Fognak egyszer a kutyák megszólalni – és ha igen, biztos, hogy ezt szeretnénk? 🐶🗣️Mit jelentene valójában, ha a kutyák emberi módon tudnának megszólalni? Vajon csak még közelebb hozna minket egymáshoz – vagy teljesen átalakítaná a kapcsolatunkat? Az ELTE kutatói egy izgalmas, részben tudományos, részben gondolatkísérlet jellegű tanulmányban vizsgálták ezt a kérdést, és most a podcastban mesélnek róla közérthetően, mégis mély szakmai tartalommal.Képzeld el, hogy hazaérsz egy hosszú nap után, és a kutyád nemcsak csóválja a farkát, hanem szóval is üdvözöl: elmondja, hogy mennyire hiányoztál, mit csinált egész nap, vagy épp mire van szüksége. Elsőre idilli és vágyott jövőképnek tűnik – de vajon tényleg ilyen egyszerű lenne?Az ELTE Etológia Tanszék kutatói éppen ezt a kérdést járják körül: milyen biológiai, evolúciós és viselkedésbeli feltételei lennének annak, hogy a kutyák „emberi módon” kommunikáljanak – és milyen következményekkel járna ez a kapcsolatunkra nézve. Kiderül, hogy a válasz messze nem egyértelmű: a beszélő kutyák világa egyszerre lehetne hasznos, furcsa, sőt akár kellemetlen vagy kifejezetten disztópikus is.🎙️ Műsorvezető:Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetVendégek:Dr. Lenkei Rita – az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársaSzigeti Balázs – az ELTE Etológia Tanszék PhD-hallgatójaA beszélgetésből kiderül többek között:- honnan jött a „beszélő kutyák” ötlete – és milyen szerepe volt ebben Csányi Vilmos 90. születésnapjának- milyen szinteken tudnánk elképzelni a kutyák „beszédét”, a hangutánzástól a belső állapotok kifejezéséig- miért nem biztos, hogy jó lenne, ha a kutyák valóban megszólalnának- hogyan értelmezi az emberi agy a kutyahangokat (és miért hallunk bele néha szavakat)- mit gondolnak a szakemberek az interneten terjedő „beszélő gombos” kutyás videókról- hogyan segítheti a kutya‑ember kommunikáció kutatása a nyelv evolúciójának megértését és akár a robotika fejlődésétA podcast végén személyesebb kérdések is szóba kerülnek: vajon a kutatók szeretnék‑e, ha a saját kutyájuk (vagy macskájuk) megszólalna?Ez az epizód egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató utazás a kommunikáció, az állati viselkedés és az ember‑állat kapcsolat világába.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/tenyleg-mar-csak-egy-karnyujtasnyira-vagyunk-a-beszelo-kutyaktol⏱️ Tartalomjegyzék:00:00 Bevezetés – beszélhetnek valaha a kutyák?01:20 A „beszélő kutyák” kutatás ötlete (Csányi Vilmos 90.)03:30 Milyen lenne egy beszélő kutyákból álló világ?06:00 Előnyök és lehetséges árnyoldalak08:30 Megváltozna a kutya–ember kapcsolat?11:00 Mit mondanának valójában a kutyák? (szükségletek, frusztrációk)13:30 Milyen szinten tudnának „beszélni”?16:00 Lehetséges-e anatómiailag a beszéd?18:30 „I love you” videók – illúzió vagy valóság?21:00 Beszélő gombok – nyelvhasználat vagy tanulás?23:30 Mit tanulhatunk mindebből a nyelv evolúciójáról?26:00 A Barkslab kutatásai és céljai28:30 Hogyan zajlanak a kutatások? (hangok, nagy minták)30:30 Szeretnék-e a kutatók, hogy beszéljenek a kutyák?32:30 Zárás

