SzóBeszéd

SzóBeszéd

By Ma7 MédiacsaládNews
Download on the App Store

SzóBeszéd episodes

  • PODCAST: Nehéz terhek az edzők vállán
    Gombos Flóra hozta be hivatalosan az országba a gymstick edzéseket, amely egy funkcionális edzésforma. Ám azoknak, akikkel megszerettette ezt a mozgásformát még várniuk kell arra, hogy személyesen is motiválhassa őket, hiszen abból kifolyólag, hogy iskolai tornateremben tart edzéseket, amelyekre más szabályok vonatkoznak, mint az edzőtermekre, még egy ideig várnia kell. 
    Gróf Lóránt neve összefonódott a közelharc művészetével. A Bősi Kempo MMA & BJJ Klub vezetője elmondta, lelkileg volt nagyobb harc átvészelni az elmúlt időszakot, de rengeteg kérdésére talált választ ebben az elvonulási szakaszban, amit majd saját és edzettjei hasznára fordít.
    Lengyel Ákos, a Cornisland CrossGym edzőterem tulajdonosa csoportos és egyéni edzéseket tart Dunaszerdahelyen. Főként állandó vendégei vannak, a csoportos órákon is csupán 10 – 12 ember tartózkodik egyszerre az edzőtermében, épp ezért nem értett egyet a tavalyi évben elrendelt korlátozásokkal. Alternatív megoldásként online edzéseket tartott a törzsvendégeinek, sőt eszközök bérlésére is lehetőséget adott.
    Kaspar Péter, a dunaszerdahelyi Fit Club tulajdonosa is nagyon örült a nyitásnak. Stábunknak elmondta, hogy a nyitás hírére folyamatosan érkeztek az időpontfoglalások, ami nem volt számára meglepő, hiszen a visszajelzések alapján az emberek már nagyon várták, hogy az edzőterem falain belül újra formába lendüljenek.
    Csicsay Anikó immár húsz éve várja a szépülni vágyó hölgyeket a dunaszerdahelyi szépségszalonjába. Saját elmondása szerint a sikerének titka az, hogy mindig minden körülmények között képes volt a dolgok pozitív oldalát nézni és mindig sikerült alkalmazkodnia a változásokhoz. Nem volt ez másképp az elmúlt egy évben sem.
    Én azt üzenném minden vállalkozónak, hogy ne féljen változtatni, és pozitívan tekintsen a jövőbe. Már semmi sem lesz ugyanaz, mint régen, ezt el kell fogadnunk, de ha nyitottak leszünk az újdonságokra és sikerül kilépnünk a komfortzónánkból szerintem bármi lehetséges.
    Összességében elmondhatjuk, hálásak lehetünk azoknak az edzőknek, vállalkozóknak, akik túléltek és kitartottak a mi egészségünk és jólétünk érdekében. Meghálálva a kitartásukat, támogassuk őket lehetőségeink szerint.
    0 min
  • PODCAST: Van, aki nyitott, van, aki nem – Sok helyen már megteltek a teraszok
    A várva-várt nyitást és a jó időt kihasználva sokan mentek a vendéglátóhelyek teraszaira országszerte. A legtöbben már nagyon vágytak arra, hogy egy finom kávé vagy ebéd mellett beszélgethessenek a családtagjaikkal, barátaikkal, ám vannak olyanok is, akik korainak tartják a teraszok megnyitását, mondván, hogy még nem sikerült győzedelmeskednünk a koronavírus-járvány felett.
    A vendéglátósok túlnyomó többsége nagyon örült a lazításoknak, hiszen a korábbi rendeletek miatt komoly bevételkieséssel kell számolniuk. Németh Sándor a dunaszerdahelyi Peter's Bar tulajdonosa elmondta, hogy nem a bevételkiesés okozta számára a legnagyobb szomorúságot, hanem az, hogy nem kaphatott semmilyen pozitív visszajelzést a vendégeitől és nem láthatott önfeledten csevegő embereket az éttermében és annak teraszán.
