Ez idén, a koronaidők hozta helyzetnek megfelelően, szigorúbb arculatát mutatja a karácsony. Kijárási tilalom van, ami az ünnepekre is csak legeslegszűkebb körű családi összejövetelek kormányzati parancsát írja elő. Így hát a küszöbönálló ünnepkör aktuális jelszava ezúttal akár az lehetne: zárt ajtók, nyitott ablakok! Ez a fékezett tempójú szükségelzártság azonban – az előző évtizedek karácsonyaival szemben –, a megszokott családi kör távolmaradását, sőt, rengeteg ember számára a magányt is jelenti. Ez a bizonytalanság mit tesz a lelkünkkel, a gondolatainkkal; miként mutatkozik meg a kapcsolatainkban, illetőleg feldolgozható-e a magány úgy, hogy pozitív önismereti folyamatokat is elindítson bennünk?! Bordás Sándor pszichológussal, Miklósi Péter beszélget.

Amikor márciusban nálunk is megjelent a vírusjárvány, az iskolák azonnal bezártak, és pár koraőszi hét kivételével máig szünetel a tantermi tanítás. Csupán az alapiskolák alsó tagozatai működnek, bár azok sem zökkenőmentesen; a felsőbb osztályok pedig online oktatásban – ha egyáltalában. Vajon a művelődés, a tudásszerzés dolgában tartósan negatív nyomot hagyhat-e a hazai diákságban, ha országosan a tanulóifjúság életéből lassan egy éve hiányzik az oktatás megszokott rendszeressége? Jogos-e a dilemma, hogy az így fölnövekvő generáció milyen felnőttekké, minő emberekké fogja magát kinőni? Illetve: ebben a sajátságos időszakban helyén kezeli-e a kormányzat az iskolai oktatás, a nevelés kérdéskörét? Minderről mi a véleménye egy gyakorló pedagógusnak, aki korábban iskolaigazgató is volt, majd a szaktárca egyik főosztályvezetője! Prékop Mária oktatásügyi szakértővel, Miklósi Péter beszélget.

A nyugdíjasok száma világszerte, így természetesen Szlovákiában is évről évre növekszik. Jogos hát szóba hozni, hogy az országban ezzel arányosan bővül-e az irántuk tanúsított társadalmi figyelem és kormányzati gondoskodás? Miképp azt is érdemes feszegetni, hogy az idősellátás markáns gondjait érintően – a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben – nálunk miért inkább csak ötletelés zajlik a szépkorúak helyzetének kielégítő javulása helyett?! Így a támogató megértés is jobbára deklarációk szintjén jelenik meg, mintsem a konkrét segítség formájában. Akár csak egyetlen példát felhozva: vajon országosan a kívánt arányban gyarapszik-e a tartós ellátásra szoruló várakozók – és az idősotthonok férőhelyeinek száma? Vagy érdemes egyszerűen azt felvetni, hogy hogyan tekint az ország, úgymond, az idősügyre? Németh Gabriella szociális és családpolitikai szakértővel Miklósi Péter beszélget.

A 9 hónapja húzódó koronaidők egyik tapasztalata, hogy a hazai társadalom egyre megosztottabb, külön a világjárvány kapcsán is sok feszültséget tapasztalni; sőt, előttünk a vírusuralta tél. Miként kezeli ezt a ránk szakadt helyzetet a kormány? Pásztor Lászlóval, a Magánorvosok Társulásának korábbi elnökével és Bock Sylviával, a dunaszerdahelyi Kórház és rendelőintézet igazgatónőjével Miklósi Péter beszélget.

Mihelyst kora tavasszal nálunk is lábra kapott a vírusjárvány, szinte azonnal megbénult a tízezreket foglakoztató művészeti és kreatív ipar; s ebből a dermedtségből azóta sem tud kilábalni. De távolról sem csak azért, hogy már a pandémia 2. hullámát éljük, hanem mert Szlovákiában március óta a kultúra kapta a legkisebb kormányzati figyelmet meg támogatást. Vajon a politika miért tartja az ezen a területen dolgozókat akár a jég hátán is megélni képes komédiásoknak, és hát hazánkban miért kezeli a rendszer félvállról a kultúrát úgy, hogy a művészek hovatovább szükségszerűen életművészekké válnak. Miképp az is dilemma, hogy ez a mai helyzet mennyiben sújtja sajátosan a szlovákiai magyar kulturális életet. Minderről Rigó Konráddal a szaktárca korábbi államtitkárával Miklósi Péter beszélget.

A Délidő e heti vendége a sajtóban minap megjelent naplójegyzetében szóbahozta, hogy gyakran el-eltűnődik azon, vajon a köztudatban ott él-e még a 89-es bársonyos forradalom valósága annak 50. évfordulóján is -- vagy addigra az emberek tudatában elsikkad a szabadság meg a demokrácia fogalma...Egy friss lapinterjúban pedig annak a gondolatát is fölhozta, hogy a politikusoknak pszichoteszten illene átesniük ahhoz, hogy demokratikus keretek között megválaszthatók legyenek. Nos, mekkora gerincroppantó púpot visel a hátán a társadalom, ha a kritikai gondolkodást ilyen mély dilemmák jellemzik? A csehszlovákiai rendszerváltás 31. évfordulójának küszöbén erről beszélget Huncik Péter pszichiáterrel és köziróval Miklósi Péter .

Mennyiben helytálló a felvetés, hogy a kormányzat a hazai Covid-fertőzöttséget kutató és egyben az önkéntesség fogalmát romboló országos mintavétel milliókat mozgósító első fordulójával, legföljebb politikai csatát nyert, mintsem háborút a nálunk is lépten-nyomon grasszáló járvánnyal szemben? A feltételezhető valósággal szemben, miért látszik megbízhatatlan adatnak az országos fertőzöttség csak egy százalékot alig meghaladó adata? Vajon Szlovákia az elmúlt nyáron átgondolt körültekintéssel

Az Amerikai Egyesült Államokban négyévente mindig november első keddje az elnökválasztás napja. A republikánus és a demokrata jelölt ez idei párharcának egyik legnagyobb kérdése: melyek Donald Trump újraválasztásának kockázatai, illetve ha Joe Binden győz, ő 77 évesen – Amerika hagyományos szövetségeinek táborában – és a kulcsfontosságú világszervezetekben – képes lesz-e visszaállítani az Egyesült Államok 2016 óta sokat csorbult hitelét? És Trump vajon valóban csupán akkor fogja-e elismerni az elnökválasztás korrekt kimenetelét ha ő nyer?! Ha Biden győz, oldódni fognak-e az USA-ban mostanában felizzott társadalmi feszültségek, vagy Trump választóinak köszönhetően még hektikusabbá válik a közhangulat? Ám hogy Amerika és a mi szűkebb régióink viszonyairól is szó essen: vajon mi állhat annak hátterében, hogy a szerb, a szlovén és a magyar miniszterelnök tüntetően Donald Trump újválasztásában bizakodik. Bara Zoltán politikai elemzővel, Miklósi Péter beszélget.