Tényleg létezik a sötét energia? Egy új magyar kozmológiai modell mindent átírhatHallottál már arról, hogy az univerzumunk nemcsak tágul, hanem ráadásul egyre gyorsabban? A jelenlegi tudományos magyarázat szerint ehhez egy rejtélyes komponens, az úgynevezett sötét energia szükséges – amit azonban valójában még soha senki nem figyelt meg közvetlenül.🎙️ Ebben az epizódban Dr. Raffai Péter, az ELTE Atomfizikai Tanszékének docense mesél arról a friss kutatásról, amely egy teljesen új szemléletet kínál:👉 lehet, hogy az univerzum nem egyenletesen, hanem „foltokban” tágul👉 és ez önmagában megmagyarázhatja a gyorsuló tágulást – sötét energia nélkülA beszélgetésből kiderül:- hogyan bizonyították, hogy a Világegyetem tágul?- mi az a Hubble‑feszültség, és miért jelent komoly problémát?- hogyan működik az új, úgynevezett inhomogén Einstein–de Sitter modell?- miért tűnhet úgy nagy léptékben, mintha létezne sötét energia?- milyen jövőt jósol az Univerzumnak ez az új megközelítés?Vendégünk: Dr. Raffai Péter – ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék fizikusaHa érdekel, hogyan gondolkodnak az atomfizikusok a világegyetem legnagyobb rejtélyeiről, ez az epizód neked szól.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/foltokban-egyenletes-a-vilagmindensegTARTALOM:00:00 – Bevezetés: táguló univerzum és a sötét energia kérdése01:10 – Hogyan tudjuk megfigyelni az univerzum tágulását?03:10 – A gyorsuló tágulás felfedezése és rejtélye05:20 – Mi az a sötét energia, és mit tudunk róla?07:30 – A Hubble‑feszültség problémája10:00 – Hogyan mérjük az univerzum tágulását különböző módszerekkel?12:30 – Gravitációs hullámok szerepe a kozmológiában14:30 – Miért lehet hibás a standard kozmológiai modell?16:30 – Egy új modell: univerzum „foltokban” tágul19:30 – Analógia: képernyő pixelek és a „sárga szín”21:30 – Hogyan áll össze a globális tágulás a helyi folyamatokból?24:30 – Mi történik a különböző régiók határán?26:30 – Kutatói pálya: gravitációs hullámoktól a kozmológiáig29:00 – Érdemes-e témát váltani kutatóként?31:30 – Milyen kozmológiai modellek léteznek ma?34:30 – Az új modell összevetése megfigyelési adatokkal37:30 – Mennyire illeszkedik a modell a valósághoz?40:00 – Mi történik, ha mégsem teljesen helyes a modell?42:00 – Hogyan készül egy kozmológiai modell?44:30 – Mit lehet ezzel a modellel szimulálni?47:00 – Létezik kozmológiai horizont? – és mi van, ha nincs?49:30 – Az univerzum jövője az új modell szerint52:00 – Nemzetközi együttműködés: Cosmo‑Wars53:30 – Milyen ma kozmológusként dolgozni?55:30 – Hogyan lehet csatlakozni a kutatáshoz?56:30 – Zárás

Mi lenne, ha ugyanakkora akkumulátorból dupla teljesítményt lehetne kihozni?Ebben az epizódban egy olyan magyar fejlesztésről beszélgetünk, amely az akkumulátoripar egyik legnagyobb kihívására ad választ. Vendégünk dr. Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont K+F vezetője, valamint az Edortech Kft. ügyvezetője, aki az Only technológián keresztül mutatja meg, hogyan válhat az akkumulátor‑teljesítmény duplázása valósággá.Miért jelentős az Only technológia?Az Only egy új típusú anódmegoldás, amely nem poralapú, nem ragasztott technológiára épül, hanem elektrokémiai eljárással, közvetlenül a rézfóliára készül. Ennek köszönhetően lényegesen vékonyabb anódréteg is elegendő, miközben az anyag lényegesen több töltést képes tárolni, mint a jelenleg széles körben használt grafit. Ez teszi lehetővé, hogy azonos méretű akkumulátorban nagyobb teljesítmény és hosszabb hatótáv érhető el. Ráadásul a gyártás kevesebb energiát és vizet igényel, iparilag skálázható, és meglévő akkumulátorgyártási folyamatokba is drop‑in módon illeszthető – vagyis nem igényel teljes gyárátalakítást.A beszélgetésből kiderül:- hogyan működik egy lítiumion‑akkumulátor érthetően,- miért kulcsszereplő az anód, és miben más az Only megoldása,- mit jelent a gyakorlatban a dupla teljesítmény (elektromos autók, energiatárolás),- miért zöldebb, energia‑ és víztakarékosabb ez a technológia,- hogyan lesz egy több mint 15 éves kutatásból ipari szintű innováció,- és mikor találkozhatunk először olyan akkumulátorral, amelyben már ez a megoldás dolgozik.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövet

A tavak nem felejtenek: üledékeik megőrzik a múltat, és előre jelzik a klímaváltozás ökológiai következményeit. Hogyan néztek ki évszázadokkal ezelőtt, és miért segít ez megérteni a mai ökológiai átalakulásokat?A tavak medrében felhalmozódó üledékek évszázadokra visszamenően őrzik az ökológiai változások nyomait – árvaszúnyog‑maradványokat, algákat, kémiai jeleket –, amelyekből kiolvasható, hogyan reagáltak ezek az érzékeny rendszerek a klímaváltozásra és az emberi beavatkozásokra.🔍 A beszélgetés során szó esik többek között:– arról, mit jelent a tavak „referenciaállapota”,– miért gyorsult fel az ökológiai átalakulás a 20. század közepétől,– hogyan lépnek át tavak a „biztonságos működési tartományukból”,– miért stabilak egyes magashegységi tavak, miközben mások gyorsan átalakulnak,– és hogyan értelmezhető a 2025‑ös balatoni árvaszúnyog‑rajzás a tó hosszú távú ökológiai történetének fényében.A klímaváltozás hatásai nem elszigetelt jelenségek – gyakran régi folyamatok felgyorsulásai, amelyeket a tavak már jóval korábban „jeleztek”.🎙 Résztvevők:• Dr. Magyari Enikő – paleoökológus (igazgató, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet)• Tombor Eszter – doktorandusz, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi IntézetMűsorvezető: Dr. Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövetRészletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/bo-10-evvel-ezelott-volt-utoljara-megfelelo-allapotban-a-patkai-viztarozo

Ebben az epizódban betekintünk egy olyan kutatás világába, ahol a hétköznapinak tűnő hálózatok mögött lenyűgöző, végtelen struktúrák rejtőznek. Vidnyánszky Zoltán mesél arról, hogyan lett egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, fiatal matematikusból olyan kutató, aki Európa legnagyobb presztízsű tudományos támogatását nyerte el.A beszélgetésben kiderül:🔹 Miért izgalmasak a végtelen gráfok, és mit árulnak el a valós hálózatokról?🔹 Hogyan születik meg egy világklasszis kutatócsoport Budapest szívében?🔹 Mi kell ahhoz, hogy valaki ERC‑nyertes legyen – tehetség, bátorság vagy szerencse?🔹 Miért jelent óriási teret az alkotásra, ha a kutató újra „hazatalál”? Szó esik a külföldi éveiről Torontótól Caltech-ig, a hazatérés motivációiról, a kutatócsoport építésének kulisszatitkairól, és arról is, hogyan születnek azok a döntések, amelyek később egész tudományterületeket formálnak át.Szereplők: Vidnyánszky Zoltán matematikus, az MTA–ELTE Lendület Borel Kombinatorika és Komplexitás Kutatócsoport vezetőjeBursics Balázs matematikus doktorandusz, ELTE TTKMűsorvezető: Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetHa szereted a nagy gondolatokat, a váratlan összefüggéseket és azokat az embereket, akik a lehetetlenből is feladatot csinálnak, ez az epizód neked készült.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/uj-erc-gyoztes-a-...

