ELTE TTK Podcast

Curiosity, Discovery and the Future of ScienceWhat does it take to turn curiosity into discovery? How can failure lead to scientific breakthroughs, and how might artificial intelligence change the way scientists choose which ideas to pursue?In this special episode, Nobel Prize-winning chemist Omar Yaghi and Professor András Perczel of the ELTE Institute of Chemistry discuss the fascinating world of molecules, metal-organic frameworks (MOFs), scientific curiosity and the importance of taking risks in research.They also reflect on mentoring the next generation of scientists, the value of basic research, the role of AI in the future of chemistry, and why young people should not wait for the perfect opportunity to begin exploring science.Guests:Omar Yaghi, 2025 Nobel Laureate in ChemistryAndrás Perczel, Professor at the ELTE Institute of ChemistryHost: Dr. Eszter Papp, physicistPodcast Chapters00:00 – Introduction01:20 – What are metal-organic frameworks (MOFs)?05:10 – Building with molecules: chemistry as molecular architecture09:00 – Harvesting drinking water from desert air13:15 – Thinking in molecules17:00 – Omar Yaghi’s first encounter with chemistry20:40 – Curiosity, freedom and inspiring young scientists25:10 – From MOFs to real-world applications29:25 – Why failure is essential to scientific discovery34:20 – Mentoring the next generation of scientists39:30 – Rejection, resilience and confidence in research42:40 – Selection science: how AI could transform chemistry47:50 – A world without science?51:10 – Why basic research still matters54:10 – Advice for young scientists: “Just start”56:10 – Closing thoughtsMore info: https://ttk.elte.hu/en/how-does-a-nobel-prize-winning-chemist-think-conversation-with-omar-yaghi

https://ttk.elte.hu/hogyan-gondolkodik-egy-nobel-dijas-kemikus-beszelgetes-omar-yaghivalThe conversation was recorded in connection with the Molecular Frontiers Symposium in Budapest.

A 2026. évi kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Kenso Soai kapták az aszimmetrikus katalízis és a molekuláris kiralitás területén végzett úttörő kutatásaikért.

Felfedezéseik alapvetően járultak hozzá ahhoz, hogy a vegyészek pontosan irányíthassák a molekulák térbeli szerkezetét, ami ma a gyógyszerfejlesztés, a modern szerves kémia és számos ipari alkalmazás egyik kulcsterülete.

Mit jelent a kiralitás, és miért fontos, hogy egy molekulának melyik „tükörképi” változata jön létre? Hogyan segítik ezek a kutatások új gyógyszerek és hatékonyabb kémiai eljárások fejlesztését?

Erről beszélgetünk a Science Podcast Nobel-díj magyarázó különkiadásában Dr. Varga Szilárddal, az ELTE Kémiai Intézet címzetes docensével, a HUN-REN Organokatalízis Kutatócsoport tudományos főmunkatársával.

🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.

Tarts velünk, és ismerd meg közérthetően a 2026. évi kémiai Nobel-díjjal elismert felfedezés hátterét, valamint azok jelentőségét a modern kémia és a gyógyszerkutatás számára!

A 2026. évi fizikai Nobel-díjat Francis Halzen, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója nyerte el a nagyenergiájú neutrínók felfedezéséért, valamint az ezt lehetővé tevő, a Déli-sarkon található IceCube Neutrínó-obszervatórium megalkotásában játszott kulcsszerepéért.

Munkássága új lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy a világegyetem legnagyobb energiájú folyamatait ne fénnyel, hanem neutrínók segítségével vizsgálják.

Mit árulnak el ezek a különleges részecskék az Univerzumról? Hogyan működik a neutrínócsillagászat, és miért jelent mérföldkövet a világegyetem kutatásában?

Erről beszélgetünk a Science Podcast Nobel-díj magyarázó különkiadásában Kun Emma fizikussal, a HUN-REN–ELTE Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoport tagjával.

Dr. Kun Emma évekig az ELTE Asztro- és Részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Programban dolgozott Frei Zsolt professzor vezetésével. Jelenleg pedig a NuLab MTA Lendület Multimessenger Asztrofizika kutatócsoport vezetője a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében.

🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.

