Útszélen

Olyan fiatalokról, sokszor nem is annyira fiatalokról beszélünk, akik sohasem repülnek ki otthonról. 2026-ban ha nem gondoskodik valaki halmozottan fogyatékos gyerekéről, akkor senkire nem számíthat – legalábbis aze mberi méltósághoz illő, támogatott lakhatásra megteremtésében nem. Most valami történt, a főváros egy telekkel segíti egy otthon megépítését. Az út a lakáskulcsig azonban még nagyon hosszú lesz.

Vendég: Simonics Benjámin, a Gondoskodás Gyermekeinkért alapítvány ügyvezető kurátora

Két élethelyzet, amikor váratlanul lecsap egy betegség – és ilyenkor látszik, hogy mennyire magukra maradnak a családok. Monostori Klaudia  izomsorvadással élő fiáért, Ádámért küzd. Hogy megszerezze a valószínűleg egyetlen, reményt adó, és csillagászati összegbe kerülő kezelést. Bajzát Krisztián, a Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítványelnöke hosszan, végül sikerrel harcolt és meggyógyult– most azokért dolgozik,akiket mostanában kapott el – ahogy ő fogalmaz – a jégeső.

A 2026. július 9-ei adás ismétlése:

Ki mit vár az új kormánytól? Körkérdést hallhatnak. Csordás Anett a Civil Kollégium Alapítvány képzési vezetője és az Akadálymentes munkacsoport tagja első sorban azt várja: az érintettek bevonásával gondolkodjanak azon, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke szerint komoly beruházásokra és nehéz döntésekre lesz szükség – például hogy beengedünk-e Unión kívüli szakembereket a hazai idősellátásba. Mert nélkülük valószínűleg nehezen megy majd. Nyikes Fatime, az Új látásmód – Budakörnyéki Látássérültek Egyesületének vezetője pedig esélyegyenlőségről és munkahelyteremtő oktatásról álmodozik. Ami közös: mindannyian párbeszédben reménykednek.

A jó, vagy inkább méltó halálhoz való jog nem csak, hogy jár mindenkinek, hanem elvileg törvényi garancia volna rá. Azonban Magyarországon naponta átlagosan száznegyven olyan beteg hal meg, akinek állapota indokolhatná az otthoni hospice ellátást, de csak tizenegyen részesülnek ebben az elvileg mindenkinek járó szolgáltatásban. És közük is csak öten vannak olyanok, akiket a jogszabályban előírt teljes szakmai csapat lát el. Állapította meg az adás vendége, Szöllősi Melinda, az ELTE Szociológia Doktori Iskola Társadalom- és Szociálpolitika Program doktorjelöltjének új kutatási jelentésében.

Van olyan, volt állami gondozott fiatal, akit tizennyolcéves korában elvitték a Blaha Lujza térre egy Pest megyei intézményből, kapott három szendvicset, és azt mondták: csinálj, amit akarsz. Ő egy a sok közül. Százezer ember van ma Magyarországon ilyen-olyan intézményben csak azért, mert nem tud hol lakni. Értük dolgozik az Utcáról Lakásba Egyesület. És, különösen a rendszerváltáshoz hozzájáruló 2024-es influenszertüntetés óta, az állami gondozottakért. Akik közül többeket most új trauma ért: szabadult a börtönből volt igazgatójuk, Vásárhelyi János, a fiatalok rettegnek tőle, de egy jogszabály miatt nem lehet távoltartási végzést kérni ellene.

Vendégem: Kiszely Tibor, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa

Mit tehet az új kormány azért, hogy méltóbb körülmények között élhessünk? Például hogyan lehet ésszerűen légkondit telepíteni időseknek és gyerekeknek, miként lehet bevonni a fogyatékkal élőket a döntéshozatalba, és mit kellene tenni ahhoz, hogy az egykori nagyvállalatok lakásaiban élő bérlők ne kerülhessenek hirtelen az utcára – ahogy az sok egykori MÁV-dolgozóval, vagy éppen a Kincsem park épületeiben lakó nyugdíjasokkal történik.

Vendégek: 

Orosvári Zsolt civil aktivista

Csordás Anett a Civil Kollégium Alapítvány képviseletében

Szarka Mártonné, Margit és jogi képviselője

Molnár Noémi Fanni, utcajogász, ügyvéd

Litkén előfordul nyaranta, hogy több angol szót hallani a faluban, mint magyart. A falu Nógrád megyében van, nem messze a szlovák határtól. A helyi gyerekekkel a világ számos országából érkező önkéntesek foglalkoznak, játszanak, házhoz viszik a nagyvilágot.

Akikkel beszélgettünk: MillerMariann és Demszky Dorottya Tanoda alapítók, továbbá Oláh András, Bandi helyi programkoordinátor, aki kerekesszékből irányítja télen-nyáron a Tarisznya Alapítvány eseményeit.

Ki mit vár az új kormánytól? Körkérdést hallhatnak. Csordás Anett a Civil Kollégium Alapítvány képzési vezetője és az Akadálymentes munkacsoport tagja első sorban azt várja: az érintettek bevonásával gondolkodjanak azon, hogy milyen Magyarországot szeretnénk. Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke szerint komoly beruházásokra és nehéz döntésekre lesz szükség – például hogy beengedünk-e Unión kívüli szakembereket a hazai idősellátásba. Mert nélkülük valószínűleg nehezen megy majd. Nyikes Fatime, az Új látásmód – Budakörnyéki Látássérültek Egyesületének vezetője pedig esélyegyenlőségről és munkahelyteremtő oktatásról álmodozik. Ami közös: mindannyian párbeszédben reménykednek.