Huszonharmadik alkalommal adták át a L’Oréal–UNESCO „A Nőkért és a Tudományért” díjat, amely idén három kiemelkedő magyar kutatónőt ismert el. Vendégünk Pipek Orsolya Anna, az ELTE Természettudományi Kar biofizikusa, aki adattudományi módszerekkel fejleszt olyan algoritmusokat, amelyek forradalmasítják a DNS-elemzést.🔍 Hogyan lehet több milliárd soros adathalmazokat feldolgozni akár egy óra alatt?💻 Miért számít a laptop is „labor”-nak?🌍 Milyen hatással lehet mindez a biológiára és az orvostudományra?Erről és sok másról beszélgetünk Papp Eszter műsorvezetésével a Science Podcast legújabb epizódjában!Részletek: https://ttk.elte.hu/content/l-oreal-unesco-dijat-nyert-pipek-orsolya.t.8727🎧 Hallgass bele, ha érdekel a tudomány jövője és a kutatás kulisszatitkai!A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A modern mezőgazdaság és városi élet egyik láthatatlan kihívása a környezetbe jutó gyógyszermaradványok: kezelt/kezeletlen szennyvízből, öntözésből vagy szennyvíziszapból a talajokba kerülnek, majd továbbterjedhetnek.

Vendégeink, Lili Szabó és László Bauer, friss kísérleteikből hoznak példákat: gyökérsavak szerepe, abszorpciós/adszorpciós folyamatok, laborprotokollok, időskálák és hőmérséklet-ingadozás hatásai – és hogy mindez mit üzen a fenntartható gyakorlatokról.

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/gyogyszermaradvanyok-a-talajban-lathatatlan-veszely-a-gyokerek-melyen.t.8779

Közel 800 millió forintos támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és a TTK közös projektje, amelynek eredményeképpen az eddigieknél pontosabb készülékkel, költséghatékonyabban végezhetők el a vérvizsgálatok. A Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra című projekt célja olyan új áramlási citometriai készülék létrehozása, amely kis méretű, költséghatékony, egyszerűen gyártható és a változó igényeknek megfelelően könnyen módosítható, ezért versenyképesebb, mint a piacon létező mérőrendszerek. Az áramlási citometria a biotechnológiában alkalmazott diagnosztikai eljárás, amelyet leginkább az onkológia, az immunológia és a hematológia területén használnak. A fejlesztések eredményeként technológiai előrelépés várható, amely mind a kutatási, mind az egyéb részecskevizsgáló ipari fejlesztések területén is hasznosítható lesz.

Vendégeink:

Dr. Csanád Máté, fizikus

Dr. Marx Anita, biológus

Némedi József, fejlesztési igazgató - Norma Instrument Zrt.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.A kutatást a 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00040 számú pályázat támogatta.

🏆 2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalmaA Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért.🔬 Miért fontos ez?A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák alkotnak rendkívül porózus, háromdimenziós hálózatot. Ezek a „molekulaszivacsok” hatalmas belső felülettel rendelkeznek – akár egy focipálya egyetlen gramm anyagban!🌍 Alkalmazási területek:Szén-dioxid megkötése az éghajlatváltozás elleni küzdelembenVíz kinyerése a sivatagi levegőbőlHidrogén és más gázok biztonságos tárolásaKatalízis és gyógyszeradagolásMérgező gázok semlegesítéseEz a felfedezés nemcsak a kémia határait tágította ki, hanem kulcsfontosságú szerepet játszhat a fenntartható jövő technológiáiban.Vendég: Dr. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézet igazgatóhelyetteseMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus.A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben.Vendégeinkkel ezt fejtjük ki bővebben.Vendégeink:Dr. Cserti József és Dr. Széchenyi Gábor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársai.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.Tartalom:00:00 Bevezető00:36 Lehet köze a díjazottaknak ahhoz, hogy az idei év a kvantum technológia és tudományok éve?03:14 Gyorstalpaló kvantummechanikából.06:06 Mit nevezünk alagút effektusnak? 09:43 Mit takar az energia kvantáltsága? 13:55 Josephson-átmenet22:24 Mi az újdonság ebben a felfedezésben, amiért díjat érdemel?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.