Az idén már tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált, Magyarországegyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiválját. Az idei rendezvény színvonaláról, abemutatott filmek világáról és stílusáról Szeleczki Rozália, a játékfilmes zsűri tagja mesélt.

Pereszlényi Erikát a Mozgó Ház Társulásnevű alternatív színházi formáció tagjaként ismertük meg a 90-es években. A Hudi László által alapított társulattal bejárta a világot, megélte a sikert, de a nehézségeket is, amikor a társulat szétesett, és a hazai színházi univerzumban nem jutott számára hely. Azóta angol tanításból él, figyel, fényképez és ír. Megörökíti a tócsákban tükröződő város szilánkjait, elcsípett beszélgetésmorzsákat, szokatlan helyzeteket, és történeteiből felépül egy ismeretlen, mégis ismerős város, ahol élünk. 

A Különleges világlátású, fiatal alkotó gyerekkorától színházi pályára készült. Tizenhat évesen állt először a celldömölki Soltis Lajos Színház Színpadán, aztán rendezőként is kipróbálta magát. Egyenes útja lett volna a Színház-és Filmművészeti Egyetemre, először mégis az ELTE pszichológia szakát végezte el, csak utána jelentkezett Horváth Csaba fizikai színházi osztályába, ahol 2020-ban kapott diplomát. Azóta rendezőként és koreográfusként egyaránt dolgozik, ősztől pedig ő lesz a Radnóti Miklós Színház művészeti vezetője. Nagy Péter István volt a vendégünk.

Az idén 125 éves a magyar film, ennek örömére izgalmas fotókiállítás nyílt a Mai Manóban. Hét ikonikus film werk-és standfotóit nézhetjük meg, ott lesz a Körhinta, az Egri csillagok, A tanú, a Szerelem, az Égigérő fű, a Pogány Madonna és az Egészséges erotika. Az évforduló kapcsán Kurutz Márton filmesztétával beszélgettünk a magyar filmekről, emlékezetes színészekről, alakításokról és rendezőkről.

Nemrég mutatták be a mozik a Nem én vagyok című filmet, amelynek rendezője és több szereplője is itt élő kínai. Felnőtt egy nemzedék, amelynek kínai tagjai tökéletesen otthon érzik magukat nálunk, magyarul és kínaiul egyaránt beszélnek, de kínaiul gondolkodnak. Vendégünk a rendező és a producer.

Hatvan éve nyitotta meg kapuit a Nemzeti Stúdió, ami ma már Pesti magyar Színiakadémia néven dolgozik. Képzésein olyan legendás színészek vettek részt, mint Bánsági Ildikó, Hámori Ildikó, Martin Márta, Lukács Sándor, Szacsvay László, Nagy Gábor, Ács János, Újlaky Dénes – hogy csak néhány nevet mondjunk a sok közül. A stúdió munkájáról, múltjáról, jelenéről és a hazai színészképzésben betöltött szerepéről a színiakadémia jelenlegi vezetője, Benkő Nóra, és a hazaiszínjátszás egyik legismertebb alakja, Hámori Ildikó mesélt.

Egry József, a Balaton festője 34 évet töltött Badacsonyban, és képein ezerféleképpen örökítette meg a Balaton vizének állandóan változó színét és fényeit. A művészről és alkotásairól Sipos Anna művészettörténész mesélt. Az Otvorena Kultúra nevű szlovák civil szervezet az idén másodszor szervezett nemzetközi kulturális konferenciát Pozsonyban. Céljuk, hogy az Európai Unióban törvényi védelmet kapjon a művészeti szabadság. A tanácskozáson Nagy Gergely író, újságíró járt, ő osztotta meg velünk tapasztalatait. László Attila gitárművész-zeneszerző, a hazai jazz és pop-rock műfaj meghatározó alkotója kapta az idén az Artisjus Könnyűzenei Alkotói Életműdíjat.  A műsor második órájában ő volt a vendégünk.

Magyar kezdeményezésre 2013 óta június 10-én tartjuk a szecesszió világnapját. De mi is a szecesszió, mik a jellemzői ennek a rendkívül magával ragadó művészeti irányzatnak, és hogyan érhetjük tetten Budapest építészetében. Erről mesélt Hutvágner Zsófia művészettörténész. 

A Vígszínházban 2017-ben bemutatott Pál utcai fiúk című zenés játék után az előadás szereplői közül néhányan úgy döntöttek, hogy GRUND néven zenekart alapítanak. A kilenc éve töretlenül sikeres formációt imádja a közönség. Vendégünk volt a zenekar két tagja, Fesztbaum Béla és Wunderlich József színművész.

Lestyán Attila Kézdivásárhelyről indult, a budapesti Színművészeti után Japánban tanult hagyományos táncot, most pedig a Radnóti Színházban lép fel, független társulatokkal dolgozik, és munkáját az idén Halász Péter-díjjal ismerték el. A műsor második órájában vele beszélgettünk.