Tarts velünk, és ismerd meg közérthetően a 2026. évi fizikai Nobel-díjjal elismert felfedezés hátterét, valamint azt, hogyan segítenek a neutrínók feltárni a világegyetem legrejtélyesebb jelenségeit!

A 2026. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapták az optogenetika kidolgozásáért.

Ez a forradalmi módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók fény segítségével kapcsoljanak be és ki idegsejteket, így eddig soha nem látott pontossággal vizsgálhatják az agy működését, a viselkedés és az érzelmek idegi hátterét, valamint számos neurológiai betegség mechanizmusát.

Mit jelent ez a felfedezés a tudomány számára? Hogyan működik az optogenetika, és milyen gyakorlati alkalmazásai lehetnek a jövő orvoslásában?

Erről beszélgetünk a Science Podcast Nobel-díj magyarázó különkiadásában Prof. Dobolyi Árpáddal, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének vezetőjével, a Magyar Idegtudományi Társaság elnökével.

🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.

Tarts velünk, és ismerd meg közérthetően a 2026. évi orvosi Nobel-díjjal elismert felfedezések hátterét és jelentőségét!

Mi történik, ha megvonjuk a tumorsejtektől azt az anyagot, amelyre a növekedésükhöz és túlélésükhöz szükségük van?

Az ELTE Természettudományi Kar kutatói egy különleges modellrendszerben, ecetmuslicák daganatait vizsgálva jutottak közelebb a válaszhoz. Kutatásuk során kimutatták, hogy a tumorsejtek saját zsírsavszintézise kulcsszerepet játszik a daganatok növekedésében: amikor ezt a folyamatot gátolták, a daganatok jelentősen kisebbek lettek, és megnőtt bennük a programozott sejthalál mértéke.

A munka egyik legizgalmasabb eredménye egy új, ELTE-n kidolgozott laboratóriumi eljárás, amellyel a kivett daganatok az állaton kívül is életben tarthatók. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók közvetlenül teszteljék különböző hatóanyagok és kezelések hatását a daganatos szövetekre.

A kutatás még az alapkutatás szakaszában tart, de a mostani eredmények új irányokat nyithatnak a daganatok anyagcseréjének megértésében és a jövő tumorellenes terápiáinak fejlesztésében.

🎥 Legújabb videónkban Dr. Takács Szabolcs, az ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének adjunktusa és Károlyi Dorottya biológus doktorandusz mesélnek a kutatás részleteiről, valamint arról, hogyan vezethet egy ecetmuslica közelebb a daganatok elleni küzdelemhez.

https://ttk.elte.hu/a-tumorok-novekedeset-gatlo-kapcsolot-talaltak-az-elte-kutatoi

„A fizika szórakoztató, de nem vicc.”Mi kell ahhoz, hogy a fizika ne csak egy tantárgy legyen, hanem élmény? Hogyan lehet felkelteni a tudomány iránti érdeklődést egy olyan világban, ahol egyre nehezebb megragadni az emberek figyelmét?Ezekről beszélgettünk Hartlein Károllyal, BME Prima Primissima díjas mesteroktatójával, a Brutális Fizika műsor egyik ismert arca, aki fizika szakos tanári oklevelét az ELTE-n szerezte, és évtizedek óta dolgozik azon, hogy a fizika ne csak érthető, hanem élvezetes is legyen. A podcastban szó esik többek között: 🔹 az ELTE-s évekről és a pályakezdésről,🔹 a tudománykommunikáció kihívásairól,🔹 a Brutális fizika kulisszatitkairól,🔹 a Kutatók Éjszakája indulásáról,🔹 a hiteles tudományos ismeretterjesztés szerepéről,🔹 a fizikaoktatás jövőjéről,🔹 és természetesen a legizgalmasabb demonstrációs kísérletekről is.Részletek: https://ttk.elte.hu/a-fizika-szorakoztato-de-nem-viccTARTALOM00:00 Bemutatkozik Hartlein Károly, „Magic Karcsi” 01:25 Kenuzástól a tanári pályáig 04:20 ELTE-s évek és a kezdetek a Műegyetemen 07:10 Az első fizikai oktatófilmek VHS-re 09:10 Sas Elemér és Öveges József öröksége 13:00 Hogyan született meg a Brutális Fizika? 18:20 Miért váltott ki szakmai vitákat a műsor? 21:35 „A képletek száma megfelezi a nézőközönséget” 24:20 Hol húzódik a tudományos leegyszerűsítés határa? 28:00 Hogyan olvassa egy előadó a közönség reakcióit? 31:05 A Kutatók Éjszakája indulásának története 34:25 Mitől lesz hiteles a tudománykommunikáció? 39:15 Tudósok és kommunikátorok a médiában 43:20 Tudományos tartalmak az internet és a közösségi média zajában 46:00 A tankönyvi fizika és a valóság különbsége 49:15 Így születnek a látványos fizikai demonstrációk 52:15 Szárazjég, PET-palack és cseppfolyós nitrogén 55:00 Kísérleti bakik és a biztonság fontossága 57:30 Mi motiválja Hartlein Károlyt? 58:45 Új kísérlet készül: a Leidenfrost-effektus 1:00:40 Elköszönés

