SzóBeszéd

Egyre több olyan információ lát napvilágot, miszerint az emberek a járvány időszakában nem kapnak olyan egészségügyi ellátást, amely normális esetben járna nekik. Ez rengeteg nehézséget, félreértést, akár ellátatlan esetet jelenthet, ugyanakkor a fizikai kontaktusok számának csökkenésével mind az egészségügyben dolgozók mind a betegek megfertőződésének veszélyét csökkenteni kell.

Fokozatosan jutottunk el erre a szintre. Azok a beavatkozások, amelyek elhalaszthatók, azok halasztásra is kényszerülnek, mert egyszerűen nincs rá kapacitás. Az egészségügyi dolgozók döntő többsége manapság a koronavírusos betegek ellátásával foglalkozik és az a feladatuk, hogy ezek az emberek, akik ott vannak a COVID osztályokon, megfelelő ellátást kapjanak."

– hangsúlyozta a doktor úr.

A személyes kontaktus elkerülése érdekében a háziorvosok áttértek a távgyógyításra, ami annyit jelent, hogy az orvosok telefonon veszik fel az anamnézist és megpróbálnak telefonon keresztül segíteni a beteg pácienseknek. Csupán a legszükségesebb esetekben hívják be a betegeket a rendelőbe.

A háziorvosi ellátórendszer is hatalmas nehézségekkel küzd, főleg a régiónkban. A háziorvos az első, akit a koronavírusos beteg értesít. Hatalmas nyomás alatt vannak most, hiszen naponta körülbelül 50-60 telefonhívást bonyolítanak le. És hát ugye szükség esetén a háziorvos tartja a koronavírusos betegekben a lelket.”

A beszélgetés végén a doktor úr azt is elárulta, hogy ő maga hogyan viselte a koronavírus-fertőzést, sőt üzent is azok számára, akik a súlyosbodó járványhelyzet ellenére még mindig lebecsülik a koronavírus jelentőségét.

A szerző évek óta testközelből szemlélheti a cigányságot és az őket érintő kérdéseket, mivel több évtizede ad munkát nekik. A velük való együttműködés inspirálta a Cigányúton című regény születését, melyben izgalmas képet kapunk a cigány észjárásról. 

A könyvet néhai Bogdán László cserdi polgármesternek ajánlotta, aki bebizonyította, hogy konkrét és világos célokkal, iránymutatással bizony össze lehet fogni a sokak szemében kezelhetetlen népet is. 

A cselekmény Magyarországon játszódik, ahol a szerző rámutat az utóbbi húsz év politikai széthúzásaira, az intézmények (nem)működésére, mindezt a jól ismert cigány habitus szemszögéből láttatja. 

A regényben pozitív és negatív hősöket is megismerhetünk, akik leleményessége megadja a könyv ízét. 

Rengeteg kérdés és válasz hangzik még el a beszélgetésben, nézzék velünk!

A szerző évek óta testközelből szemlélheti a cigányságot és az őket érintő kérdéseket, mivel több évtizede ad munkát nekik. A velük való együttműködés inspirálta a Cigányúton című regény születését, melyben izgalmas képet kapunk a cigány észjárásról. 

A könyvet néhai Bogdán László cserdi polgármesternek ajánlotta, aki bebizonyította, hogy konkrét és világos célokkal, iránymutatással bizony össze lehet fogni a sokak szemében kezelhetetlen népet is. 

A cselekmény Magyarországon játszódik, ahol a szerző rámutat az utóbbi húsz év politikai széthúzásaira, az intézmények (nem)működésére, mindezt a jól ismert cigány habitus szemszögéből láttatja. 

A regényben pozitív és negatív hősöket is megismerhetünk, akik leleményessége megadja a könyv ízét. 

Rengeteg kérdés és válasz hangzik még el a beszélgetésben, nézzék velünk!

Tudta-e pótolni a távoktatás a hagyományos iskolát? Elveszett tanév van a hátunk mögött? Mennyire maradtak le a tanulók?

Miért csökken a magyar iskolába íratott elsősök száma?

Ígéretekkel teli a padlás, mi az, amit a magyar közoktatás ténylegesen várhat az új kormánytól?

Veszélyben vannak a kisiskoláink? Hogyan élhetünk a liberalizált tankönyvpiac lehetőségeivel?

Végre állami támogatáshoz juthat a Csemadok? Mi ennek az ára?

A felvidéki magyar közoktatás és kultúra elmúlt évéről kérdezte Kolek Zsolt műsorvezető B. Vida Júlia rovavezetőt és Somogyi Szilárd szerkesztőt.

Médiacsaládunk sorra jelentkezik a 2020-as évet értékelő műsorokkal. Külön adást szenteltünk az óév felvidéki magyarságot érintő történéseinek, lesz gazdasági évértékelőnk, de jelentkezünk az óévet a sport és a kultúra szempontjából értékelő műsorokkal is. Tartsanak velünk az új évben is!

Az október 15-től érvénybe lépő korlátozások ismét sebeket ejtenek a vállalkozásokon. Csak a vendéglátóipar területén több mint ezer vállalkozás szűnt meg ebben az évben. Stúdiónk vendége volt Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, akiben szintén sok a kérdés a nemrég bejelentett intézkedéseket illetően. 

Szavaival élve :

A különféle szigorításoknak és a bizonytalanságnak köszönhetően a hazai vállalkozói szektor nem tud tervezni, fejlődni, forgalma pedig jócskán elmarad a múlt évekhez képest. Sajnos a koronavírus hatására sok vállalkozás nagyon nehéz helyzetbe került.

