A tavak nem felejtenek: üledékeik megőrzik a múltat, és előre jelzik a klímaváltozás ökológiai következményeit. Hogyan néztek ki évszázadokkal ezelőtt, és miért segít ez megérteni a mai ökológiai átalakulásokat?A tavak medrében felhalmozódó üledékek évszázadokra visszamenően őrzik az ökológiai változások nyomait – árvaszúnyog‑maradványokat, algákat, kémiai jeleket –, amelyekből kiolvasható, hogyan reagáltak ezek az érzékeny rendszerek a klímaváltozásra és az emberi beavatkozásokra.🔍 A beszélgetés során szó esik többek között:– arról, mit jelent a tavak „referenciaállapota”,– miért gyorsult fel az ökológiai átalakulás a 20. század közepétől,– hogyan lépnek át tavak a „biztonságos működési tartományukból”,– miért stabilak egyes magashegységi tavak, miközben mások gyorsan átalakulnak,– és hogyan értelmezhető a 2025‑ös balatoni árvaszúnyog‑rajzás a tó hosszú távú ökológiai történetének fényében.A klímaváltozás hatásai nem elszigetelt jelenségek – gyakran régi folyamatok felgyorsulásai, amelyeket a tavak már jóval korábban „jeleztek”.🎙 Résztvevők:• Dr. Magyari Enikő – paleoökológus (igazgató, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet)• Tombor Eszter – doktorandusz, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi IntézetMűsorvezető: Dr. Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövetRészletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/bo-10-evvel-ezelott-volt-utoljara-megfelelo-allapotban-a-patkai-viztarozo