    Én a pozitív visszajelzésekből táplálkozom. Engem az tesz boldoggá, ha egy vendég az elégedettségét fejezi ki és boldogan távozik az éttermünkből.
    Ozsvald Ákos a dunaszerdahelyi Tilos sörbár tulajdonosa egy igazán pozitív személyiségnek tartja magát, épp ezért tavaly a lezárások hírére nem esett kétségbe, hanem alternatív megoldásként elindította a házhoz szállítást, amely nagy sikernek bizonyult.
    Folyamatosan jöttek a rendelések, amelynek köszönhetően fenn tudtunk maradni a „víz felszínén”, sőt még bővíteni is tudtuk a sörpalettánkat.  Ezúton szeretném kifejezni a hálámat mindazoknak, akik ebben a nehéz időszakban sem feledkeztek meg rólunk és a finom sörökről.
    Kuchár Lucia, a Karma Garden bisztró tulajdonosa azon vendéglátósok közé tartozik, aki nem merte bevállalni a nyitást. Specifikus, vegán ételeket kínáló helyet működtet, ahol az árukészlet feltöltése több ezer euróra rúg.
    Kétszer kellett már felszámolniuk a mindig friss alapanyagokat, egyszer a járvány kezdetén, márciusban, majd decemberben, mikor az összes ott dolgozót elengedték. Új emberek keresése és betanítása is időbe telne, ezért a legkorábbi időpont, amikor nyitna, az 2021 ősze. 
    Belucz András a megoldások emberének vallja magát. A pandémia kirobbanásának első hetében 95 százalékot esett a forgalmuk, ezért kríziskezelési ötletekkel rukkoltak elő. 
    Megreformálták a Plant-B kínálatát és kiszállítással kezdtek foglalkozni, ami meghozta a sikert számukra. Egy héttel később a megengedettnél ugyan, de teraszt is nyitnak majd és bizakodva állnak az új kihívások elé. 
    Az általunk megkérdezett fiatalok mindegyike a lelkesedését fejezte ki a teraszok megnyitásával kapcsolatban, hiszen egy rendkívül nehéz és ingerszegény időszak áll mögöttük is. Hosszú hónapokon keresztül nem volt lehetőségük a szórakozásra, ezáltal még inkább tudják értékelni, hogy kiülhetnek a barátaikkal a teraszra, ahol egy finom, hideg sör vagy kávé mellett végre kiereszthetik a fáradt gőzt és önfeledten beszélgethetnek.
    0 min
  • PODCAST: Strédl Terézia: Ha a legjobbat akarjuk a gyermekünknek, szeressük egymást
    Az anyanyelv érzelmi nyelv, amelyen keresztül a gyermek eszmél, kapcsolatokat alakít ki, tanul és tapasztal. 
    Kétségtelen, hogy a gyermek mentális fejlődésére hatással van a nyelvi közeg is. Egészen más teljesítmény figyelhető meg ugyanannál a gyermeknél egy anyanyelvi és egy idegen nyelvű oktatási intézményben.
    Vitathatatlan, hogy a legtöbb szülő a legjobbat akarja gyermekének, ám azzal, ha saját frusztrációját, rossz élményeit vetíti ki a gyermekre, nem segíti őt.
    Saját magunk ellendrukkerei vagyunk sokszor. ''
    - állítja szakértő vendégünk, aki szerint az érvényesülés sem mentség arra, hogy valaki ne az anyanyelvén tanuljon és sajátítsa el az alapokat. Saját tapasztalatáról számolt be, miszerint egy szlovák anyanyelvű szülőnek, akinek magyar iskolába jár a negyedikes gyermeke, sem okozott eddig gondot segíteni őt a tanulásban.
    Mindenkinek jó döntést kívánok és azt, hogy a gyermek akaratát figyelembe véve döntsenek a jövőjéről. Hiszen hajlamosak vagyunk még mindig azt hinni, hogy mi dönthetünk csak és kizárólag gyermekeink életéről 
    - teszi hozzá Strédl Terézia.
    A beszélgetés során egy rövid bejátszó tekinthető meg a ma7 médiacsalád idei, a #jobuliamagyariskola kampányáról, amely során a 6-10 éves korosztályt kérdeztük arról, miért is fontos és jó, hogy a magyar gyerek magyar iskolába járjon.
