A kistelepüléseken létrejött közösségekről, hazaszeretetről, valamint múltat idéző, régi március tizenötödikékről is szó volt podcastünk első részében. Most folytatjuk a beszélgetést többek között a történelem buktatóiról, hagyományaink fontosságáról, valamint májusfákról, pajtaszínházról és szakkörökről. Vendégünk továbbra is Matyasovszky Margit, a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Vármegyei Igazgatóságának igazgatója.

Közművelődési szakembereket oktat, figyelemmel kíséri szakmai tevékenységüket és tanácsokkal látja el őket. Ám hivatása ennél sokkal összetettebb; azon dolgozik, hogy értékalapú közösségek jöhessenek létre térségünkben. A ZAOL podcast adásában nem csak szakmájának szépségeiről, kihívásairól és értéket teremtő erejéről beszélgetünk, de érintjük a Nemzeti Művelődési Intézet által, közösségek számára nyújtott lehetőségeket, az egyén által megélt hazaszeretetet, sőt, még a „gyüttment” kérdést is. Vendégünk Matyasovszky Margit a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Vármegyei Igazgatóságának igazgatója. Beszélgetésünk első részét itt hallgathatják, később felületeinken megtalálják majd a folytatást is.

A vízitúrázást és a balatoni sportokat népszerűsítő evezős egyesületet alapított a zalaegerszegi születésű Németh Tamás, aki családjával és túravezető barátaival közösen most éppen a szervezet számára legmegfelelőbb telephelyet keresi. A BESTE, azaz a Balatoni Evezőssport- és Túraegyesület azért jött létre, hogy minden, a tónál pihenő vendég számára elérhetőek legyenek a tapasztalt szakemberek által vezetett vízitúrák, valamint fellendüljön a térség tömegsport élete. Az elképzelések szerint a leendő parti bázisról rendszeresen indulnának evezős kirándulások, de a Keszthely környéki iskolák diákjainak is szívesen biztosítanának gyakorlási lehetőséget.

A ZAOL-Podcast vendége Németh Tamás ”Aladár”, aki a BESTE tervei mellett a Rábához fűződő vízitúrás élményeit is megosztja a hallgatókkal.

Nemrégiben kibővült a keszthelyi Szendrey Júlia-emlékház, s ennek kapcsán beszélgettünk dr. Lukács Gáborral, a MATE Georgikon campusának egyetemi docensével és Szanati Angéla egyetemi tanársegéddel, az ott lévő kiállítás kurátoraival.

Petőfi Sándor későbbi feleségét a Georgikonnak köszönheti Keszthely, mutatott rá dr. Lukács Gábor, hiszen édesapja, Szendrey Ignác 1823-24-ben itt tanult, majd rögvest az uradalom ispánja lett. Az Újmajorban született 1828 decemberének végén Júlia egy mélyen vallásos, katolikus családba, amely 1830 tavaszáig élt Keszthelyen, majd Nagymágocs, Szénás és Erdőd következett. Utóbbi a mai Romániában található, s Júlia legszebb gyermekkori élményei oda kötődnek.

Petőfi halála után Júlia lírikusként tűnt fel, megjelentek azok a versei, amelyek hűen tükrözték lelki állapotát, emellett műfordítóként jeleskedett, neki köszönhetően ismerte meg kora például Andersen meséit is, számos nyelvi leleményt beépítve a szövegekbe, amelyek ma is jól olvashatók, mesélte a két kurátor, számos további érdekességet is felelevenítve Szendrey Júlia élettörténetéből.

Még a kilencvenes évek elején költözött Zalába a hazai alternatív zenei élet egyik meghatározó alakja, Müller Péter, aki röviddel ezt követően a megyeszékhely ismert zenészeivel töltötte fel zenekara, a Sziámi tagságát. A ZAOL pop- és rockzenével foglalkozó podcast sorozatának következő adásában a gitáros Polgár Péter a vendégünk, akivel nemcsak múltidéző beszélgetést folytattunk, de az egykori Sziámi-tagok által alapított Világegyetemisták zenekarról, illetve más aktuális témákról is kérdeztük őt.

A MOL-csoport reprezentációs relikviáit bemutató tárlat nyílt áprilisban a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban. A kiállításon láthatunk például egy hollóházi porcelán fúrótornyot a MOL pakisztáni kutatásainak emlékére, díjat a Cannes-i rövidfilmek fesztiváljáról, dedikált futball labdát a horvát-magyar EB-pályázat kapcsán, olajipari cégek közötti üzletkötés alkalmából készült emléktárgyakat, „karácsonyfa” kútfejszerelvényt, különféle évfordulókra készített reprezentációs emlékeket, a dél-kelet ázsiai cunamiban nyújtott támogatásért a szlovák különleges mentőktől kapott okleveleket. Mindezeket a kulturális és cégtörténeti tárgyakat a zalaegerszegi múzeum örökölte, miután 2022 decemberében Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója átadta az olajipari vállalat új székházát, a 28 emeletes MOL Campust. A Zaol-podcast vendége, dr. Cseh Valentin történész-muzeológus többek között a MOL Székház költőzéséről beszélt, s arról, hogy miként került a tárlat anyaga a közgyűjteménybe, s hogy milyen érdekességeket rejt a cég kereskedelmi kapcsolatainak, kampányainak tárgyi emléke.

