A 2024. május 10-ei adás ismétlése:

Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk. Első vendégünk Lázár Júlia, költő, műfordító, tanár volt, többek között Sylvia Plath és Susan Sontag fordítója. A mai adásban az egyik legnagyszerűbb, bár rejtőzködő magyar költő, Géher István életművét idéztük fel, és beszéltünk egy másik rejtőzködő szerző, Sylvia Plath egyetlen regényéről, Az üvegburáról is.

Ezt követően Kovács Bálint színház- és filmkritikus, író, újságíró érkezett hozzánk, akivel a remake-kultúráról beszélgettünk, azaz ismert művek újrafeldolgozásairól. Különös tekintettel arra, hogy miért készül évek óta annyi népszerű filmből színpadi változat? Ennyire szomjazunk az ismert történetekre?

A folytatásban Jankó Judit, művészeti író, pszichológus, művészet-terapeuta érkezett hozzánk, akit arról kérdeztünk, hogy miért van szükségünk olyan elementáris módon arra, hogy beszélgessünk a képzőművészetről? Különös tekintettel a kortárs műalkotásokra. Miért olyan népszerűek a tárlatvezetések és a művészet-terápiás foglalkozások?

Végül Kopacz Hannát, tehetséges fiatal építészt vártuk a stúdióba, aki mindenféle érdekes tevékenysége mellett jelenleg az első sepsiszentgyörgyi építészeti szimpózium szervezésével is foglalkozik. Ez most áprilisban lesz, méghozzá egy monarchiabeli dohánygyárban. Erről, és sok minden másról is kérdeztük.

Folytattuk a Klasszikusok újratöltve sorozatunkat, ahol ma Kosztolányi Dezső egyik legkülönösebb regényéről beszélgettünk Gerőcs Péter íróval, szerkesztővel. 1936-ban jelent meg a Nero, a véres költő, amely nemcsak egy történelmi alak portréja, hanem kegyetlenül pontos könyv hatalomról, művészetről és dilettantizmusról. De vajon mitől működik ez a szöveg még ma is, és miért érdemes újra elolvasni? 

Sokszor nem is gondolunk rá, hogy mire képes a zene, amikor a szavak nehezen működnek. Így van ez a filmek esetében is, ahol sokszor „láthatatlan főszereplővé” válhat a zene. Erről és a mentális egészségről szóló új videoklipjéről is kérdeztük következő vendégünket, Kalotás Csaba filmzeneszerzőt, aki K6 néven saját zenei világot épít.

Már csak pár nap, és a jövő héten elkezdődik a 45. Magyar Filmszemle a Corvin moziban. Tavaly néhány producer és támogató összefogásából született újjá a szemle, és már akkor sokszínű képet adott a magyar filmről. Idén, ha lehet, még színesebb lesz a paletta. Erről kérdeztük vendégünket, Pataki Ági producert, a Filmszemle Szemletanácsának tagját.

Mik azok az ÖkoKörök? Kiknek szólnak, és hogyan lehet taggá válni? A válaszokat Andacs Noémi programkoordinátortól vártuk, aki arról mesélt, hogy milyen hétköznapi változtatásokkal lehet környezettudatosabb életet élni, és mit jelent a közösség ereje a fenntarthatóbb élet felé vezető úton.

Századik lapszámához érkezett a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. Első vendégünk ma Jenei László író, szerkesztő volt, aki régóta meghatározó alakja a miskolci lap szellemi műhelyének. A kerek szám kapcsán arról beszélgettünk, mit jelent számára ez a pillanat, hogyan látja a Műút történetét, és hol tart most a folyóirat.

Ha január, akkor BIDF, vagyis Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. Holnaptól 9 napon át várják érdekesebbnél-érdekesebb dokumentumfilmek a műfaj rajongóit Budán, a Mammut mozitermeiben. Az egyik erős, mondhatni drámai film a Család vagy háború, ami egy kétgyermekes haditudósítónő életén keresztül mutatja meg, mit jelent a háború – nem csak ott ahol lövések dördülnek, hanem otthon is. A film nagykövetét Al Ghaoui Hesna külpolitikai újságírót, telefonon kérdeztük.

A folytatásban Fekete Ibolya filmrendező, forgatókönyvíró és dokumentumfilmes érkezett hozzánk egy igazi születésnapi beszélgetésre. Mondják róla, hogy ő a rendszerváltás alkotója, filmjei, köztük a Bolse Vita, a Chico és később az Anyám és más futóbolondok a családból a 20. század történetét, és a változás elkerülhetetlen természetét mutatják be. Erről is kérdeztük, ahogy szívügyéről, a tanításról is.

Első vendégünk Báron György filmesztéta volt, akivel az iráni film újjászületéséről, vagyis az iráni újhullámról beszélgettünk. Az apropó pedig nem más, mint hogy már a mozikban látható Jafar Panahi Cannesban Arany Pálma díjat elnyert filmje, a Csak egy baleset. Vendégünk régóta követi ezt az erős, különleges filmes hagyományt, írt róla, tanítja is, most a sokszorosan díjnyertes Jafar Panahi világáról és új filmjéről kérdeztük.