Mitől emlékszünk pontosan egy szóra, egy mondatra vagy egy eseményre, miközben más emlékeink összemosódnak? Hogyan különíti el az agy az egymáshoz nagyon hasonló emlékeket, és miért hisszük néha azt, hogy láttunk vagy hallottunk valamit, ami valójában nem is úgy történt?A TTK Podcast vendégei Dr. Keresztes Attila és Illyés Alex agykutatók, akik egy frissen publikált kutatásukról mesélnek. A beszélgetésből kiderül, hogyan segíti a hippokampusz az emlékek elkülönítését, miként jönnek létre a hamis emlékek, és hogyan kapcsolódhat össze az agykutatás a modern nyelvi modellek világával.A kutatók MRI-vizsgálatokkal, emlékezeti kísérletekkel és mesterséges intelligencián alapuló nyelvi modellek segítségével mutatták meg, hogy az agy már az emlékek kialakulásának pillanatában dolgozik azon, hogy a hasonló információk ne keveredjenek össze.🧠 Mi a hippokampusz szerepe az emlékezetben?🔍 Miért emlékszünk néha rosszul?🤖 Mit tanulhat az agykutatás a mesterséges intelligenciától?📚 Hogyan szervezi tudásunkat és emlékeinket az agy?A beszélgetés végén a kutatók azt is elárulják, hogyan lehet csatlakozni kutatásaikhoz résztvevőként vagy akár kutatóként.Műsorvezető: Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetTARTALOM00:00 Bevezetés – Miért keverednek össze az emlékeink?01:10 Mi az a hippokampusz, és miért kulcsfontosságú az emlékezetben?05:00 Az ismert amnéziás esetek és amit az emlékezésről tanítottak nekünk08:00 Epizodikus és szemantikus emlékezet – mi a különbség?12:10 Hogyan választja szét az agy a hasonló emlékeket? A mintázatelválasztás fogalma 17:00 Mit vizsgált az új kutatás, és miért számít újdonságnak?19:50 Kik vettek részt a vizsgálatban, és miért egyetemistákkal dolgoztak a kutatók?24:00 Milyen feladatokat végeztek a résztvevők? Szókincs-, memória- és kognitív tesztek29:00 Egzotikus vagy különleges? A kísérlet bemutatása32:30 Hogyan működik egy MRI-vizsgálat kutatási környezetben?36:10 Hamis emlékek és a nyelvi modellek szerepe40:00 Mit árultak el az eredmények a hippokampusz működéséről?44:30 Miért fontos, hogy a hippokampusz már a kódolás során aktív?48:00 Mit jelent ez az emlékezetkutatás és az idegtudomány számára?50:40 Hogyan dolgoztak együtt pszichológusok, nyelvészek, informatikusok és agykutatók?53:00 Jövőbeli kutatások: gyerekek, fogalmi terek és a Merengő Kutatás54:10 Hogyan lehet jelentkezni kutatási résztvevőnek vagy kutatónak?54:43 Elköszönés🔗 Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/igy-valogatja-az-agy-az-emlekeidet🔗 A Hippocampal Circuit and Code for Cognition Lab honlapja:attilakeresztes.com🔗 Jelentkezés a 6–8 éves gyermekek részvételével zajló Merengő Kutatásba: https://linktr.ee/merengokutatas

