kiugróan sok olyan élmény és hatás érte a gyerekeket, ami akár életük végéig elkísérheti őket. A műsor első felében a Hintalovon Alapítvány legfrissebb Gyermekjogi jekentéséről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, a szervezet alapítójával, szakmai tanácsadójával.

Az adás második részében Katona Melinda szervezetfejlesztő volt a vendégünk. Őt arról kérdeztük, hogy habár a digitalizáció divatos téma manapság, de többnyire leginkább a technikai oldaláról szoktunk beszélni, a szervezetiről kevésbé. Tehát arról, hogyan lehet felkészíteni a szervezetekben dolgozó embereket új technológiai vívmányok befogadására, alkalmazására, a „technológia megérkeztetésére”.

Az állami gondoskodásban élő gyerekeknek szülői szeretet hiányában sokkal kevesebb esélyük van az önálló, boldog életre. A folyamatosan változó személyekkel és környezetben képtelenek valódi, bizalmi kapcsolatokat kialakítani, alapvető mintákat elsajátítani, a tehetségüket kibontakoztatni. Pedig minden gyerek tehetséges valamiben, csupán feltétel nélküli szeretet és sok-sok pozitív megerősítés kell ahhoz, hogy megtalálja ezt magában. A családjukból kiemelt gyerekekkel foglalkozó Világszép Alapítvány egyéni- és csoportos figyelmet biztosít 150 többszörösen traumatizált gyereknek, amely által átélhetik, hogy a világ számukra is lehet szép és lehetőségekkel teli. Gyereknap apropójából egy különleges együttműködés különleges mondanivalójára hívták fel a figyelmet, amelynek Tóth Vera énekes, valamint egy, az alapítvány által mentorált, gyermekotthonban nevelkedett fiatal a főszereplője. Vendégünk Marton Kriszta, a szervezet ügyvezetője.

Az idei Civil Díj 'Legjobb termék/szolgáltatás' kategóriájának nyertese a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület projektje, a Pénzügyi Tabu társasjáték, amely a fiatalok pénzügyi nevelését segíti. A termék egy óriás, és egy asztali társasjáték, amelyhez képzés tematikát és szolgáltatást is kidolgoztak. A játék a magyar mellett már másik 6 nyelven is elérhető és asztali verziója családok számára is élvezetes játékos tanulási lehetőséget ad. Bálega János, a debreceni egyesület stratégiai vezetője avatott be a részletekbe.

Elsőként a Bázis Addiktológiai Szolgálat ’Kultúr Faktor’ adománygyűjtő kampánya volt a témánk. A Civil Díj 'Legsikeresebb adománygyűjtés' kategóriájának nyertes projektjét egy rendezvénysorozat finanszírozására és fenntarthatóságára indították. Az önkéntes munkával támogatott események között koncertek, színházi előadások, fotókiállítás és beszélgetések is szerepeltek. Hogyan sikerült egy olyan, kevésbé népszerű témát, mint a függőség, közelebb hozni az emberekhez és megteremteni az erős támogatói hátteret? Erről kérdeztük Horváth Tibort, a pécsi szervezet szakmai vezetőjét.

Az adás második felében az előítéletek lebontása és a befogadó munkahelyek kialakítása volt a fókuszban, a májusban, szerte az Európai Unióban zajlott Sokszínűségi Hónap rendezvénysorozat apropóján. Magyarországon immár hatodik alkalommal, az EU Sokszínűségi Kartájának kizárólagos, hivatalos hazai képviselőjeként vett részt a HBLF a szervezésben. A csatlakozó vállalatok színes programjairól, valamint a jógyakorlatok megosztásának fontosságáról Gárdus Zsuzsával, a HBLF Sokszínűségi Kartáért felelős elnökségi tagjával beszélgettünk.

A legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie szakmai zsűrije idén 6 különböző ország 288 pályázata közül választott ki 3 fődíjas és további 12 nyertes projektet. Hatalmas büszkeség, hogy az első helyezett ezúttal Magyarországról érkezett. Egy olyan világban, ahol mindenki többet akar birtokolni, az ipolytölgyesi önkormányzat Hosszúlétra projektje a magántulajdon helyett a szolidaritáson és fenntarthatóságon alapuló helyi gazdaság eszméjét erősíti. Egy könnyen adaptálható projektet és egy nem mindennapi polgármestert, Radnai Bertalant ismerhették meg az adás első felében.

Őt Simon Ildi, a civil szektorban és az üzleti világban egyaránt elismert tréner, szervezetfejlesztő követte. Ildi a Sozial Marie idei magyar fővédnöke, aki egy éves munkája során az általa kiválasztott, Hosszúlétra projektet kíséri és igyekszik tudásával segíteni, fejleszteni.

A mai adásban a legrégebbi európai társadalmi innováció díj, a SozialMarie két idei egyedülálló nyertes magyar projektjét mutattuk be. A három fődíjas egyike, a Közösségi roma dúlaszolgálat projekt, amely a hátrányos helyzetű nőket támogatja, akik társadalmi és gazdasági helyzetük következtében nagyobb mértékben vannak kitéve a szülészeti erőszaknak, mint nőtársaik. A projekt célja, hogy ez ellen küzdjön a kelet-magyarországi Alsózsolcán működtetett közösségi dúlaszolgálattal és a roma nők önszerveződésének támogatásával. A projektről Kállay Esztert, az EMMA Egyesület kommunikációs munkatársat kérdeztük.

Sok nő küzd a nőgyógyászati vizsgálatokon való részvételt megnehezítő traumákkal. Minden második hajléktalan nő élt meg párkapcsolati erőszakot, és kétharmaduk nem jut el rendszeresen nőgyógyászhoz. Kétezer eurós díjat nyert a traumaérzékeny szemléletű nőgyógyászati szakellátás, amelyet hajléktalan nők számára széleskörű és szektorokon átívelő összefogásban hozott létre a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei. A projekt célja a hajléktalan nők olyan minőségi szolgáltatáshoz juttatása, ami megtöri az újratraumatizálódás körét, visszaadja a nők testük feletti önrendelkezésének jogát. Gerencsér Tamással, a BMSZKI munkatársával beszélgettünk róla.

A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület az elmúlt egy évben emberek ezreinek adott tanácsot, segített lakást, munkahelyet, iskolát találni, igénybe venni az egészségügyi és szociális ellátásokat, együttműködve más intézményekkel és önkéntes csoportokkal. E munkájuk során szerzett tapasztalataik alapján négy szakpolitikai állásfoglalást készítettek, az Ukrajnából menekülők lakhatási, munkaerőpiaci, egészségügyi és oktatási szükségleteire és azok hatékony és szakszerű kielégítésére vonatkozóan. Kovács Andrással, a szervezet  igazgatójával erről, valamint arról a kisfilmről beszélgettünk, amelyet a külföldi gyerekek sikeres iskolai boldogulásáról készítettek.

Az adás második felében Takács Eszter szenior vállalati felelősségvállalási szakértő és fenntarthatósági tanácsadó mesélt a KPMG immár 14. alkalommal meghirdetett Felelős Társadalomért Programjáról, amelynek idei mindhárom nyertes szervezete a gyerekek tanulását és a gyermekjogok érvényesülését segíti.