Éppen ezért próbálják felhívni a figyelmet a vállalkozói szektor megtartásának és támogatásának a fontosságára. Szeresd a hazait, válaszd a hazait! elnevezésű kampányuk a tudatos vásárlást népszerűsíti, azaz, hogy a polcról hazai terméket, élelmiszert tegyünk a kosárba. Ha mindannyian így cselekszünk, annak meglesz az eredménye. 

Elmondta még, aggodalomra adhat okot az is, hogy a vállalkozások az első hullám idején felélték tartalékaikat, amikből a második hullámra nem maradt. 

Hallgassa velünk a beszélgetést!

A korábbi mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterek is működtettek tanácsadói testületet, azonban ezen testületek tagjainak kilétét nem hozták nyilvánosságra. Ján Mičovský ezzel a hagyománnyal szakított, amikor nyilvánosságra hozta a nemrégiben összeállított tanácsadói testületének névsorát.

A testületnek tagja lett Patasi Ilona, akinek több évtizedes szakmai tapasztalata jó irányban is befolyásolhatja a minisztérium jövőbeli munkáját.

A kívülálló szemével nézve talán különös, hogy a két szlovákiai agrárkamara elnöke korábban nem voltak tagjai tanácsadói testületeknek, miközben ők tartják a kapcsolatot a gazdálkodókkal és a legjobban ismerik a mezőgazdaságban lévő problémákat.

A tanácsadói testület dolga többek között véleményezni a készülő rendeleteket és törvénytervezeteket, valamint tanácsokkal ellátni a minisztert a támogatási rendszer kialakítása során.

Patasi Ilona szerint a jelenlegi miniszter a kormány többi tagjához hasonlóan nagy kihívásokkal áll szembe, hiszen az ország fennállása óta még ilyen rendkívüli helyzetben nem kellett tárcát átvenni és irányítani. Ennek ellenére az elmúlt 5 hónap során történt már pozitív elmozdulás több területen is.

Jelenleg az egyik legnagyobb feladat az, hogy az elkövetkezendő hét éves periódusban milyen területekre érkezik majd az uniós támogatás.

A beszélgetésben sok fontos információ hangzik el a támogatási rendszerről és a mezőgazdaság előtt álló feladatokról, kihívásokról, a hazai termékek piaci helyzetéről. Tartson velünk!

A felvidéki magyar társadalom minden év szeptemberében feszülten figyeli, vajon hány kiselsős ült be az iskolapadokba? Hány iskola zárt be idén gyermekhiány miatt? Hogyan lehetne megmenteni iskoláinkat? Mi lesz a szlováknyelv-oktatással? Milyen az új kormány viszonya oktatásügyünkhöz? Hogyan lehetne biztosítani a minőségi pedagógusképzést és mit tud ehhez hozzátenni a szövetség? Milyen a jövő iskolája? Mert ez valójában a jövőnket vetíti elénk. Az SZMPSZ elnökétől elsősorban ezekre a mindenkit érdeklő kérdésekre vártuk a válaszokat.

Ami biztató, a kiselsősök száma évek óta stagnál, de a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program pozitív hatásainak köszönhetően, talán növekedésnek is indulhat.

A magyar óvodába íratott gyermekek száma ugyanis jelentősen emelkedett. Mindemellett azonban legalább egy tucat olyan kisiskola van, ahol alacsony a gyermeklétszám és ha nem figyelünk oda jobban rájuk, hamarosan bezárhatnak.

Gyöngyinél 15 évvel ezelőtt diagnosztizálták az akromegália nevű betegséget, amelyet az agyában lévő 5 centiméteres daganat váltott ki, ami olyan területen helyezkedik el, hogy nem műthető, csupán egy részét távolíthatták el egy prágai agyműtét során.

Az akromegália olyan kórosan magas növekedési hormonszint okozta betegség és tünetegyüttes, amely felnőttkorban jelentkezik. A betegség jellegét az adja, hogy a növekedési hormon fokozza a csontok, az izmok és számos belső szerv növekedését, így túltermelődése ezeknek a szöveteknek a kórosan fokozott növekedéséhez vezet, így felnőtt korban nőni kezd minden, ami nőni tud, legyen az porc vagy belső szerv. Megnagyobbodik többek közt az orr és a fül, megnőnek a kezek és a lábak, az áll, a szív, a máj és vese, az arcüregek és gége. 

Hogy a növekedést lassítsák, Gyöngyi agyalapi mirigyét eltávolították, így gyógyszerekkel szabályozzák a hormonháztartását, napi 72 szem pirulát kell szednie.

Igazán ritka betegségről van szó, Szlovákiában évente 1-2 esetet regisztrálnak.

Tizenöt évvel ezelőtt, a diagnózissal együtt pár hetet, legfeljebb pár hónapot mondtak az orvosok az akkor 33 éves kétgyermekes édesanyának. Ehhez képest még mindig itt van. Számtalanszor volt már a halál torkában, napi 8 szívleállással, kóma után az orvosok is értetlenül álltak sokszor fölötte.

Rengeteg kérdést tettünk fel Gyöngyinek, amelyekre ő a legnagyobb nyugalommal és rendkívüli bölcsességgel válaszolt. A beszélgetést azzal indította, hogy boldog és elégedett az életével.

Honnan ez a lelkierő? Mi a boldogság számára? Mit gondol, miért maradt még itt a Földön a csodával határos módon?

Hallgassa meg a beszélgetést!