Egy tablet és egy digitális toll segítségével akár a háziorvosi rendelőkben is hamarosan elérhetővé válhat a demencia és az Alzheimer-kór korai szűrése egy innovatív, mesterséges intelligencián alapuló szűrési módszer fejlesztésének köszönhetően.Az adásból kiderül, mi a különbség a demencia és az Alzheimer-kór között, hány embert érint a probléma Magyarországon, és miért kulcsfontosságú a korai felismerés. A szakértők részletesen beszélnek a kockázati tényezőkről, a megelőzés lehetőségeiről, valamint arról, hogyan segíthet a korai diagnózis a betegséglefolyás lassításában.Külön figyelmet kap az a tabletes teszt, amely a kéz finommotoros mozgásának vizsgálatával képes jelezni a kognitív hanyatlás korai jeleit. A kutatók bemutatják, hogyan működik a módszer, milyen fejlesztési szakaszban tart jelenleg, és mikor válhat széles körben elérhetővé – akár a háziorvosi rendelőkben, sőt a jövőben otthoni öntesztként is.A beszélgetés résztvevői: Prof. Dr. Kamondi Anita neurológus, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a kutatás vezetője, valamint Dr. Horváth András Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kutatási igazgatója és egyetemi docense.Műsorvezető: Dr. Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetEz az epizód nemcsak tudományos betekintést nyújt, hanem fontos üzenetet is hordoz: figyeljünk saját és családtagjaink mentális egészségére. Ha van a családban nagypapa vagy nagymama, ez a beszélgetés nekik – és róluk – is szól.Részletek: https://ttk.elte.hu/digitalis-demencia-teszt

Fognak egyszer a kutyák megszólalni – és ha igen, biztos, hogy ezt szeretnénk? 🐶🗣️Mit jelentene valójában, ha a kutyák emberi módon tudnának megszólalni? Vajon csak még közelebb hozna minket egymáshoz – vagy teljesen átalakítaná a kapcsolatunkat? Az ELTE kutatói egy izgalmas, részben tudományos, részben gondolatkísérlet jellegű tanulmányban vizsgálták ezt a kérdést, és most a podcastban mesélnek róla közérthetően, mégis mély szakmai tartalommal.Képzeld el, hogy hazaérsz egy hosszú nap után, és a kutyád nemcsak csóválja a farkát, hanem szóval is üdvözöl: elmondja, hogy mennyire hiányoztál, mit csinált egész nap, vagy épp mire van szüksége. Elsőre idilli és vágyott jövőképnek tűnik – de vajon tényleg ilyen egyszerű lenne?Az ELTE Etológia Tanszék kutatói éppen ezt a kérdést járják körül: milyen biológiai, evolúciós és viselkedésbeli feltételei lennének annak, hogy a kutyák „emberi módon” kommunikáljanak – és milyen következményekkel járna ez a kapcsolatunkra nézve. Kiderül, hogy a válasz messze nem egyértelmű: a beszélő kutyák világa egyszerre lehetne hasznos, furcsa, sőt akár kellemetlen vagy kifejezetten disztópikus is.🎙️ Műsorvezető:Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetVendégek:Dr. Lenkei Rita – az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársaSzigeti Balázs – az ELTE Etológia Tanszék PhD-hallgatójaA beszélgetésből kiderül többek között:- honnan jött a „beszélő kutyák” ötlete – és milyen szerepe volt ebben Csányi Vilmos 90. születésnapjának- milyen szinteken tudnánk elképzelni a kutyák „beszédét”, a hangutánzástól a belső állapotok kifejezéséig- miért nem biztos, hogy jó lenne, ha a kutyák valóban megszólalnának- hogyan értelmezi az emberi agy a kutyahangokat (és miért hallunk bele néha szavakat)- mit gondolnak a szakemberek az interneten terjedő „beszélő gombos” kutyás videókról- hogyan segítheti a kutya‑ember kommunikáció kutatása a nyelv evolúciójának megértését és akár a robotika fejlődésétA podcast végén személyesebb kérdések is szóba kerülnek: vajon a kutatók szeretnék‑e, ha a saját kutyájuk (vagy macskájuk) megszólalna?Ez az epizód egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató utazás a kommunikáció, az állati viselkedés és az ember‑állat kapcsolat világába.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/tenyleg-mar-csak-egy-karnyujtasnyira-vagyunk-a-beszelo-kutyaktol⏱️ Tartalomjegyzék:00:00 Bevezetés – beszélhetnek valaha a kutyák?01:20 A „beszélő kutyák” kutatás ötlete (Csányi Vilmos 90.)03:30 Milyen lenne egy beszélő kutyákból álló világ?06:00 Előnyök és lehetséges árnyoldalak08:30 Megváltozna a kutya–ember kapcsolat?11:00 Mit mondanának valójában a kutyák? (szükségletek, frusztrációk)13:30 Milyen szinten tudnának „beszélni”?16:00 Lehetséges-e anatómiailag a beszéd?18:30 „I love you” videók – illúzió vagy valóság?21:00 Beszélő gombok – nyelvhasználat vagy tanulás?23:30 Mit tanulhatunk mindebből a nyelv evolúciójáról?26:00 A Barkslab kutatásai és céljai28:30 Hogyan zajlanak a kutatások? (hangok, nagy minták)30:30 Szeretnék-e a kutatók, hogy beszéljenek a kutyák?32:30 Zárás

