SzóBeszéd

Dobai András Pozsonyban a ruzsinói egyetemi kórház aneszteziológiai és intenzív betegosztályán dolgozik, ahol jelenleg a legsúlyosabb állapotban lévő koronavírusos betegeket kezelik. A járvány utolsó két hónapjában az ellátásra szoruló betegek száma a kétszeresére emelkedett, miközben az ápolók, nővérek és orvosok száma nem változott. Ennek ellenére a stúdióvendégünk elmondása szerint azon a betegosztályon, ahol ő dolgozik a vezetőség remek megoldást talált ki arra, hogy az egészségügyi dolgozók ne legyenek túlterhelve.

Azok az orvosok és nővérek, akik a műtőben dolgoznak a pandémia időszakában jönnek segíteni nekünk, úgyhogy ebből a szempontból nekünk szerencsénk van. Több a beteg is az igaz, de így eloszlik a munka.

A nővérek és ápolók munkája már a koronavírus előtt is megterhelő volt, hiszen ők vannak a legközvetlenebb kapcsolatban a betegekkel, ők azok, akik segítik őket mindenben, amiben csak szükséges, mindezek mellett szinte minden beavatkozásnál jelen vannak.

Amikor az ember ezt a pályát választja, ezt azért teszi, mert szeretne mindenkit megmenteni, de egy idő után megérti, hogy ez nem lehetséges. Elveszíteni egy hozzátartozót az mindig egy nagy fájdalom. Még akkor is, ha a mai orvostudomány már tényleg nagy dolgokra képes, azért a mi határaink sem végtelenek. Ezzel nekünk együtt kell tudni élni. – hangsúlyozta.

Mindezek mellett azt is elárulta, hogy hogyan telik egy napja a kórház falain belül, a világjárvány felbukkanásával változott-e az életszemlélete a munkájával és az magánéletével kapcsolatban, valamint, hogy hogyan éli meg a sikereket és sikertelenségeket a betegek ellátásában.

A Down-szindróma egy olyan kromoszómális rendellenesség, melyet leggyakrabban a 21-es kromoszómapár rendellenes osztódása okoz. Annál súlyosabb a betegség minél több testi sejt tartalmaz három darab 21-es kromoszómát.

Születés előtt képtelenség megjósolni, milyen tünetekkel jár majd a Down-szindróma az adott gyermek esetében. A legkarakterisztikusabb tünetek: az arc eltérései, jellegzetes szemforma, kiálló nyelv, mely a kis szájüreg következménye, fehér foltok az íriszen, a gondolkodás-fejlődésben megmutatkozó eltérések, szívfejlődési rendellenességek, hallásproblémák, alacsony termet, pajzsmirigybetegségek. Érdekes módon vannak olyan betegségek, melyek ritkábban fordulnak elő Down-szindrómások között, ilyen például a daganatos megbetegedések nagy része.

Szlovákiában évente 30-35 gyermek születik ezzel a rendellenességgel. A terhesség alatt kiszűrt Down-szindrómás magzatok 80%-át abortálják annak ellenére, hogy ők is életképesek. Ennek bizonyítékai a kisfilmünkben szereplő családok is, akik törekszenek arra, hogy minél teljesebb életet éljenek és legnagyobb vágyuk, hogy a társadalom elfogadja és befogadja Down-szindrómás szeretteiket.

Március 15-én büszkeség tölti el a magyar emberek szívét és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét. Kokárdát tűzünk a ruhánkra, az épületeinken magyar zászlót lenget a szél.

Az előző évekhez képest idén nem vonulhatunk az utcákra, nem emlékezhetünk meg hagyományos módon a hőseinkről és dicső tetteikről, ezért döntöttünk úgy, hogy felvidéki történészek segítségét kérjük abban, hogy méltóképp tiszteleghessünk a forradalom nagyjai előtt.

Az 1848-as szabadságharc jelentősebb eseményeit és annak egyes felvidéki összefüggéseit Fitzel Sándor történész tárta elénk.

