A tavak nem felejtenek: üledékeik megőrzik a múltat, és előre jelzik a klímaváltozás ökológiai következményeit. Hogyan néztek ki évszázadokkal ezelőtt, és miért segít ez megérteni a mai ökológiai átalakulásokat?A tavak medrében felhalmozódó üledékek évszázadokra visszamenően őrzik az ökológiai változások nyomait – árvaszúnyog‑maradványokat, algákat, kémiai jeleket –, amelyekből kiolvasható, hogyan reagáltak ezek az érzékeny rendszerek a klímaváltozásra és az emberi beavatkozásokra.🔍 A beszélgetés során szó esik többek között:– arról, mit jelent a tavak „referenciaállapota”,– miért gyorsult fel az ökológiai átalakulás a 20. század közepétől,– hogyan lépnek át tavak a „biztonságos működési tartományukból”,– miért stabilak egyes magashegységi tavak, miközben mások gyorsan átalakulnak,– és hogyan értelmezhető a 2025‑ös balatoni árvaszúnyog‑rajzás a tó hosszú távú ökológiai történetének fényében.A klímaváltozás hatásai nem elszigetelt jelenségek – gyakran régi folyamatok felgyorsulásai, amelyeket a tavak már jóval korábban „jeleztek”.🎙 Résztvevők:• Dr. Magyari Enikő – paleoökológus (igazgató, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet)• Tombor Eszter – doktorandusz, ELTE TTK Földrajz és Földtudományi IntézetMűsorvezető: Dr. Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövetRészletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/bo-10-evvel-ezelott-volt-utoljara-megfelelo-allapotban-a-patkai-viztarozo

Ebben az epizódban betekintünk egy olyan kutatás világába, ahol a hétköznapinak tűnő hálózatok mögött lenyűgöző, végtelen struktúrák rejtőznek. Vidnyánszky Zoltán mesél arról, hogyan lett egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, fiatal matematikusból olyan kutató, aki Európa legnagyobb presztízsű tudományos támogatását nyerte el.A beszélgetésben kiderül:🔹 Miért izgalmasak a végtelen gráfok, és mit árulnak el a valós hálózatokról?🔹 Hogyan születik meg egy világklasszis kutatócsoport Budapest szívében?🔹 Mi kell ahhoz, hogy valaki ERC‑nyertes legyen – tehetség, bátorság vagy szerencse?🔹 Miért jelent óriási teret az alkotásra, ha a kutató újra „hazatalál”? Szó esik a külföldi éveiről Torontótól Caltech-ig, a hazatérés motivációiról, a kutatócsoport építésének kulisszatitkairól, és arról is, hogyan születnek azok a döntések, amelyek később egész tudományterületeket formálnak át.Szereplők: Vidnyánszky Zoltán matematikus, az MTA–ELTE Lendület Borel Kombinatorika és Komplexitás Kutatócsoport vezetőjeBursics Balázs matematikus doktorandusz, ELTE TTKMűsorvezető: Papp Eszter fizikus, tudományos nagykövetHa szereted a nagy gondolatokat, a váratlan összefüggéseket és azokat az embereket, akik a lehetetlenből is feladatot csinálnak, ez az epizód neked készült.Részletek a kutatásról: https://ttk.elte.hu/uj-erc-gyoztes-a-...

Huszonharmadik alkalommal adták át a L’Oréal–UNESCO „A Nőkért és a Tudományért” díjat, amely idén három kiemelkedő magyar kutatónőt ismert el. Vendégünk Pipek Orsolya Anna, az ELTE Természettudományi Kar biofizikusa, aki adattudományi módszerekkel fejleszt olyan algoritmusokat, amelyek forradalmasítják a DNS-elemzést.🔍 Hogyan lehet több milliárd soros adathalmazokat feldolgozni akár egy óra alatt?💻 Miért számít a laptop is „labor”-nak?🌍 Milyen hatással lehet mindez a biológiára és az orvostudományra?Erről és sok másról beszélgetünk Papp Eszter műsorvezetésével a Science Podcast legújabb epizódjában!Részletek: https://ttk.elte.hu/content/l-oreal-unesco-dijat-nyert-pipek-orsolya.t.8727🎧 Hallgass bele, ha érdekel a tudomány jövője és a kutatás kulisszatitkai!A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A modern mezőgazdaság és városi élet egyik láthatatlan kihívása a környezetbe jutó gyógyszermaradványok: kezelt/kezeletlen szennyvízből, öntözésből vagy szennyvíziszapból a talajokba kerülnek, majd továbbterjedhetnek.

Vendégeink, Lili Szabó és László Bauer, friss kísérleteikből hoznak példákat: gyökérsavak szerepe, abszorpciós/adszorpciós folyamatok, laborprotokollok, időskálák és hőmérséklet-ingadozás hatásai – és hogy mindez mit üzen a fenntartható gyakorlatokról.

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/gyogyszermaradvanyok-a-talajban-lathatatlan-veszely-a-gyokerek-melyen.t.8779

Közel 800 millió forintos támogatást nyert el a NORMA Instruments Zrt. és a TTK közös projektje, amelynek eredményeképpen az eddigieknél pontosabb készülékkel, költséghatékonyabban végezhetők el a vérvizsgálatok. A Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra című projekt célja olyan új áramlási citometriai készülék létrehozása, amely kis méretű, költséghatékony, egyszerűen gyártható és a változó igényeknek megfelelően könnyen módosítható, ezért versenyképesebb, mint a piacon létező mérőrendszerek. Az áramlási citometria a biotechnológiában alkalmazott diagnosztikai eljárás, amelyet leginkább az onkológia, az immunológia és a hematológia területén használnak. A fejlesztések eredményeként technológiai előrelépés várható, amely mind a kutatási, mind az egyéb részecskevizsgáló ipari fejlesztések területén is hasznosítható lesz.

