SzóBeszéd

Ha a történtek után ülünk be a stúdióba, lehet, hogy a beszélgetés is más irányt vett volna...

Jelszó?

2022. június 29., 13:14

Mutatjuk az informatizációért felelős miniszter jelszavát

Veronika Remišová beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes, a Za ľudí párt elnöke olyant posztolt, amit nem kellett volna.

De ez a minisztérium ad kellő muníciót enélkül a baki nélkül is.  A Szlovákia mobilban app mindössze annyit tud, hogy a slovensko.sk közigazgatási portálra generál egy belépési kódot, így nem kell elővenni a kártyaolvasónkat és a csipes személyi igazolványunkat, ha ügyes-bajos dolgainkat az állammal elektronikusan szeretnénk elintézni. Ne legyünk igazságtalanok, van még benne néhány dátum, állami ünnepek, befizetési határidők. De több tényleg nincs. Ígérik, hogy nyártól már elérhető lesz a Szociális Biztosítóval szembeni adósságunk vizualizálása, valamint majd valamikor egyszerűen intézhetünk általa útiokmány-újrakiadást, ha az eredetit ellopták vagy elveszett.

Hogy ezt fel lehet-e mutatni két év munkájaként, erről beszélgettünk Szóbeszéd című műsorunkban két informatikai szakemberrel, Asztalos Zoltánnal, az EGM Kft. ügyvezetőjével, és Marcinkó Adriánnal, a WADO Digital ügyvezetőjével.

A témával foglalkoztunk hetilapunk, a MAGYAR7 e héten standokra került, 26. számában, illetve az alábbi két cikkünkben is:

Az informatizáció, ha állami

2022. június 27., 18:18

A forradalom érdeklődés hiányában elmaradt

A Szlovákia mobilban (Slovensko v mobile) alkalmazás forradalmasítani fogja az állammal való elektronikus kommunikációt – ígérték.

Keveset tud

2022. június 28., 18:52

Van még hova fejlődni a digitális közigazgatás terén

Már az is előrelépés lenne, ha a Szlovákia mobilban (Slovensko v mobile) alkalmazásban legalább a slovensko.sk-ra érkező leveleinket el lehetne olvasni. Az app jelenleg ezt sem tudja.

Az idei Duna Menti Tavasz díjkiosztó ünnepségén a  Dusza Istvánról elnevezett életműdíját Szvorák Zsuzsa vehette át, az általa vezetett Zsibongó Kisszínpad előadását pedig gyémántsávos minősítéssel jutalmazta a zsűri.

Ennek apropóján beszélgettünk vendégünkkel,

aki elmesélte nekünk, honnan ered a színház szeretete, hogyan lehet jól együtt dolgozni a kamaszokkal, illetve mi hajtotta őt az elmúlt évtizedekben.

A beszélgetésből megtudhatjuk, hogy egy kis gömöri faluból hogyan kerül valaki a mindent jelentő deszkákra, és onnan hogyan lesz belőle később évtizedekre egy közösség vezetője. Vajon miért fontos a magyar kultúra szeretete és továbbvitele, és hogy a visszajelzések alapján megérte-e a sok-sok belefektetett energia, amit a gyerekek felkészítésébe fektetett.

Nézze velünk!

Füleken 20 éve alakult meg a 47. számú Koháry István Cserkészcsapat. A Szóbeszéd füleki stúdiójában ennek kapcsán beszélgettünk vendégeinkkel, Nagy Zoltánnal és Gáspár Andrással.

Füleken 1933-ban alakult meg az első magyar cserkészraj, melynek alapítója Engelbert Péter ferences atya volt. 1935-ben a csapat parancsnoka Boczkó Kálmán már 42 tagot vezetett. A II. világháború után a cserkészetet Füleken is betiltották, s 1990-ben Sulyok Pál újraindította. 1991-ben 15 újonc tett fogadalmat.

2002-ben a csapatot hivatalosan felavatták. Vendégeinkkel a cserkészet történetéről, személyiségformáló hatásáról és a füleki cserkészek élményeikről beszélgettünk.

Nézzék velünk!

E heti füleki stúdióbeszélgetésünk vendégéhez, Somogyi Márta néni otthonába látogattunk el ez alkalommal.

Márta néni egy református lelkész család negyedik lánygyermeke,  1942-től a Losonci Református Elemi iskola tanulója, egészen 1945 tavaszáig, amikor is bezárták a magyar iskolát. Losoncon élte meg a II. világháborút és a frontot, majd a hontalanság éveit.

Ezt az időszakot meséli el nekünk Márta néni, személyes élményein keresztül. 

Márta néni részese volt a füleki magyar gimnázium indulásának, majd két éven keresztül minden szerdán és szombaton téglát pucolt, hogy megépülhessen Füleken a református templom. 

A füleki magyar Gimnáziumnak elvégzése után a Pozsonyi Pedagógiai Felsőbb Iskola diákja lett, annak magyar–szlovák szakán végzett. Számos tanár került ki pedagógiai pályája során a keze alól.

A beszélgetésből megtudhatjuk azt is, mit jelent számára a magyar himnusz. 

Nézzék velünk!

Megszólaltak szülők, szakemberek, maguk a gyerekek is. A minisorozat záróakkordjaként pedig álljon itt egy beszélgetés egy nagymácsédi, nyugalmazott pedagógussal, Gál Istvánnal, aki negyven év tapasztalatából kiindulva nyújthat segítséget a hezitáló szülőknek. 