Ress Abigél neve ismerősen csenghet mindazoknak, akik szívesen látogatják a Duma Színház stand-up előadásait, most azonban azért hívtuk meg, mert Cudar világ című filmjével megnyerte az idei ELTE Szemlét. Nagyszabású kiállítást rendezett Ferenczy Károly műveiből a párizsi Petit Palais. A kiállításról a kurátort, Krasznai Réka művészettörténészt kérdeztük. 170 éve született és 100 éve halt meg Strobl Alajos, az „epreskerti várúr”, akinek alakját számtalan legenda övezi. A művészről és alkotásairól Sturcz János művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténeti Tanszékének vezetője mesélt.

Napsütés, fotósok hada, elegáns ruhákban vonuló sztárok a vörös szőnyegen… igen, ez Cannes, a filmvilág egyik legrangosabb fesztiválja, amely az idén minden eddiginél sűrűbb programmal várja a nézőket. De vajon milyen filmeket láthat ott a közönség, és közülük melyekkel találkozhatunk majd itthon, a Cirko Film műsorán? Megtudtuk Garancsi Ágnes esztétától.

Immáron tizedik alkalommal adott otthont Szeged városa a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválnak. A május 13-17. között megtartott rendezvény versenyprogramjába több mint 400 alkotást neveztek, és közülük 41 filmet válogatott be az előzsűri. A mezőnyről, a nyertes alkotásokról és a tanulságokról Szabó Gábor operatőrt, a zsűri elnökét kérdeztük.

Különleges, a független előadóművészet támogatási és működtetési kereteit újragondoló vitaanyag került nemrég az érintettek asztalára. A Szabó György és Imely Zoltán által közel egy éven át készített, Dologidő című átfogó munka feltárja a helyzetet és javaslatokat fogalmaz meg a másfél évtizede nehezített pályán mozgó független alkotók, művészek, társulatok megszervezésére. A vitaanyag egyik szerzője, Imely Zoltán, valamint Kulcsár Viktória kulturális menedzser érkezett hozzánk, velük jártuk körül a témát.

Április utolsó napjaiban több mint 60 rövidfilmet láthatott a közönség Budapesten, a második ELTE Szemlén. Vendégünk Kristóf Álmos, a Szemle egyik szervezője, akit a tapasztalatokról kérdeztünk.

Móricz Zsigmond Tiszazugi méregkeverők című írása, Korda Bonifác Tiszazug című drámája és Bazsó Adrienn családon belüli erőszak túlélőkkel készített interjúinak felhasználásával született meg a Zug című előadás, amely a múlt tragédiáját kortárs történetekkel állítja párhuzamba. A részletekről az előadás rendezője, Widder Kristóf mesélt.

M. Nagy Miklós József Attila-díjas műfordító, esszéista, író kapta, az idén a Reményi József Tamás díjat.

Vajon mi lesz a múlt köztereken látható örökségével, a giccs- és hazugságszobrok tömkelegével? A témát Mohácsi András szobrászművész, a MOME docense segítségével jártuk körül.

Böröcz András és Révész László László 1980-as évekbeli performanszainak különleges világa éled most újra egy kiállításban, amelynek kurátora, Fehér Dávid volt a vendégünk.

A Ráday Mihály Emlékprojekt során önkéntes budapestiek kutatták a Király utca múltját és jelenét. A közösségi kutatással kapcsolatos tapasztalatokat Kuczkó Andrea, az emlékprojekt vezetője osztotta meg velünk.

Victor Vasarely igazi világsztár volt: olyan hírességek gyűjtötték a munkáit, mint David Bowie, Andy Warhol vagy Yoko Ono. A művész születésének 120. évfordulója alkalmából újranyitott a pécsi Vasarely Múzeum. A művészről és az alkotásairól Getto Katalin, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusa, a megújult állandó kiállítás kurátora mesélt nekünk.

130 éves a Vígszínház! Az adásban a színház négy művésze, Fesztbaum Béla, Radnay Csilla, Kern András és az ügyvezető igazgatói feladatkört is ellátó Rudolf Péter mesélt a körúti színház múltjáról és jelenéről.

Harmadik évadához érkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának szabadegyeteme, amelynek keretébenegy-egy nagyobb témakör, képzőművészeti megjelenését vizsgálják az előadók az antikvitástól napjainkig. Két éve a háború, tavaly a mítosz és a művészet viszonya volt a fő téma, az idén pedig a művészet és a hatalom összefüggéseit járják körül az előadások, mert a művészetek erejét mi sem mutatja jobban, minthogy a hatalom minden korban igyekezett befolyást gyakorolni rá.  A vendégünk Révész Emese művészettörténész, a program egyik előadója.

Vajon miként rögzülnek vagy halványulnak el élményeink, hogyan jelennek meg különböző tárgyak az emlékezetünkben, hogyan viszonyul mindez az időhöz és hogyan fogalmazható meg ez a kérdéskör egy műalkotásban? Az érintett feledés nagyon is hétköznapi, mégis nehezen körülírható jelenségét Szilágyi Teréz festő-grafikus segítségével értelmezzük mind a valóság mind a műalkotások szintjén.

Eredetileg szakácsnak tanult, aztán kipróbálta magát színészként és végül rendező lett belőle. Vendégünk Dömötör Tamás, akit egyebek között a Czukor show és a Kegyelem című film, valamint számtalan színházi előadás rendezőjeként, na meg a TV Paprika Gasztropuccs című sorozatának Döméjeként ismerhetnek a hallgatók.