Vendégeink:

Dr. Csanád Máté, fizikus

Dr. Marx Anita, biológus

Némedi József, fejlesztési igazgató - Norma Instrument Zrt.

Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus

A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.A kutatást a 2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ-2024-00040 számú pályázat támogatta.

🏆 2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalmaA Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért.🔬 Miért fontos ez?A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák alkotnak rendkívül porózus, háromdimenziós hálózatot. Ezek a „molekulaszivacsok” hatalmas belső felülettel rendelkeznek – akár egy focipálya egyetlen gramm anyagban!🌍 Alkalmazási területek:Szén-dioxid megkötése az éghajlatváltozás elleni küzdelembenVíz kinyerése a sivatagi levegőbőlHidrogén és más gázok biztonságos tárolásaKatalízis és gyógyszeradagolásMérgező gázok semlegesítéseEz a felfedezés nemcsak a kémia határait tágította ki, hanem kulcsfontosságú szerepet játszhat a fenntartható jövő technológiáiban.Vendég: Dr. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézet igazgatóhelyetteseMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus.A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben.Vendégeinkkel ezt fejtjük ki bővebben.Vendégeink:Dr. Cserti József és Dr. Széchenyi Gábor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársai.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.Tartalom:00:00 Bevezető00:36 Lehet köze a díjazottaknak ahhoz, hogy az idei év a kvantum technológia és tudományok éve?03:14 Gyorstalpaló kvantummechanikából.06:06 Mit nevezünk alagút effektusnak? 09:43 Mit takar az energia kvantáltsága? 13:55 Josephson-átmenet22:24 Mi az újdonság ebben a felfedezésben, amiért díjat érdemel?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

Hogyan jut el egy középiskolás diák egyetemi kutatócsoportba, majd onnan az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dobogójára – sőt, a nemzetközi döntőbe? Ebben az epizódban Szokolai Lili mesél saját útjáról, amely az ELTE TTK Talentum programjával kezdődött, és egészen a nemzetközi tudományos elismerésig vezetett.Vendégünk Dr. Mező Gábor professzor is, aki betekintést nyújt abba, hogyan lehet középiskolásokat integrálni egy kutatócsoportba, milyen témákon dolgoznak, és miért fontos a tehetséggondozás már fiatal korban.A beszélgetés során szó lesz:a glioblasztóma tumorőssejtek és peptidek kutatásáról,a versenyek szakmai és emberi tanulságairól,a Talentum Program lehetőségeiről,és arról, hogyan lehet egyensúlyozni a középiskolai tanulmányok és a kutatói munka között.🎧 Vendégek:Szokolai Lili – az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia 1. helyezettje, a nemzetközi döntő 3. helyezettjeDr. Mező Gábor – ELTE TTK, kutatócsoport-vezető🎙️ Műsorvezető:Papp Eszter, fizikusTARTALOM00:00 Bevezető00:36 Mi motivált a Talentum programban való részvételhez? 01:25 Hogyan lehet egy középiskolást fogadni, integrálni egy ilyen kutatócsoportba? 02:53 Miért ehhez a kutatócsoporthoz kerültél?03:29 Mi tetszett meg a kutatásban?04:25 Mit tanulhat meg egy ilyen versenyen egy középiskolás?06:40 Mik azok a glioblastoma tumorőssejtek?09:06 Mik azok a peptidek? 11:30 Hogyan lehet még foglalkozni ezzel a kutatással?13:40 Mesélj nekünk az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiáról!15:10 Mi érdekeset láttál a többi versenyzőnél?16:30 Ezen a döntőn első helyet értél el, ezzel továbbjutottál a nemzetközi versenyre!20:02 A nemzetközi döntőben 3. helyezett lettél. Mesélj erről is.20:29 Mik a terveid a jövőre?21:40 A csoport milyen más témákkal foglalkozik?22:27 Csak a Talentum Programon keresztül lehet hozzátok jelentkezni?24:47 Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik hozzád hasonlóan szeretnének csatlakozni egy ilyen csoporthoz?25:38 Mennyire nehéz a középiskolás feladatok mellett ez a program, a csoporttal való közös munka?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

A 2025. évi Nobel-díjat fiziológia és orvostudomány kategóriában Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immunológiai tolerancia terén elért felfedezéseikért.Dr. Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja segítségével mélyülünk el a témában.Vendégünk: Dr. Kacskovics Imre immunológus, dékán (ELTE TTK)Műsorvezető: Papp Eszter fizikusTartalom:00:00 Bevezető00:25 Milyen T-sejt típusokat különböztetünk meg?02:47 Hogyan ismerik fel ezek a sejtek a kórokozókat?10:18 Mi volt a kísérlet, ami a felfedezésig vezetett?13:33 Hogy egészítette ki a két további díjazott a japán kutató eredményeit?17:14 Mennyire volt bonyolult a beteg egér genomjának a feltérképezése?19:51 Mai technológiával ez mennyi idő lett volna?22:24 Ennek a génnek megtalálták az emberi megfelelőjét is?25:54 Mit takar a perifériás immuntolerancia?A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.

🎧 Hallgassátok meg a 2025-ös OTDK Biológia szekciójának első helyezettjét, Gáliková Ramónát, aki kutatásáról és tudományos útjáról mesél nekünk!

A beszélgetésből kiderül:
🧫 mi történik, ha egy sejtben káros anyagok halmozódnak fel,
👵 hogyan befolyásolja az öregedés a sejtek működését,
🦟 hogyan lehet muslicákkal dolgozni laboratóriumban,
🎓 és mit adott neki az OTDK-szereplés.

🎙️ Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus