Baljós fekete varjúsereg tűnik fel a Mester oldalán, akivel Krabat kezet fog, és ezzel meg is pecsételi sorsát. De hogy még mi minden történik a Fekete Malomban, mennyiben képzőművészet a bábszínház, és milyen kihívásokkal kell megkűzdenie egy bábszínésznek, arról Hannus Zoltánt, a Budapest Bábszínház művészét kérdezte Kalmár András.

A nehéz körülmények között élő, dicséretben, elismerésben nagyon ritkán részesülő gyerekek számára az együtt zenélés olyan élményt jelent, amely segít abban, hogy a közösség értékes tagjaként tekintsenek magukra. Mivel egy rendhagyó módszernek köszönhetően rövid idő alatt megtanulják, hogyan szólaltassák meg a hangszerüket, és közönség előtt is rendszeresen fellépnek, egy teljesen új dimenzió nyílik meg számukra, amely új alternatívákat és ambíciókat hozhat az életükbe.

A program, amiben a Felzárkozó Településeken élő gyerekek részt vehetnek, a Máltai Szimfónia. A program vezetőjével, Nagy Kálmánnal Kalmár András beszélgetett.

Liszt Költői és vallásos harmóniák című művét játssza Ránki Fülöp a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A tíz darabból álló, zongorára írt sorozat amit a művész nagyrészt 1845 és 1852 között komponált. Az egyes darabok egymástól eltérő időben születtek, a sorozat többszörös változtatás után érte el végső alakját. Ránki Fülöp elmondta, hogy különös érzés a Pesti Vigadóban Lisztet játszani, hiszen a mester itt több alkalommal is fellépett. A Trend FM 94.2-n immár 10 éve futó Kapcsolódjunk! c. műsorban szó esett arról is, hogy az egész Európát beutazott világsztár még más hangszeren játszott, mint korunk zongoraművészei. Ehhez hasonló kulisszatitkokról is mesélt ránk Fülöp Kalmár Andrásnak.

Gémes Péternek tragikusan rövid idő, mindössze két évtized állt rendelkezésére, hogy létrehozza életművét. Kiállítása január 28-ig látható a Műcsarnokban. A tárlat kurátorával, Mayer Mariannával Kalmár András beszélgetett. 

Igaz ugyan, hogy biztosítási, de akkor is különösen alakult Charles Ives pályája. Most a legismertebb magyar énekesnők tisztelegnek az életműve előtt. Falusi Mariann, Herczku Ági, Harcsa Veronika és több más művész is fellép január 25-én azon az esten, amit Charles Ives halálának 70. évfordulója alkalmából rendeznek a Három Hollóban, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében. Erről, és a NeoQuartet Black Angels előadásáról mesélt Horváth Balázs zeneszerző, a fesztivál egyik alapító-kurátora Kalmár Andrásnak, a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk c. műsorban 2024. január 17-én:

Keresztény ország-e Magyarország? Hogyan kell közösséget teremteni? Mit tanít nekünk Judás? És mi történt a siófoki nyilvános WC-ben? Fabiny Tamással beszélgettünk.

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspök volt a Fetekert Kávézóban megrendezett beszélgetéssorozatunk vendége, a teológust Novák Péter és Kalmár András kérdezte a Fény utcai piacon 2024. január 13-án.  

A beszélgetéssorozat korábbi vendégeivel készült interjúink itt érhetők el.

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes ad közös műsor a néptánc, a népzene és a blues világának ötvözetében január 22-én a Nemzeti Táncszínházban.

A produkcióban egyedülálló módon jelenik meg a rock and roll, a népzene és a néptánc hármas egysége, mely érdekes hangulattal, lendülettel, finoman kimunkálva szórakoztat. A hagyomány és a korszerűség végig kíséri az előadást zenei hangzásban és táncos képekben egyaránt, melyek a szerelemről, az emberi kapcsolatokról, az elmúlásról, az újrakezdésről szólnak. A két banda közös zenei megfogalmazására tapint rá a táncos megjelenés, együtt, összhangban lélegzik.

Szűcs Gáboral, az előadás koreográfus-rendezőjével Kalmár András beszélgetett.

Pataki Vukov Ágnes fotográfus képei csak egy komoly beszélgetés után készülhetnek el. A művésszel Kalmár András beszélgetett.
Ágnes munkái az instagramon és a Facebookon érhetők el.

Január 11-én nyílik Tóth Anna Eszter kiállítása a Hegyvidék Galériában. A képzőművész 2017-ben találta meg az azóta védjegyévé vált szennyes ruhakupac látványát, mint alkotói eljárásának alapvető művészeti problematikáját. Jelenlegi kiállítása során az alkotó új fordulatponthoz ért el munkásságában: legújabb munkáiban lehalkította színarzenálját, hogy megfigyelje, hogyan válnak szét és kelnek saját, különálló útra szobrai és képei. A korábbi gyantába mártott, félpár zokni installációk helyett a „ruha-kerámia” szobrokat, mint végtelenül szubtilis tárgyat készteti a művész „ruhaságra”, így az anyag önmagát meghazudtolóan tűnik légiesnek. A művésszel Kalmár András beszélgetett.

Ez évtől kikerül a művészettörténet a középfokú oktatásból és már érettségi sem tehető ebből a tantárgyból. Az MTA közleményt adott ki, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy: „a magyar művészet emlékei éppúgy részei a nemzeti kultúra örökségének, mint magyar irodalmi hagyományaink vagy a magyar történelem ismerete”  Van e-remény arra, hogy visszatér a művészettörténet oktatás a középiskolákba? Ha nem, mit tehetnek a kulturális intézmények, az egyetemek, vagy múzeumok, galériák?

Révész Emesével, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének tanszékvezető docensével, az MTA művészettörténeti bizottságának tagjával Kalmár András beszélgetett.