Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra, a Nemzeti Táncszínházban március 28-án.

Pirók Zsófi táncművésszel, az előadás koreográfusával Kalmár András beszélgetett.

A fókuszolás Eugene T. Gendlin (1926—2017) filozófus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik. Alapgondolata: „a testben”, az ember zsigereiben megvan a lelki helyzetmegértés kulcsa, a test ráadásul mindig jelen van. A fókuszolás fejleszti a testtudatosságot, a belső figyelmet, hatékony az érzelemszabályozásban, stresszcsökkentésben, döntéshozatalkor. A fókuszolás hatékony a komplex, vagy érzelmileg megterhelő helyzetek, konfliktusok mélyebb megértése és feldolgozása esetén, különösen, ha testi tünetek, feszültségek tapasztalhatók, ha valaki pszichoszomatikus betegséggel küzd, ha szeretne testével, érzéseivel és önmagával jó barátságban lenni. 

A módszerről Kovács Évával, a Belvárosi Orvosi Centrum fókuszolás-orientált terapeutájával Kalmár András beszélgetett.

Csaknem százötven fiatal balettművész vett részt a második alkalommal megrendezett Grand Audition elnevezésű eseményen, amelynek a Magyar Táncművészeti Egyetem adott otthont. A tavalyi első „válogató” sok szerződési ajánlatot hozott a fiatal baletthallgatók számára, így nem meglepő, hogy idén az előválogatást követően 146 táncos vett részt a mustrán.
A Magyar Táncművészeti Egyetem egyértelmű célja, hogy ott legyen a nemzetközi balettvilág térképén, ebben pedig komoly mérföldkő a Grand Audition megrendezése. 

Nagy Tamás Harangozó Gyula-díjas balettművésszel, az egyetem docensével és a Művészeti Tanács elnökével Kalmár András beszélgetett az esemény kulisszatitkairól.

Percz János évtizedekre visszahúzódott budai műtermébe és csak magának alkotott. A Pozsonyi úti Amikor Galériában most a teljes életművében gyönyörködhetünk. Dr. Váraljai Annával, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett.

Szabó Dominikával sétálva megismerkedhetünk az egykori budai kéjnők és vendégeik mindennapjaival. Olyan helyszínekre látogathatunk, ahol a falak izgalmas rendőrségi, megdöbbentő közegészségügyi adatokról, ledér bordélyos hölgyekről, sőt, kalandos szeretői történetekről mesélnek. A Könyves sétán megidézik a letűnt korok szexualitáshoz, a prostitúcióhoz és alap társadalmi tabu-kérdéseihez tapadó sztorijait, körbejárják az egykori nagyvárosi kurtizán-élet nemcsak emblematikus helyszíneit, de belső, érzelmi és szociális világát is. A buja budai élet olyan irodalmi nagyságok levelein és szövegein keresztül bontakozik ki, mint Krúdy, Karinthy, Szép Ernő vagy Petri György.
A következő Buja Buda séta időpontja 2024. március 9. szombat 10:30 (a séta hossza kb. 2,5 óra)
Jegyvásárlás: ITT
Március 6-án, szerdán pedig Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András lesz a Tompa 17 vendége, ahol Ferencvároshoz, és egymáshoz is köthető sztoriknak lehet fültanúja az érdeklődő.
További információk itt.

A bécsi magyar színház, a Svung tagjai nem főállású színészek, mégis profi előadásokat állítanak színpadra, igaz, nem az itthon megszokott hat hét alatt. A hazai színházi élet jól ismert szereplője, Rick Zsófi első rendezése májusban debütál, a darab pedig egy igazi magyar világsztár, Molnár Ferenc klasszikusa, Az ibolya, amely mellé még néhány Molnár-szkeccset és kuplékat is tervezett a rendező.  
Rick Zsófival Kalmár András beszélgetett.

Gimesi Dóra olyan könyveket jegyez, mint az Emma csöndje vagy a A macskaherceg kilencedik élete, de ő volt a legendás Időfutár rádiójáték– és könyvsorozat egyik szerzője is. A Budapest Bábszínház irodalmi vezetőjeként részt vett a napokban bemutatásra kerülő Krabat a fekete malomban munkálataiban, de májusban bemutatják egy reformkori kislányról szóló darabját is, akinek az apja hajóskapitány, és akinek a lábára pont ráillik az a bizonyos cipő...
Gimesi Dórával Kalmár András beszélgetett. 

Milyen filmeket forgat a mesterséges intelligencia, illetve milyen filmeket készíthetünk mi, emberek, a mesterséges intelligencia adta lehetőségek felhasználásával?  A nemzetközi AI Film Festival – Budapest legjobb anyagaiból láthatunk válogatást a Bem moziban március 3-án, majd ezt követően, a Manyiban rendezett filmes bulin megvitathatjuk a tapasztalatokat és feltehetjük a mindenkit foglalkoztató kérdéseseket, hisz tulajdonképpen mindenkit egy dolog érdekel: mit hoz, és mit vesz el az új technológia?

Erről, és ehhez hasonló fontos kérdésekről beszélgetett az AI Film Festival főszervezőjével, Sallai Ervinnel Kalmár András Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. február 21-én:

A március 3-án 16:00-kor, a Bem moziban kezdődő vetítésekről bővebb info itt érhető el.
A 20:00-kor kezdődő Filmes Buli eseménye itt található.

Stílszerűen, március 14-én kerül a mozikba az akciódús, romantikus kalandfilm, melyben életre kel Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, a Márciusi Ifjak, és 1848. március idusa. A  hazai gigaprodukció megvalósításához hatalmas szakembergárdára, monumentális díszletekre és speciális effektusokra volt szükség. Hogy hogyan élte meg ezt a főszereplő, a Petőfihez hasonlóan alföldi születésű és verseket is író színész-rendező, Berettyán Nándor, arról Kalmár Andrásnak mesélt.