Vénusz Projekt

Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk. 

Mérő Verával készített beszélgetésünk máig az egyik leghallgatottabb epizód. Vera író, aktivista, a Pornográcia c. könyv szerzője és a Nem tehetsz róla tehetsz ellene Facebook oldal és csoport alapítója. 2020 őszén beszéltünk, pornóról fogyasztói szemmel, feminista és etikai oldalról, nőként és társadalmilag érzékeny emberként.

Idén nyáron a Re-Vénusz sorozatunk keretében olyan régebbi epizódjainkat osztjuk meg újra, amik valamiért nyomot hagytak bennünk. Ez alól Késely Ajna úszóval 2021-ben, a 2020-as tokiói olimpia kapcsán készített interjúnk sem volt kivétel.

Ajnával élsportról, testképről és mentális egészségről beszélgettünk, amit az idei párizsi nyári olimpia apropóján különösen fontosnak éreztünk újra elővenni.

Mitől jó egy könyv, egyáltalán van jó és rossz könyv? Hogyan helyezkedhet el valaki a kulturális világban? Miért aktuálisak ma is Nádas Péter könyvei? Be kell fejezni egy könyvet, ami nem tetszik? Lehet kedvenc könyvünk? És a legfontosabb: hogyan találjunk időt az olvasásra ebben a rohanó világban?

Ilyen fontos kérdésekről beszélgettünk Ott Annával, aki kulturális menedzserként a közösségi médián is népszerűsíti az irodalmat. A nevéhez kötődnek többek között a Hadik kulturális programjai, a Margó Irodalmi Fesztivál és az olvass hashtag, idén pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem diákjai óraadóként is találkozhatnak majd vele.

Idén nyáron, a Re-Vénusz sorozatban olyan epizódokat mutatunk meg újra, amik különlegesen tetszettek nekünk. Ez az epizód 2020 szeptemberében jelent meg.

Hogyan férhet meg egymás mellett az őszinte alkotás és a termelés kényszere a magyar popzenében? Hogyan hat a testképre a zeneipar, a művészetre a megújulás folyamatos kényszere? Kik tudják felszabadítani önmagukat, és mit kezdjenek ők a kiváltságaikkal? Lehet kontraproduktív, ha az egyenlőtlenségeket hangsúlyozzuk? Egyáltalán: nem beszélünk túl sokat a nemekről a zenében?

Szigeti Zsófi dalszerző, énekes 2016-ban alapította első zenekarát Shaibo néven, majd 2020-ban Solére néven szólóprojektbe kezdett, 2024 júniusában háromszor is a Coldplay előtt lép fel a Papp László Arénában. Ebben az adásban vele beszélget Rutai Lili, a Vénusz Projekt podcast egyik házigazdája.

Árvai Anita jogászként, egy betegség után kezdett el Veganeeta néven blogolni ételekről, egészséges táplálkozásról, növényi étrendről. Majd hat évvel ezelőtt megnyitotta saját vegán éttermét Balatonalmádiban. Mára a Veganeeta igazi sikersztori: a Veganeeta Home éttermet közel sem csak vegán vendégek látogatják, Anitát a Veganeeta blogon és közösségi médián is ezrek követik.

A húsevés feminista ügy, a növényi étkezés számos módon összekapcsolódhat a feminizmussal - még akkor is, ha elsősorban nem az igazságosságért és a kizsákmányolás ellen, hanem egészségügyi okokból voksolunk a kevesebb állati eredetű termék mellett.

Anitával elfogadásról, előítéletekről, húsevésről, vállalkozásról, pihenésről és a vidéki élet előnyeiről is beszéltünk.

Magyarországon minden tizedik nőnek endometriózisa van, de hatvan százalékuk egészen a diagnózis felállításáig nem is hall a betegségről - pedig az esetek közel felében meddőséget is okozhat, sokszor egyedüli tünetként. A tévhitekkel ellentétben a fájdalmas menstruáció nem normális. A betegség főleg a huszonöt és harmincöt év közötti nőket érinti. Itthon jelenleg több mint kétszázezer esetről tudunk, a diagnosztizálás is műtéttel zajlik. Egy-két endometriózis-specialistát és egy maroknyi nőgyógyászt leszámítva sok hazai orvos még mindig nem ismeri vagy ismeri fel a betegséget - ők jellemzően az idősebb generáció tagjai.

Ebben a Vénusz Projekt epizódban Inzsöl Júlia tartalomgyártóval, a Párnacsata, a Skip Intro és a Távkapcs podcastek műsorvezetőjével beszélgettünk, aki maga is érintett az endometriózisban. 

A Libresse által életre hívott Menstruációs Szolidaritás Hónapja kampány az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvánnyal közösen kívánja felhívni a figyelmet a női egészség fontosságára és az endometriózis elleni küzdelem támogatására. Az endometriózis hatványozottan befolyásolja az ezzel élő nők életét: az ő helyzetüket és küzdelmeiket segíti hosszú ideje az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány, aminek a Libresse idén is – immár harmadik alkalommal - gyűjt adományokat. Az elmúlt két évben így már több mint hétmillió forint gyűlt össze az alapítvány számára.

