Zaol.hu

Hamarosan kijön a Zalai Hírlap új gazdasági kiadványa, amit egy díjesővel tarkított fórum előz meg május végén Zalaegerszegen. Erről a programról, az elismerésekről és további gazdaságélénkítő projektekről hallhatnak a ZAOL-Podcast legfrissebb adásában. Vendégünk Vörös Anikó, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A beszélgetésből az is kiderül, milyen szavazásra buzdítja a fogyasztókat a Zalai Hírlap és a kamara, illetve, hogy kik a legügyesebb diákok, akik a idén kitűnően szerepeltek az országos Szakma Sztár versenyen.

Ha a történelem­könyveket lapozgatjuk és a régmúlt időket kutatjuk, legtöbbször királyokról, főnemesekről, lovagokról és sorsdöntő csatákról olvashatunk. Arról azonban kevés szó esik, hogy miként éltek az emberek az Árpád-korban vagy a középkorban. A nagykanizsai Thúry György Múzeum legújabb kiállítása ezekre a kérdésekre ad választ. A Zaol-podcast mai vendégei a tárlat két kurátora, dr. Száraz Csilla régész és Szmodics-Tugya Beáta archeozoológus, akik számos érdekességet osztanak meg hallgatóinkkal. Például azt, hogy mit ettek eleink, milyen mesterségeket folytattak vagy, hogy milyen betegségek tizedelték az Árpád kor és a középkor emberét. A beszélgetés során szó esik arról is, hogy milyen tárgyakat találtak a régészek a korabeli sírokban, s hogy keresztény szokás volt-e szemfedőt tenni a halottakra.

A könyvírás és a gyűjtőszenvedély témakörét már végigjártuk beszélgetésünk első részében. Most podcastunk második részében kicsit a múltba tekintünk, felidézzük a régi Hévízt, körbejárunk kedves családi történeteket. Vendégünk továbbra is Dr. Szántó Endre történész, az „Egy fürdőváros születése – Hévíz története” című albumsorozat szerzője.

Több mint harminc éve kutatja és jegyzi le a fürdőváros történetét. Azt vallja: ha nincsenek gyökereid, elfúj a szél. Helytörténet iránti szenvedélyét édesapjától örökölte, akinek nevét az alsópáhoki általános iskola is büszkén viseli. Utca, házszám, vagy akár évszám – otthoni magángyűjteményéből bármit ki tud keresni, ami Hévíz város múltjával kapcsolatos. A ZAOL podcast adásának vendége ezúttal Dr. Szántó Endre történész, akinek „Egy fürdőváros születése – Hévíz története” című albumsorozatának hetedik kötete jelenik meg idén nyáron. Beszélgetésünk első részét itt hallgathatják, később felületeinken megtalálják majd a folytatást is.

Varga György több mint két évtizede dolgozik fotósként, édesapja hatására. A szakmával, hivatással mélyebben a Kanizsa Fotóklubban ismerkedett meg, végül – néhány „civil” foglalkozás után – a Magyar Távirati Iroda következett. Az első jelentősebb munkája az emlékezetes, Nagykanizsa melletti tragikus buszbaleset volt: képei bejárták a magyar sajtót.

A fotóriportert hivatása során az extrém helyzetek s képek vonzzák, szögezte le Varga György. Ő például egy templomfelújításnál azt szereti, ha kötéllel kibiztosítva, az ipari alpinistával együtt a magasba emelkedhet, és onnan készítheti el a fotóit. Olyan helyzet is akadt az elmúlt években, amikor a balatoni vízi mentők munkáját a hullámok közül, egy fuldokló szemszögéből mutatta be.

Varga György az élményei között őriz számos „találkozást”, például Kossuth-díjas művészekkel, tudósokkal, vagy éppen a XX. század egyik kiemelkedő európai humanistájával, Fejtő Ferenccel, majd később Kassai Lajos lovasíjásszal.

