Sztojanov Georgi fantasztikus zeneszínházával kezdődik január 11-én, a Zeneakadémián az Újzenei Fesztivál.

Az avantgard zenei gyökerű rendezvénysorozat idén is izgalmas programokkal készült: nemzetközi és hazai művészek előadásai, interaktív foglalkozások, társművészeti kísérletezések és kiállítások sokasága kelti életre a fesztivál „Polychrome” kiadását – az elnevezés az eltérő művészi világok színgazdagságára utal.

A részletekről az egyik alapító és kurátor, Gryllus Samu mesélt Kalmár Andrásnak.

Murányi Márta az egyik legsokoldalúbb szoprán, nemcsak a Nemzeti Énekkarban, de két belgiumi kórusban, és a Hanem zenekarban is énekel.

A beszélgetés során az énekesnő a szólista lét és a karéneklés közötti ellentmondásokról is mesélt, valamint elárulta, hogy a kamaraműfaj áll legközelebb a szívéhez, legyen szó akár kortárs, akár régizenei produkciókról. Bevezetett minket a világhírű Vox Luminis együttesnél végzett munkájának kulisszatitkaiba, és a Collegium Vocale Gent produkcióiba is betekintést nyújtott.

Természetesen szó esett a Hanem zenekarról is, amelynek egyik dalát elő is adta, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

Buzás Aida 35 éve segíti a Nemzeti Filharmonikusok munkáját, mégis alig várja, hogy megszólaljon a Turandot, május 15-én, a zenekar előadásában.

A programmenedzser maga is operaénekesként kezdte a karrierjét, de énekművészi pályafutása után a koncertszervezésben találta meg a hivatását, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ma már nem lehetne meg a szakértelme nélkül. A 2021-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült szakember az élményekről és a kihívásokról mesélt Kalmár Andrásnak.

Vavrinecz András a Nemzeti Filharmonikusok egyik legfiatalabb elsőhegedűse, ugyanakkor néptáncos, ami nem csoda, hisz édesapja a folkmozgalom egyik legendás alakja.
A művésszel Kalmár András beszélgetett.

Somos Csabával, a Nemzeti Énekkar karnagyával az év első felének bemutatóiról és az énekkar-irodalom legizgalmasabb kihívásairól beszélgettünk.

Kórustagként is jól működhet egy szólista? Milyen hatással van a kortárs zene a klasszikusokra? Hogyan érvényesül jobban egy kórus, zenekarral, vagy anélkül? Helyettesíthetők-e a gyerekszólamok? Ezekről, és hasonló kérdésekről mesélt Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar vezetője Kalmár Andrásnak.

Aubéli Ottó egykori Európa- és világbajnok birkózó már 16 éve a Nemzeti Filharmonikusok munkatársa, a koncertek megvalósításának nélkülözhetetlen szakembere. 

A sportolót egy művészbarátja csábította el az első komolyzenei koncertjére, aztán annyira magával ragadta a műfaj, hogy amikor műszaki munkatársat kerestek a Filharmonikusok, Ottó csatlakozott a MÜPA rezidens zenekarához. A turnék során megtapasztalt kalandokról, a kihívásokról, a koncerttermek adottságairól és Majkáról is szó esett az interjúban, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.

A hat Wunderilch testvér mindegyike művész, bár ketten az építőiparban találták meg a hivatásukat. A legkisebb fiúval, Mártonnal, a Nemzeti filharmonikusok első hegedűsével beszélgettünk. 
Friss diplomásként állást kapni a Nemzeti Filharmonikusoknál nagy dolog, Marcinak nem is sikerült elsőre a próbajáték, ami nem csoda, hiszen egy paraván mögött kellett játszania, úgy, hogy nem láthatta a hallgatóságot. De aztán visszahívták, és most már teljes jogú tagja a rangos együttesnek. Wunderilch Márton hegedűművésszel Kalmár András beszélgetett.

A Bartók Béla Boulevard idén is részese annak a programsorozatnak, amely arra hivatott, hogy segítse az ünnephez illő lelassulást.

A SlowXmas mozgalom részeként a Bartók Béla úti üzletek, kávézók, éttermek és galériák lassan, tudatosan és közösségben szeretnék megélni ezt a különleges időszakot, nem titkolt céljuk, hogy az adventi időszak a segítségről, és az összetartozásról is szóljon. Ezért közösen készített finomságaikkal és teakihívással segítik az Utcáról Lakásba Egyesületet, és Adománytaxi gyűjtőpontok is várták a gyerekeknek szánt csomagokat, de megrendezésre került a népszerű Makers Market is. Természetesen tartalmas szórakozásra és a környék történetének megismerésére is van lehetőség: a Gellért tértől a Feneketlen-tóig tartó kulturális városnegyed vezetett sétákkal, kirakatversennyel, koncertekkel, ünnepi kedvezményekkel és természetesen felejthetetlen karácsonyi hangulattal várja a környékbelieket és az arrajárókat. A részletes programokról a facebook.com/BartokBelaBoulevard oldalon tájékozódhatunk.

Tompa Ildikóval, a Bartók Béla Boulevard kulturális menedezserével Kalmár András beszélgetett.

Az Utca-Szak Alkotószínházi Közösség olyan programokat szervez a mélyszegénységben, vagy a társadalom perifériáján élő közösségek számára, amellyel elősegítik a kulturális párbeszédet és a társadalmi integrációt. A szervezet célja, hogy a művészet eszközeivel hozzájáruljon a társadalmi különbségek csökkentéséhez és a közösségek megerősítéséhez. A Simon Balázs színházrendező irányítása alatt működő független társulás halhatatlan érdemeket szerzett a reményteleneknek reményt adó színházcsinálás barikádjain, ennek ellenére pályázataik kedvezőtlen elbírálásban részesültek. Az alkotóközösség nem tudja folytatni a munkát, pedig sokezer periférián élő gyereknek adtak reményt, hétköznapjaiknak értelmet.
Simon Balázzsal Kalmár András beszélgetett. 

Utcaszak

Bánk Bán felesége egy olyan hazáról álmodott, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.
Melinda tévedett.

Barta Dóra rendező-koreográfus a Bánk Bán érzékeny nőalakja köré álmodott tánctörténetet, amely 2024 december 17-én látható a Nmezeti Táncszínházban. A űvésszel Kalmár András beszélgetett.