Szó esik a magyar forradalom előzményeiről, annak történelmi eseményeiről és mindarról, amit a forradalom elbukásának ellenére a vakmerő márciusi ifjaknak sikerült kivívniuk.

Emellett tettünk egy kis kitekintést Nagymegyer városára is, a helyi történésekről is sok érdekességet tudtunk meg, valamint néhány nagymegyeri hazafi élettörténetét is megismerhettük.

Brogyányi Mihály helytörténész Pozsony utcáin kalauzolt végig minket, amely a magyar történelem egyik legfontosabb és legszentebb városának számít. Nem is csoda, hiszen a mohácsi vész után Magyarország fővárosa, országgyűlések, országos hivatalok székhelye lett. A szabadságharc időszakában azonban a város történelmi szerepe az áprilisi törvények bevezetésével kissé lehanyatlott, ennek ellenére a történész számos jelentős eseményről számolt be nekünk.

Általában mindenki ismeri az aradi tizenhárom vértanút, azt azonban talán kevesen tudják, hogy Pozsonyban 1849-ben szintén tizenhárom embert végeztek ki, persze ezek nem tábornokok voltak, nem neves hadvezérek, hanem különböző rendű és rangú pozsonyiak”

- mondta el Brogyányi Mihály.

Mindezek mellett megosztotta velünk a somorjai Pipagyújtó csárda mellett zajló kisebb csatározás részleteit is. Az összecsapás és az elesett katonák emlékét ma egy honvéd emlékmű őrzi.

Az évforduló apropóján ellátogattunk olvasóinkhoz és követőinkhez, hogy értékeljék az elmúlt egy évet. Miben változtatott a világjárvány az életvitelükön.

Rácz Hajnalka és Deák Flóra fiatal édesanyák. Hajnalka kisfia nemsokára tölti be élete első évét. Édesanyja fájlalja, hogy nem tudnak közösségbe járni, állatkertet látogatni. Flóra rendkívül erős és derűlátó személyisége átsegítette őt az elmúlt egy éven, ami nagy fejtörést okoz a családnak, hogy a nemsokára születendő kistestvért hol és milyen korlátozások mellett kell világra hoznia, hiszen a galántai kórház köztudottan covid-kórházként üzemel.

Sándor Ilona éve a kihívás és alkalmazkodás jegyében telt, mint legtöbbünknek. Azt mondja, hálás, hogy sokakkal ellentétben van munkája és a családja is egészséges.

Pleva László állatorvos rámutatott arra, mennyire romboló hatása van ennek a járványnak az emberi kapcsolatok körében is.

Még ha csillapodik is a helyzet, félő lesz majd kezet nyújtani, puszival üdvözölni a másikat.

Tóth Zsófia és Bálint mindketten orvostanhallgatók. Bálint másodéves az egyetemen, a gyakorlati órák hiánya aggasztja, hiszen korlátozott módban folyik a tanítás, ellenben Zsófia hatodévesként már a kórházban az orvosok mellett tanul. Nekik kötelező a bejárás, ám elmondása szerint érezhető tanáraikon, akik orvosok is egyben a kimerültség és feszültség.

Nincs olyan szféra, ahova ne ette volna be magát már a koronavírus ez alatt az egy év alatt. Mindenkit érint és mindenkire hat, ami viszont fontos és hangsúlyozandó, a folyamatos felelősségvállalás magunk és embertársaink iránt, hogy több évfordulót ne kelljen említeni.

Elmondása szerint a pozitív teszt utáni pár napot egészen könnyedén viselte, de mire fellélegezhetett volna, jöttek a komplikációk nehézlégzés és társai formájában. Miután az otthonra vásárolt pulzoximéter nem a legjobb értékeket mutatta, mentőt hívtak. 

Zsuzsanna egy napot töltött a komáromi covid-osztályon, mivel másnap már egy negatív PCR-tesztet produkált, áthelyezték a nem fertőző beteg közé. Ez a pozitív teszt nyolcadik napján történt.

Vendéglátónk meghatódva mesélt az ottani orvosok és nővérek áldozatos munkájáról. Könny szökött a szemébe, mikor arról kérdeztük, mennyire elégedett az ellátással.

Emberfeletti, amit ezek az orvosok, nővérek és ápolók tesznek naponta a betegekért, innen is köszönöm nekik.

Elmondása szerint több ukrán egészségügyi dolgozó is kisegíti az itteni egészségügyet.

A videóban szó esik az oly sokszor hallott fizikai tünetek mellett a kevésbé hangsúlyozott lelki megpróbáltatásokról is. Arról, miben változtatott Zsuzsanna életén a kórházban töltött pár nap, és elárulja nekünk azt is, szerinte mire van szüksége igazán egy koronavírusos betegnek.

A pedagógusok és a diákok túlnyomó többsége mindenképpen a tantermi oktatást részesítené előnyben, hiszen egyrészt a gyerekek már nagyon hiányolják a közösségi élményt, az osztálytársakkal való találkozásokat, másrészt pedig a diákok komoly lemaradást szerezhetnek a távoktatási időszakban.

Nagy Árpád, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola igazgatója stábunknak elmondta, hogy a felmérésük alapján az iskola alkalmazottainak kilencven százaléka kérvényezte a védőoltást.

Rajtunk, pedagógusokon biztosan nem múlik az iskolanyitás, az a fontos, hogy milyen feltételek mellett lesz megengedve az oktatás. - mondta az igazgató úr.

Kovács Erika, a jókai Gregorovits Lipót Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója arról számolt be, hogy a gyors reakciónak köszönhetően a tantestület nyolcvan százaléka megkapta már a védőoltást. 

Gyorsan kellett válaszolni és dönteni is, éjszaka jöttek az emailek a minisztériumtól. Nem volt kérdés, hogy most AstraZeneca vagy Pfizer vagy valami más, nem is igazán volt választási lehetőségünk. - hangsúlyozta az igazgatónő.

Ibolya Olivér, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola igazgatója szerint az oltás az egyetlen hatékony fegyver a koronavírussal szemben.

Fontos a tantermi oktatás, de jelenleg sokkal fontosabb az emberek egészsége, az emberek élete. A kollégáim nagyon felelősségteljesen viselkednek, hiszen a jelenleg dolgozó negyvenkét pedagógusból már harmincegy megkapta az oltást, tizenegyen pedig  várnak, hogy regisztrálhassanak. - mondta az igazgató úr.

Mindezek mellett azt is hangsúlyozta, hogy a múlt században a védőoltásoknak köszönhetően sikerült megfékezni számos halálos kimenetelű betegséget, most is ez az egyetlen megoldás.

A védőoltás mellékhatásait ki lehet bírni, sokkal jobban, mint a kéthetes koronavírust és utána a szövődményeket.

Egy gyászterapeuta kísér, semmit nem siettet. A  feladata átsegíteni a gyászolót az elakadáson.

- mondja Krisztina, akire ebben a helyzetben talán még nagyobb szüksége van az embereknek, hiszen specifikum, hogy a család sok esetben nem pillanthatja és érintheti meg az elhunytat, ez pedig traumatikus élmény lehet.

A gyásszal feladatunk van,  aminek több szakasza ismert egy önmegismerési  és személyiségfejlődési folyamat, amelyben új én születik és másként tekintünk addigi és az elkövetkezendő életünk lehetőségeire. A gyász nem szégyen és nem elvárás, mindenki más ritmusban rendezi el az érzelmeit és más intenzitásban.

A szakértő szerint az első 3-5 hónapban bármilyen reakció helyénvaló, nincsen rossz, vagy elítélendő válasz, a fontos az, hogy a gyászfolyamat ne álljon le, ne rekedjen meg a gyászoló, hanem haladjon a saját vívódásaival és jusson el addig a pontig, amikor már együtt tud élni a veszteséggel, ami őt érte. Amennyiben a környezetünkben tudunk egy mélyen gyászoló emberről, figyeljük őt is, hogy ne váljon patologikussá a gyász.