A nagykanizsai Johanidesz Gáborral, a Jeet Kune Do/Kali Egyesület elnökével, edzőjével és motorjával beszélgettünk a különféle harcművészetekről, de az önvédelemről és még a gerinctornáról is szót esett.

Johanidesz Gábor az idén éppen 25 éve ismerkedett meg számtalan harcművészettel, kezdetben a Wing Chun kungfu stílussal. Utóbbi – sajátosságainak, elméletének és edzésmódszereinek köszönhetõen – kiválóan alkalmas a hétköznapi önvédelemre. A stílus – mint ahogy a legtöbb harcművészet – használja az ütéseket, rúgásokat, térd- és könyöktechnikákat, feszítéseket, földreviteleket. Folyamatosan bővítette tudását, újabb harcművészetek mestere lett. így húsz évvel ezelőtt megalapította az egyesületét, melyet megannyi korosztály látogat.

Néhány éve, amikor számítástechnikusként az állandó ülőmunkája közben neki is gondjai akadtak a gerincével, újra tanulásba fogott, és elsajátította az NMPT módszerét.

Újabb segélyszállítmánnyal teli kisteherautóval indulna várhatóan pünkösdöt követően az ukrajnai Kárpátaljára, beregszászi szegény családokhoz a homokkomáromi gyertyaöntő Bodó Tamás.

Legutóbbi útja során megrázó fotókat készített azokról az állapotokról, amelyek között magyar emberek élik a mindennapjaikat. Portálunkon is beszámoltunk arról a néhány arcról, tekintetről, melyek sokatmondó üzeneteket küldtek a magyaroknak. A fotókon jól látható, hogy az ott élők számára az adományozók önzetlensége megfizethetetlen.

A fővárosi származású férfi vargabetűkkel átszőtt életéről, a hitről, családjáról, a segítségnyújtásról, a mélyszegénységről és a kihívásokról mesélt.

Balatongyörök változatos, és a nyári szezonra még inkább felpörgő kulturális életéről beszélt a Zaol-podcast legfrissebb adásában Villányi Éva, a Bertha Bulcsu Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője.

A kulturális szakember kiemelte: idén még inkább „oda kell tenniük magukat”, hiszen számos projektjük fut, például a Veszprém-Balaton 2023 EKF-projekt részeként. Ilyen a Györöki Kulturmorzsázó-sorozat, vagy éppen A szőlőhegyek szakrális öröksége című projekt, utóbbiban további öt településsel együtt vesz részt a Nyugat-Balaton legkeletibb zalai községe.

Az elmúlt esztendőkre visszatekintve Villányi Éva elmondta: a régóta itt élők, illetve a jórészt nagyobb városokból újonnan beköltözők kultúrafogyasztási szokásaiban van eltérés, éppen ezért a kínálatot is ennek megfelelően alakítják.

Vannak kisebb, a helyi közösséget erősítő, építő hagyományos programok, akadnak nagyfesztiválok, gasztrorendezvények vagy éppen a nyári tárlatsorozat, s léteznek olyan események is, amelyek szűkebb közönség érdeklődésére tartanak számot, ilyen például a jazz fieszta a júliusi és augusztusi csütörtökökön.

Mindemellett Balatongyörök a kezdetek óta részt vesz a Nemzeti Művelődési Intézet szakkörsorozatában, idén az érdeklődők a bútorfestés, a gyertyaöntés és a mézeskalács-készítés fortélyaiban mélyedhettek el. Ez – és a hasonló alkalmak – egyébként az „őslakosok” és a beköltözők közötti kapcsolatépítést, vagyis a település közösségének erősítését is jól szolgálja, szögezte le Villányi Éva.

Vajon mi készteti egy lokális szinten sikeres zenei formáció frontemberét arra, hogy szólókarrierbe kezdjen, s mennyiben különböznek szólódalai attól, amit a zenekarával közösen adott elő. A ZAOL pop- és rockzenével foglalkozó podcast sorozatának soron következő adásában többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a Kocsmazaj dalszerző-énekes-basszusgitárosával, Böröcz Rolanddal, aki a közelmúltban már ötödik szólódalával jelentkezett. A beszélgetés során Roland azt is elmondja, mire számíthatunk a Kocsmazajtól, illetve karrierjének egyik legfontosabb fellépéséről, a budapesti Barba Negra Red Stage színpadán adott koncertjéről is beszélt.