    0 min
  • PODCAST: Újra megszépülhetünk
    Sorra érkeztek az időpontfoglalások, miután a vendégek megtudták, hogy a szolgáltatások újra fogadhatnak vendégeket. Az elmúlt hónapokban akadtak azonban olyan fodrászok, manikűrösök, kozmetikusok, akik házhoz is kimentek, elcsábítva ezzel néhány vendéget a konkurens szalonoktól.
    Balázs Róbert már a második szépségszalonját nyitotta volna meg tavaly ősszel, ám a járványügyi rendeletek miatt csupán múlt héten, az enyhítések bevezetésével fogadhatta vendégeit az új fővárosi szalonjában. Folyamatosan próbálta tartani a kapcsolatot a törzsvendégeivel és nagyon hálás volt nekik, hogy a nyitás hírére önfeledt boldogsággal hívták fel őt.
    Molnár Dóra a Jasmine Speedfitnes stúdió vezetője szerencsésnek érzi magát, hogy hamarabb nyithattak, mint a fitneszcentrumok, ugyanis az eszközök, amelyek náluk megtalálhatóak rehabilitációs célra is használhatóak.  
    Hervay Noémi kozmetikusként dolgozik Dunaszerdahelyen. Pozitív személyiségnek tartja magát, épp ezért azt hangsúlyozta, hogy nem szabad a negatív dolgokra fókuszálni, hanem meg kell találni a pozitív oldalát mindennek. Arra int mindenkit, hogy próbáljunk meg profitálni ebből a kaotikus időszakból, még akkor is, ha elsőre lehetetlennek tűnik mindez.
    0 min
  • PODCAST: A vállalkozók a maguk urai (?)
    Három-négy hónapnyi bevételkiesést jelent ez azoknak, akik egyáltalán nem üzemelhettek ez alatt az idő alatt, ám azokra sem érdemes irigykedni, akik korlátozott módon ugyan, de működhettek. Hiszen minden mindennel összefügg, az emberek egyre fogyó türelme, pénze is befolyásolja a gazdaságot.
    Erre lehet példa a galántai Heba egészségügyi kellékeket árusító kisbolt is, a tulajdonos, Rekeň Éva elmondta, annak ellenére, hogy nyitva lehettek, megcsappant a forgalmuk még amellett is, hogy idomultak a helyzethez, és rengeteg olyan terméket vezettek be, amik a koronavírus-elleni küzdelemben vásárlóik hasznára voltak.
    Az emberek csak azt vették meg, amire valóban szükségük volt, illetve hosszú működésünk alatt először fordult elő az is, hogy nem tudtunk biztosítani terméket vásárlóinknak, ilyenek voltak a védőmaszkok. Az egyéves babák esetében megfigyelhető, hogy mennyire nincsenek a közösséghez szokva"
    - ezt már Péterfi Gabriella mondja nekünk, az Itsipitsi bolt és foglalkoztató-központ tulajdonosa. Rendszeresen szervez baba-mama foglalkozásokat és fájlalja, hogy azok a gyerekek, akik már szinte otthon érezték magukat nála, most félve nyitják meg az ajtót.
    Gabriella elmondta, lát megoldást a helyzetre:
    Véleményem szerint ha kisközösségekben vásárolnánk, helyi termelőknél, vállalkozásoknál és szolgáltatóknál, hamarabb helyre lehetne rázódni.'' 
    Az elmúlt hónapok arról szóltak hogy túléljünk"
    - mondja Kiss Mikóczy Mónika, aki egy gyerekruha üzletet működtet. 
    Valamennyi kisboltos bizakodva tekint a jövőbe és szívből reméli, hogy ha már ezt az embert próbáló időszakot túlélték, nem jön rosszabb.
    0 min
  • PODCAST: Hetente tesztelés – végtelen történet?
    Elsőként Peredre látogattunk el, ahol a község polgármestere, Agócs Kőrösi Ildikó elmondta, hogy nagy település révén fejfájást okozott neki a két csapat bebiztosítása, de mára már egy összetartó közösség alakult ki.
