Ezt a kérdést – no meg szinte az egész Földet – járja körül Raskó Gabi könyve, amely amellett, hogy igyekszik a fenti kérdésre válaszokat találni, már a címében rámutat arra is, mi hiányzik legjobban a távolba szakadtaknak a szülőföldről. A Hoztok nekünk túrórudit? c. könyv szerzőjével Kalmár András beszélgetett.

MMA ösztöndíjas fotóművészek munkái láthatók a Pesti Vigadó GENERÁCIÓK című kiállításán. A 2018-2023-as évfolyamok ösztöndíjasainak portfoliói nagyon vegyes és sokszínű képet mutatnak, ám bizonyos elemek visszaköszönnek az egymástól teljesen független hátterű és koncepciójú alkotók műveiben. A kiállítás kurátorával, a szintén ösztöndíjas Nagy Zopánnal Kalmár András beszélgetett.

A Szabad Terek és a Marom Budapest csoport Weiner Sennyey Tibor költő ötlete alapján meghirdette az Első Országos Spájzszépségversenyt. December 11-ig várják a legszebb éléskamrákról készült felvételeket. Nem a méret a lényeg, már egy dúsan megrakott polc is nagy eséllyel indul! Ugyanennek a társaságnak a szervezésében jött létre a Keressük Magyarország méhbarát kertjeit nevű kezdeményezés, amelyre hasonló feltételekkel lehet jelentkezni, erről további részleteket itt olvashatsz.
A kezdeményezések ötletgazdájával, Weiner Sennyey Tibor költővel Kalmár András beszélgetett. 

Soha meg nem épített épületekkel egészült ki a fővárosi panoráma azon a  különleges kiállításon, amellyel a Pesti Vigadó köszönti a 150 éve egyesített Fővárost: olyan impozáns, vagy éppen brutális, szemet gyönyörködtető vagy ijesztő épületeket mutat be a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása, amelyek sohasem épültek meg, valamilyen oknál fogva a fiókban maradtak. Ám ezek a munkák papírra vetett, vagy makett formában is műalkotások: a mai sematikus, 3D animációkkal szemben művészi kivitelezés, aprólékosság, precíziós és finoman kimunkált rajzkészség jellemzi őket. Az eredeti tervek mellett kivetítőkön is megelevenednek – a mai városképbe olvadva – ezek a szellemkonstrukciók, futurisztikus díszletvárossá alakítva ezzel jólismert közegünket. Tornyok, hidak és egy 1 km hosszú szalagház – hogy csak a legemlékezetesebbeket említsük – határozzák meg a Vigadóban felkasírozott városképet.
Kovács Dániellel, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett. 

Soha meg nem épített épületekkel egészült ki a fővárosi panoráma azon a  különleges kiállításon, amellyel a Pesti Vigadó köszönti a 150 éve egyesített Fővárost: olyan impozáns, vagy éppen brutális, szemet gyönyörködtető vagy ijesztő épületeket mutat be a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása, amelyek sohasem épültek meg, valamilyen oknál fogva a fiókban maradtak. Ám ezek a munkák papírra vetett, vagy makett formában is műalkotások: a mai sematikus, 3D animációkkal szemben művészi kivitelezés, aprólékosság, precíziós és finoman kimunkált rajzkészség jellemzi őket. Az eredeti tervek mellett kivetítőkön is megelevenednek – a mai városképbe olvadva – ezek a szellemkonstrukciók, futurisztikus díszletvárossá alakítva ezzel jólismert közegünket. Tornyok, hidak és egy 1 km hosszú szalagház – hogy csak a legemlékezetesebbeket említsük – határozzák meg a Vigadóban felkasírozott városképet.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatójával, Almássy Kornéllal Kalmár András beszélgetett. 

December 8-án mutatja be a Nemzeti Táncszínház a Disco Boyz c. előadást. A koreográfus-rendezővel, Fehér Ferenccel beszélgetett Kalmár András.

A Kiskőrösön született művész édesapja trombitát oktatott a helyi zeneiskolában, így egyértelmű volt, hogy a 9 éves  Gábor is ezt a hangszert fogja választani, de azt már csak a 20. születésnapján, egy genfi trombitaverseny dobogósaként döntötte el, hogy professzionális előadóművész lesz. Azóta bejárta a világ koncertszínpadait, a szaksajtó hiperlatívuszokban beszél művészetéről, ám ő megmaradt egyszerű, allűrök nélküli muzsikusnak. Amellett, hogy koncertezik és tanít, idén a Magyar Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta. Boldoczki Gáborral Kalmár András beszélgetett.

A 100 éve született magyar képzőművész előtt életműkiállítással tiszteleg a Műcsarnok. A művész újrafelfedezőjével és barátjával, Makláry Kálmánnal beszélgettünk.

A Műcsarnok a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával együttműködve nagyszabású centenáriumi kiállítással tiszteleg a világhírű festőművész, Reigl Judit életműve előtt. A bemutatásra kerülő, több mint 80 Reigl Judit festmény mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóinak művei szerepelnek a tárlaton, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex.

Reigl Judit alkotásait a Műcsarnokban 2005-ben a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával közösen megrendezett első hazai életmű-kiállítása után kezdték el újra értékelni. Ezt követően a festőművész ismertsége viharos gyorsasággal ívelt fel. Művei a legjelentősebb magán- és közgyűjtemények egyéni és csoportos tárlatain ugyanúgy szerepelnek, mint az állandó kiállításaikon, többek között a New Yorki-i Metropolitan Múzeumban (MET), a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben.

Makláry Kálmánnal Kalmár András beszélgetett.

Egy tiniszerelem első csetlés-botlásai, őszintén és vidáman, Kiss Márton rendezésében a Kolibriben.

A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához, a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó első szerelem mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb.

Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk? Kiss Márton rendezővel Kalmár András beszélgetett.

Nyílt napot hozott a Mikulás a Képzőművészeti Egyetemre december 6-án, ahol az eltökélt felvételizők és a rajzszakkörös középiskolások is megtudhatják, mi kell ahhoz hogy valakiből Munkácsy vagy Hantai legyen.
Orosz Csaba oktatási rektorhelyettessel Kalmár András beszélgetett.