Tudtad, hogy minden májusban eladott Libresse termék árából harminc forint az alapítványhoz kerül? Vásárolj Libresse terméket májusban és támogasd a Endometriózis Magyarország - Női Egészség Alapítványt! Részletek a libresse.hu-n.

Az epizód a Menstruációs Szolidaritás Hónapja keretében a Libresse és az Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány támogatásával valósult meg. 

Libresse

www.libresse.hu

www.facebook.com/libressemagyarorszag

www.instagram.com/libresse_magyarorszag/

Endometriózis Magyarország - Női Egészségért Alapítvány

www.endometriozismagyarorszag.hu

www.instagram.com/endometriozismagyarorszag/

www.facebook.com/endometriozismagyarorszag

A “magyar #Metoo” Marton László színházi rendező ügyével kezdődött, majd már ugyan nem szexuális-, de mindenképp hatalommal való visszaélés és bántalmazás kontextusában Eszenyi Enikővel folytatódott. Róla és a hazai színházi szakmáról, közegről Néder Panni színházi rendező indított párbeszédet egy Facebook-bejegyzéssel 2017-ben. Szemben az Egyesült Államokkal, ahonnan a #Metoo mozgalom indulását datáljuk,  Magyarországon úgy tűnik, mintha ezeknek az ügyeknek, panaszoknak, belső vizsgálatoknak még a nyilvános kiállások ellenére sem lettek volna valódi következményei, és jóvátételről sem beszélhetünk. A hasonló ügyeket gyakran próbálja a közvélemény elkenni azzal, hogy utólag már nem lehet igazságot tenni, idővel érvényüket vesztik - és zárt rendszerként ehhez sokszor a jog is asszisztál.

Hogyan ismerhetjük fel, hogy bántalmazás áldozatai vagyunk egy munkahelyen vagy egy emberi kapcsolatban - és mi jön utána? Melyik terepen mennyire meghatározottak ezek a fogalmak? Miért vagyunk bizonyos közegekkel elnézőbbek, és hol húzódik a közösség felelőssége? Van nálunk kultúrája a szembenézésnek, a bocsánatkérésnek, a bűnhődésnek? Mit tanultunk, mit nem tanultunk a #Metoo-ból? Miért káros “az őrült zseni” mítosza? Lehet-e össztársadalmi érdekünk, hogy a hatalommal való visszaélés valóban szankcionálva legyen - és miért lehet egyes közegekben, pozíciókban ennek az ellenkezője az érdek? Mire jó, és mire nem jó a cancel culture, avagy az eltörlés kultúrája?

Ebben a Vénusz Projekt epizódban Néder Pannival beszélgettünk a Budapest-Berlin-London tengelyen. 

Döbrösi Laura az elmúlt években az ország egyik legfoglalkoztatottabb színésznője volt, és bár szabadúszó színészként továbbra is játszik, sőt, úgy döntött, érdemes több lábon állnia: klímaaktivistaként műanyagmentességről, a környezettudatos civil lét kihívásairól, szigorúzöld életmódja megszelídüléséről; társadalom- és hatalomkritikus, közjóban gondolkodó emberként a színházi és filmes közeggel járó dilemmákról, (ön)ellentmondásokról és kiégési hajlamról is beszél. Emellett másfél éve elindította saját arcjóga vállalkozását Tükörország néven, ami mind a környezettudatossághoz, mind az öngondoskodáshoz és a nők kapitalista fiatalságkultusszal való kizsákmányolásához is kapcsolódik. 

Ebben a Vénusz Projekt epizódban a fenti témákon túl szó esik egyéni és össztársadalmi kiégésről, a színészek és a politika viszonyáról, komplexusokról, munkába menekülésről és megküzdésről; vita-, kérdezési- és bocsánatkérési kultúráról, és háborús tudósításról is.

A Tükörországot keresd itt: https://www.tukororszagfaceyoga.hu/ vagy itt: https://www.instagram.com/tukororszagfaceyoga/

Döbrösi Laura nyilvános közösségi média oldala: https://www.instagram.com/dobrosilaurawerk/

Ahogy ezt az epizódot készítjük, a hazai sajtó újra a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélésektől hangos. A kegyelmi ügy egyebek mellett, de egyáltalán nem mellékesen rendszerszintű problémákra, mulasztásokra is rávilágít, és az egykori és jelenlegi állami gondozott gyerekeknek, a szexuális erőszak áldozatainak és a gyerekvédelemmel foglalkozó civileknek is nagy érvágás. Eközben a gyerekvédelem egyre gyakrabban válik politikai eszközzé itthon.

Hogyan lehetne a gyerekvédelem kevésbé kiszolgáltatott, mind a benne élő gyerekeknek, mind a benne dolgozó felnőtteknek? Miért a civil szervezetek és önkénteseik látnak el egy sor olyan feladatot, amit a mindenkori államnak kéne? Kapacitáshiány, pénzhiány, a törvények sajátossága, vagy a rendszernek nem is része az erre való gondolás? Mik az állami gondozásban felnövő lányok és nők sajátos problémái? Hol húzza meg a határt az ember, hogy ne vesszen el teljesen mások segítésében?

Ebben a Vénusz Projekt epizódban a Világszép Alapítvány munkatársával, Marton Krisztával beszélgetünk, akik állami gondozott gyerekeket mentorlának, szerveznek egyéni és kiscsoportos programokat.