Az egykori iskolaigazgató azt mondja, a felvidéki magyar oktatás színvonala semmivel sem rosszabb az államnyelvi oktatásnál. Hozzáteszi, sokmindentől fosztjuk meg azokat a gyerekeket, akik nem ismerik meg a magyar kultúra kincseit. Megmozdul a talaj a talpuk alatt és elvesztik jellembeli stabilitásukat. 

Kötelességünk a folytonosság biztosítása és azoknak az értékeknek az átadása, amiért szüleink, nagyszüleink sokat tettek.''

A fiatal Tóth házaspár meglátása ebben a kérdésben példaértékű. Magyarságukat megőrizve is remekül érvényesülnek iskolában, munkában, hivatásukban. Ahogy mondják, nem köntörfalaznak, igaz, hogy magyarként szlovák egyetemeken többet kell dolgozniuk, de megéri. 

Fontos és fajsúlyos gondolatokat mondanak, nézzék velünk. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága szerint 10 millió ukrán lesz kénytelen elhagyni a lakhelyét a háború miatt, de már most elmondható, hogy ekkora menekültáradat nem volt még a közel-keleti háborúk után sem. A megfelelő állami koordinációs csapat, tájékoztatás és hatékony támogatás híján az önkormányzatok nagyon nehezen viselik a rájuk nehezedő nyomást. 

Mi is azt szeretnénk, hogy ez a helyzet mielőbb megoldódjék és tudjanak hazamenni. Most a szükségben segítünk, de utána majd segítsük a hazatérésüket is, mi pedig itt továbbra is élhetjük a zavartalan életünket. – hangsúlyozta Fenes Iván, Bős polgármestere.

A beszélgetés során szóba került a kormány által elfogadott Lex Ukrajna nevű intézkedéscsomag is, amely a háború elől menekülő embereknek nyújtott segítség kereteit, főleg az elszállásolásuk finanszírozásának szabályait teremtené meg. A gyakorlatban ez úgy működne, hogy a szállásadók az állami támogatást az önkormányzatoktól kérhetik, az önkormányzatok pedig a belügyminisztériumtól igényelhetnek erre forrásokat. Balódi László, Nemeshódos polgármestere elmondta, hogy ezzel az intézkedéssel az állam ismét az önkormányzatokra hárítaná a felelősséget.

Ez egy hasonló történet, mint a Covid elején. Nagyon sok okos és érdekes kijelentés a kormány felől a médiában és a teher ismét az önkormányzatok vállán van. Temérdek kérdés van, választ azonban nem kapunk – hangsúlyozta.

A beszélgetés során a polgármesterek megosztották velünk eddigi tapasztalataikat is, valamint arra is választ kaptunk, hogy az önkormányzatok számára mi jelenti a legnagyobb kihívást, és hogy mi az, amire a legnagyobb szükség van ebben a krízishelyzetben.

A stúdióban az önkéntesség szolgálatáról, a segítség formáiról, az adományok eljuttatásáról, valamint nyomon követéséről és a szlovák-ukrán határátkelőhelyeken uralkodó helyzetről is szó esik.

A legfontosabb tudnivalókról Ft. Géresi Róbert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Pásztor Lorenzo a Kassai Főegyházmegye Karitász lelki vezetője és Szabó Zsolt nagyszelmenci görögkatolikus parókus számolnak be.

Nézzék velünk!

Elmondása szerint veszélyben nem volt, de az iskolák megszakították egymás közt a bilaterális kapcsolatokat, illetve a mindennapi élet vált nehézkessé, kényelmetlenné. A MasterCard és Visa kártyák letiltása, valamint az infláció is komoly  befolyással van egy cserediák ottlétére. 

Arra, hogy milyenek a visszhangok a háborúról, azt a választ kaptuk, hogy a külföldiek teljes mértékben elítélik, míg a hazaikat két csoportba osztja. Az egyik, akik nem jutnak kellő információhoz. A taxisofőr, aki a reptérre szállította, azt kérdezte tőle: 

Miért utálnak minket az európaiak? ''

A másik csoport, akik több információval rendelkeznek, általában elítélik, de úgy gondolják, a NATO, illetve Amerika közbenjárása miatt jött létre a háború. 

Jelenleg is kapcsolatban van orosz évfolyamtársakkal, akik fontolóra vették, hogy elhagyják az országot, de ez nehéz a légtér lezárása miatt. 

Ágh Dávid klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgettünk a témáról, aki szerint nem feltétlenül tesz jót, hogy a háborút online, élő adásban látjuk és minden fórumon kapjuk a valós és sokszor valótlan híreket. 

Azt tanácsolja, jelöljünk ki egy idősávot magunknak, amelyikben a témával kapcsolatos aktuális információkat megszerezzük hasznos forrásokból. Ha úgy éreznénk, hogy túlnő rajtunk és nagyon bekebelez a téma, próbáljunk meg relaxációs gyakorlatokat végezni, beszélgetni a barátokkal, családdal, ha pedig úgy érezzük, ez nem elég, bátran forduljunk szakemberhez. 

Azt mondja: 

A háború azért ,,jó'', mert talán nagyobb hangsúlyt kapnak azok az apró örömök, amiket a mindennapokban magától értetődőnek veszünk.