„A nem, a nem tudom és a lehetetlen nem létezik”, foglalta össze ars poeticáját a fotóriporter, s ez nemcsak a hivatására, hanem a sportra is igaz. Előbb vívott, bokszolt, cselgáncsozott s kungfuzott, majd a katonaság után rátalált a ju jitsura, később barátaival, ismerőseivel harcművészeti klubot alapított, s ennek folytatásaként hat esztendeje a kanizsai Zsigmondy-iskolában rendészhallgatóknak tanít önvédelmet – ettől a tanévtől már főállásban, s gyakran maga is részese a gyakorlásoknak.

A 21. század két legértékesebb erőforrása az adat és a víz. Az utóbbiról beszélgettünk Arnhoffer Andrással, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki elmondja, miért fontos takarékoskodnunk a vízzel, és hogyan tehetjük ezt, példának csak annyit: még a vásárlási döntéseinkkel is. Szót ejtünk arról, vajon meddig maradnak/maradhatnak a 12 éve befagyasztott vízdíjak a jelenlegi szinten - a vezérigazgató a díjak duplájára emelését tartaná indokoltnak. Szó esik még a közműrekonstrukciókról és a zalai ivóvíz minőségéről.

Sportról, gyógyításról és az orvosi hivatás szépségeiről is beszélgettünk podcast sorozatunk első részében dr. Hegedűs Mihállyal, aki nem rég lett Hévíz város díszpolgára. Most folytatjuk a beszélgetést, melyben többek között régi történeteket, és jövőt érintő aggodalmakat egyaránt megoszt velünk vendégünk.

Dr. Hegedűs Mihály kapta idén a Hévíz város díszpolgára kitüntető címet. 1978 óta él Hévízen, ahol körzeti orvosként, a zalaegerszegi Család- és Nővédelmi Tanácsadó vezető főorvosaként, valamint Nemesbük háziorvosaként, és foglalkozás egészségügyi szakorvosként ismerik az emberek. A ZAOL podcast adásában egészen gyermekkorától végigkövetjük életútját, beszélgetünk születésről és gyógyításról, sportról és a tanulásról, de szóba kerülnek fontos, társadalmat érintő kérdések is. Beszélgetésünk első része alább elérhető, hamarosan pedig a folytatást is megtalálják felületeinken.

Digitális okospad, interaktív játszótér, zöld agrárenergetika és energiapiramis – a legújabb modern energetikai fejlesztésekről hallhatnak ezúttal is adásunkban. Folytatjuk a beszélgetést Nagypáli első emberével, a ZAOL-Podcast vendége Köcse Tibor, akivel ismét a település zöld út programja a témánk.

Az előző részben szóltunk már nemzetközi kapcsolatokról, most pedig a meghatározó szakmai elismerések kerülnek fókuszba. Mindemellett Nagypáli vonzerejéről, Áder János volt köztársasági elnök elismerő szavairól és egy nagy népszerűségnek örvendő szabadidőközpontról is beszámolunk a mai fejezetben.

Európai színvonalú, önfenntartó településsé fejlődött az elmúlt évtizedekben Nagypáli, ahol már a 90-es évek végén elindult a Zöld Út falufejlesztési program. Az „Óvd a környezeted!” szlogent szem előtt tartva a falu vezetése a megújuló energiák és a környezetvédelem jegyében igyekezett cselekedni, a pályázati forrásokat kihasználva pedig hamar sikerült látványos és hasznos beruházásokat megvalósítani. A zalai Zöld út projekt azóta már nemzetközi, az energia megtakarítás, az agrárenergetika és még az öko-állattartás eredményeit is elismerik és alkalmazzák számos országban.

A Zalaegerszeg közeli településen rengeteget tettek azért, hogy a lakosság elöregedését megállítsák, az Ökofalu címmel járó lehetőségek mellett kiépült például az amerikai stílusú lakópark, amely tovább növelte Nagypáli vonzerejét.

A megújuló energiaforrások alkalmazásáról, azok tudatos felhasználásáról, bolygónk védelméről és közösségépítésről beszélgetünk a ZAOL-Podcast friss adásában. Vendégünk Köcse Tibor, Nagypáli polgármestere, aki a japán energia fűz és a „csodafának” is nevezett kínai császárfa ültetvény hatásairól, a projektekhez kapcsolódó mozgalomról és további szemléletformáló beruházásokról is beszámol.