    Negatívumként említette még az emberek hozzáállását is:
    Fogytán az emberek türelme, ezt mi is érzékeljük, hiszen kezdetben zökkenőmentesen ment a mintavétel, de az idő múlásával szóbeli atrocitások érték az önkénteseket, és volt arra is példa, hogy tettlegességig fajult a dolog.
    Az önkormányzat heti három napot tesztel, így gyakorlott mintavételi településsé nőtték ki magukat, bár a polgármester jobban örülne, ha a falu és önkormányzat ügyeire több figyelem jutna. 
    Kocsis Tímea, médiacsaládunknak nyilatkozó önkéntes mind a 13 héten jelen volt a tesztelésen, elmondása szerint olyannyira jó közösség épült ki, hogy biztos benne, hiányozni is fog majd neki kicsit a tesztelős hétvége. 
     
    Vásárút lakossága, hétről hétre bebizonyítja, hogy egy kicsiny közösség is képes nagy összefogásra, hiszen már hosszú hónapok óta folyamatosan és zökkenőmentesen tudják biztosítani a lakosság számára a tesztelést, még abban az esetben is, ha a segítő személyzetből többen is karanténba kényszerülnek.
    Török Gergely, Vásárút polgármestere stábunknak elmondta, hogy eleinte még örültek is a hírnek, hogy a faluban is létesülhet tesztállomás, mivel egy olyan kihívásként tekintettek az előttük álló feladatra, amelyet a lakosság közösen, összefogva teljesíthet. A kezdeti lelkesedés azonban egy idő után természetesen lecsökkent, főleg abban az időszakban, amikor a tesztelő csapatból többen is elkapták a koronavírus-fertőzést..
    Eddig mindig sikerült megoldani a helyettesítést, egy vagy két hétvégén volt nehezebb. Most már annyival könnyebb, hogy a csapat nagy része vagy be van oltva vagy átesett a fertőzésen, szóval gördülékenyebben zajlik a tesztelés.
    Bátran kijelenthető, hogy Vásárút az a község, ahol a lakosság emberségből jelesre vizsgázott, hiszen amellett, hogy minden szombaton több mint ezer embert letesztelnek, képesek voltak megteremteni egy olyan közeget a község lakosai számára, ahová nem rossz érzéssel, félelemmel mennek el az emberek a kötelező tesztelésre, még annak ellenére sem, hogy a teszt levétele mindenki számára roppant kellemetlen tud lenni.
    0 min
  • PODCAST: A tiszta szláv állam megteremtésének eszköze: a Beneš-dekrétumok
    Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram elősorban a Csehszlovák állam gazdasági és politikai újjászervezéséről szólt, de fontos eleme a csehszlovák nemzetállam megteremtése. A Beneš-dekrétumokban megfogalmazott rendelkezések többmillió ember jogfosztottságát eredményezték. Valamennyi alkotmányellenes volt. A tiszta szláv állam létrehozásának további eszközei voltak: a „vad kiüldözés“, a deportálás, a lakosságcsere és a reszlovakizáció.
    A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. 
    Mi több, 2007-ben a szlovák parlament megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről szóló 1487/2007-es számú határozatát. A csehszlovák végső megoldás a magyar és német kisebbség eltüntetését célozta meg. Nagyrészt sikerült. Pozsony részéről mai napig sem kárpótlás, sem pedig bocsánatkérés nem érkezett.
    0 min
  • PODCAST: Iskolanyitás: Menni vagy nem menni?
    Csak úgy, mint a tavalyi tanév végén, idén is sok szülőnek kellett mérlegelnie, sok tényezőt figyelembe véve kellett meghoznia a döntést, hogy gyermeke maradjon a távoktatásnál, vagy inkább a jelenléti tanulási formában folytassa tovább az idei tanévet.
    Nem egyszerű döntés, hiszen ugyan a mutatók jobb adatokkal kecsegtetnek, sok szülő tart a húsvéti látogatások következményeitől, éppen ezért vannak, akik még nem engedték vissza gyermekeiket az iskolapadba, mondván, hogy korainak tartják az enyhítéseket.