Tényleg létezik a sötét energia? Egy új magyar kozmológiai modell mindent átírhatHallottál már arról, hogy az univerzumunk nemcsak tágul, hanem ráadásul egyre gyorsabban? A jelenlegi tudományos magyarázat szerint ehhez egy rejtélyes komponens, az úgynevezett sötét energia szükséges – amit azonban valójában még soha senki nem figyelt meg közvetlenül.🎙️ Ebben az epizódban Dr. Raffai Péter, az ELTE Atomfizikai Tanszékének docense mesél arról a friss kutatásról, amely egy teljesen új szemléletet kínál:👉 lehet, hogy az univerzum nem egyenletesen, hanem „foltokban” tágul👉 és ez önmagában megmagyarázhatja a gyorsuló tágulást – sötét energia nélkülA beszélgetésből kiderül:- hogyan bizonyították, hogy a Világegyetem tágul?- mi az a Hubble‑feszültség, és miért jelent komoly problémát?- hogyan működik az új, úgynevezett inhomogén Einstein–de Sitter modell?- miért tűnhet úgy nagy léptékben, mintha létezne sötét energia?- milyen jövőt jósol az Univerzumnak ez az új megközelítés?Vendégünk: Dr. Raffai Péter – ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék fizikusaHa érdekel, hogyan gondolkodnak az atomfizikusok a világegyetem legnagyobb rejtélyeiről, ez az epizód neked szól.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/foltokban-egyenletes-a-vilagmindensegTARTALOM:00:00 – Bevezetés: táguló univerzum és a sötét energia kérdése01:10 – Hogyan tudjuk megfigyelni az univerzum tágulását?03:10 – A gyorsuló tágulás felfedezése és rejtélye05:20 – Mi az a sötét energia, és mit tudunk róla?07:30 – A Hubble‑feszültség problémája10:00 – Hogyan mérjük az univerzum tágulását különböző módszerekkel?12:30 – Gravitációs hullámok szerepe a kozmológiában14:30 – Miért lehet hibás a standard kozmológiai modell?16:30 – Egy új modell: univerzum „foltokban” tágul19:30 – Analógia: képernyő pixelek és a „sárga szín”21:30 – Hogyan áll össze a globális tágulás a helyi folyamatokból?24:30 – Mi történik a különböző régiók határán?26:30 – Kutatói pálya: gravitációs hullámoktól a kozmológiáig29:00 – Érdemes-e témát váltani kutatóként?31:30 – Milyen kozmológiai modellek léteznek ma?34:30 – Az új modell összevetése megfigyelési adatokkal37:30 – Mennyire illeszkedik a modell a valósághoz?40:00 – Mi történik, ha mégsem teljesen helyes a modell?42:00 – Hogyan készül egy kozmológiai modell?44:30 – Mit lehet ezzel a modellel szimulálni?47:00 – Létezik kozmológiai horizont? – és mi van, ha nincs?49:30 – Az univerzum jövője az új modell szerint52:00 – Nemzetközi együttműködés: Cosmo‑Wars53:30 – Milyen ma kozmológusként dolgozni?55:30 – Hogyan lehet csatlakozni a kutatáshoz?56:30 – Zárás