Kétségtelen, hogy valamennyien tudjuk, milyen elveszíteni egy szerettünket, a legmélyebb fájdalom kifejezés erre vajmi kevés. A gyászban helye van a megsemmisülésnek, alkudozásnak, ürességnek, céltalanságnak, elveszettségnek, tiltakozásnak, dühnek, de helye van az emlékezésnek és a mosolynak is idővel.

A stúdióbeszélgetésből többek között kiderül, mi vezetett odáig, hogy megszületett ez az államközi egyezmény, ki kapta meg a kitelepítésre felszólító fehér lapot, betartható volt -e a paritás elve, ahogy az is, hogy miért volt szükség a Magyarországon kifejtett cseh, illetve szlovák propagandára.

A szülőföldjüket elhagyni kényszerülő magyarok sorsát a kortanúk vallomásából ismerhetik meg.

A Felvidéken kevés olyan magyar család van, amelyet ne érintett volna a második világháború utáni retorziók egyike. Legyen az vagyonelkobzás, a szovjet kényszermunkára való elhurcolás, a csehországi deportálás és széttelepítés, a magyarországi kitelepítés vagy a megalázó reszlovakizáció.

A film alább megtekinthető:

Videó:

REGFILM

Jó ideje kénytelenek a gyerekek távoktatásban tanulni, amely talán a legkisebbek számára jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen ők csupán most ismerkednek az írással, olvasással. Ezek elsajátítása még az iskolában sem zajlik mindig zökkenőmentesen.

Próbálunk alternatív módszereket és új lehetőségeket bebiztosítani a gyerekek számára, hogy érdekesebbé tegyük az otthoni, monoton tanulást. Én személy szerint videókat készítek az írás, olvasás, szlovák és matematika órára. Eddigi tapasztalataim szerint, hatásos volt ez az oktatási módszer, viszont a gyerekek már igénylik az jelenlétemet, ezért igyekszünk minden nap összeülni egy-két tanítási órára. –

hangsúlyozta a pedagógus.

Az iskolák bezárása komoly nehézséget jelent a szülők számára is, hiszen hirtelen meg kell oldani a gyerekek felügyeletét, segíteni az otthoni tanulás megvalósulását, biztosítani a nyugodt családi környezetet, miközben a munkájukban is bizonyítani kell. És minden bizonnyal a gyermek megérzi, ha a szülők feszültek a sok-sok teendő miatt.

Az a szülő, aki idáig csak szülőként funkcionált most egyszerre lesz pedagógus, otthonról dolgozó szülő és meglátásom szerint pont ezekből a szerepkonfliktusokból adódik a legtöbb probléma. Létrejön egy fajta mókuskerék, amelyből aztán nagyon nehéz kilépni.”

–mondta Kliner Anna, pszichológus

Mindezek mellett Besnyei Fehér Zsanett pedagógus megosztotta velünk további tapasztalatait a távoktatással kapcsolatban, Kliner Anna gyermekpszichológus pedig néhány jó tanáccsal is szolgált annak érdekében, hogy a szülők számára elviselhetőbbé váljon ez az időszak.

Erdélyi Géza református lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván és Rimaszombatban is szolgált. 1996 és 2009 között a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöki tisztségét töltötte be. Érdeme, hogy az a gömöri reformátusság, amelynek a 2. világháborút követően a gerincét roppantották meg, ha megfogyva is, de túlélte a ki-, át- és betelepítés keserveit, a kommunista évtizedeket.

Ezek a megállók és helyszínek visszaemlékezések, történelmi összefüggések és magyarázatok formájában köszönnek vissza a könyvben. A lelkipásztor-szerző a múlt keserves igazságtalanságainak ismertetése után megnyugtató megoldásokra is javaslatot tesz.

Erdélyi Géza egyedi szemléletmódját Rákos Loránt szerkesztésében ismerheti meg az olvasó.  

A stúdióbeszélgetésből kiderül, miért vállalta a múlt század hetvenes éveiben, az akkor a rozsnyói gyülekezetben szolgáló református lelkész a betléri Andrássy-kastély 15 000 kötetes könyvtárának katalogizálását, ahogy, az is, hogy milyen írott kincsekre lelt benne.