    Mások azonban belátták, hogy gyermekeik mennyire szomjazzák már a társaságot és az iskolába járás feltételeivel teljesen egyetértve és azokat betartva semmi kivetnivalót nem látnak az iskolanyitásban. 
    Azt gondolhatnánk, erre a két táborra oszlik a szülők csapata, de vannak, akik azt a lehetőséget használják ki, hogy gyermekük a tanítási folyamatban részt vegyen, azonban az ebédet már otthon fogyassza és a napközit is kihagyja.
    Kurtán furcsa tanév az idei és a tavalyi, annyi azonban bizonyos, hogy a legtöbb szülő a legjobbat akarja gyermekének és életviteléhez, lehetőségeihez mérten hozta meg ezt a nem egyszerű döntést.
    0 min
  • PODCAST: Van egy világ, amelyben csak a most létezik
    Beatrix fontosnak tartotta kiemelni, hogy az autizmus nem betegség, hanem fejlődési zavar, aminek idegrendszeri és genetikai okai vannak, amiket folyamatosan kutatnak. Ma már képességfejlesztő programok segítségével akár a társadalomba is beilleszkedhetnek egyesek. Kiemelte azonban, hogy egy gyógypedagógusnak nem feladata mindenáron beilleszteni a társadalomba az autizmussal élő egyént, fel kell ismerni a korlátokat, ám a lehetőségeket is. 
    Videónkban a Dunaszerdahelyi speciális iskola igazgatónője, Katona Szabina is megszólal, aki olyan intézményt működtett, melyben rendkívüli figyelmet és törődést igénylő gyerekek járnak, összesen 15 autizmusban érintett diákjuk van az alapiskolában és további 4 a képességfejlesztőben, ami az alapiskola folytatása. Az igazgatónő szavaival élve: 
    Ami ezt az iskolát összefogja, az a szeretet. Ezek a gyerekek nyitottak rá és százszorosan kapjuk vissza, amit nekik adunk". 
    Katona Szabina hozzátette, úgy érzi, a jelenlegi társadalom még nincs felkészülve arra, hogy foglalkoztasson sérült, vagy megváltozott képességű embereket, holott hasznára lennének a társadalomnak. 
    Slezák Erika korábban már volt stúdiónk vendége a témában, idén az Alapítvány az Autista Gyermekekért Polgári Társulással a Határtalan autizmus címell figyelemfelkeltő kampányt indítanak abból a célból, hogy informácót adjanak erről az állapotról, hogy az előítéleteket eloszlassák. 
    Az említett speciális iskolát adójuk 2%-ával az alábbi módon támogathatják: 
    Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola és Készségfejlesztő Iskola mellett működő Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Alapszervezete, Dunaszerdahely
    Szabó Gyula 1, 929 01, Dunaszerdahely
    IČO: 35626356 0 495
    Folyószámla száma: SK51 5200 0000 0000 0845 8120
    0 min
  • PODCAST: Működik a magyar iskola vegyes házasságban is
    Szívet melengető példa a Bedecs-Szőke család gondolkozásmódja e kérdésben. Sok tényezőt mérlegelve jutottak arra a döntésre, hogy kislányuk, Linda, annak ellenére, hogy anyukája szlovák nyelven beszél hozzá születése óta, magyar óvodába, majd iskolába járjon.
    Ha egy gyereknek lehetősége van egy másik nyelvet is elsajátítania, akkor miért ne tenné? Szerettük volna, ha Linda legalább olyan jól tudna magyarul, mint szlovákul.’’
    - mondja Martina.
    Az édesapa, Tamás pedig kötelességének érezte, hogy első házasságából született kisfia után átadja kislányának is a magyar nyelvet és a kultúrát.
    0 min

About SzóBeszéd

From the publisher's feed

Beszéljük meg dolgainkat! A SzóBeszéd a Ma7 Médiacsalád közéleti műsora, amelyben a mindennapjainkat érintő történések kerülnek terítékre. Hallgassa velünk!