Az Andrássy úton sétálók ezekben a napokban szokatlan látvánnyal találkozhatnak a Magyar Képzőművészeti Egyetem épülete előtt: egy 120 kilós jégtömbből faragott szobor jelent meg a főbejáratnál. Erős István, az egyetem rektora volt a vendégünk akivel a természetszobrászatról és a jégszobor történetéről beszélgettünk. 

A folytatásban Tasi Zsuzsánna művészetterapeuta érkezett hozzánk, akit évindító beszélgetésre invitáltunk. Arról kérdeztük, hogy mit jelent az újév egy segítő szemével, hogyan lehet jó célokat választani, és hogyan segíthet az alkotás abban, hogy kicsit közelebb kerüljünk magunkhoz.

A 2024. február 23-ai adás ismétlése:

Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.

Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.

Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.

Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.

Az első órában az egyik legismertebb hazai popzenekar, az Ivan & The Parazol frontembere érkezett hozzánk évindító beszélgetésre. Itt volt velünk Vitáris Iván énekes-dalszerző, az immár 15 éves zenekar egyik alapító tagja. Karrierjük során felváltva adtak ki magyar és angol nyelvű dalokat, zenéjükben elsősorban a hatvanas, hetvenes évek beat-hangzása vegyül modern, pszichedelikus elemekkel. A beszélgetés során felidéztük az elmúlt évek érdekességeit és újévi terveikre is rákérdeztünk.Mire jó az olvasás, hogyan válhat hivatássá, és miért fontosak a könyvklubok? A folytatásban ilyen és hasonló kérdésekről beszélgettünk Ott Annával, akinek a neve jól ismert az irodalmi életben. Bár egyszerű olvasóként, vagy "előolvasóként" tekint magára, de inkább nevezhetjük őt irodalmi influenszernek. Több ezren követik könyvklubjait, podcastjait, könyajánlóit, régóta ő a Hadik Kávéház művészeti vezetője, és részt vesz a Margó-díj odaítélésében is.

A műsor első vendége igazi zenészcsalád volt: a stúdióba vártuk Király Lindát és szüleit, Király Gabit és Király Tamást. Ők hárman – és persze a család többi tagja – évtizedek óta jól ismert szereplői a magyar zenei életnek. Dolgoztak itthon és Amerikában, külön-külön és együtt is. Most viszont nemcsak a zenéről, hanem a karácsonyról is kérdeztük őket, közös emlékekről, ünnepi szokásokról, és persze szó volt a családi összetartásról is. 

A folytatásban egy különleges apa–fia páros érkezett hozzánk: Forgách András író, és kisfia, Jonatán. András nevét ismerhetjük regényeiből, színdarabjaiból, rajzairól, de ma, mint apa volt itt velünk, aki igyekszik lépést tartani egy rendkívül kíváncsi, okos és humoros kisfiúval. Jonatán nagy kedvence a Minecraft, de sokat olvas, szeret kirándulni, és ha minden igaz, már három regényt is elkezdett írni. Szó volt játékokról, utazásról, a közös olvasás öröméről, és természetesen a karácsonyi szokásokról is.

A 2024. október 18-i adás ismétlése:

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Mészáros Sándor író, kritikus, szerkesztő, a Kalligram Kiadó igazgatója volt. Költészetről  beszélgettünk - a tavaly elhunyt költőfejedelem, Kovács András Ferenc, vagy ahogy mindenki hívta, KAF életművét idéztük meg.  

Ezt követően dr. Müllner András, egyetemi oktató érkezett, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékéről. Több mint 10 éve vesz részt a Romakép Műhely munkájában - erről is kérdeztük -, de szó volt a tanszéken alakult Minor Média/Kultúra Kutatóközpont munkájáról is, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a filmes eszközök bevonására.  

A folytatásban Kiss Dániel Áron műgyűjtőt vártuk a stúdióba, aki folytatta művészettörténeti kutatássorozatát. Korábban Ország Liliről talált meg egy csaknem ötven éve elfeledett felvételt – ezúttal Anna Margit feledhetetlen alakja előtt tiszteleg a róla készített portéfilmmel.

Hallottak már a cohousing-ról, vagyis a közösségi együttélésről? Ez lenne a hagyományos lakhatás alternatívája? Erről a modellről kérdeztük Madaras-Horogh Petrát és Babos Annamáriát, az immár 5 éves CoHousing Budapest Egyesület társelnökeit.

Első vendégünk UporLászló dramaturg, műfordító volt, aki régóta foglalkozik Tom Stoppard műveivel,több darabját ő fordította, könyvet írt róla, és személyesen is ismerte a szerzőt. Stoppard november végén hunyt el, 88 éves korában, vendégünket arra kértük, segítsen közelebb kerülni ahhoz, hogy ki is volt ez az óriás a színház, az irodalom és a film számára.

Őt követően Klimo Péter képzőművész és látványtervező érkezett hozzánk. Vendégünk gyakran dolgozik régi, sérült anyagokkal, és ez az anyagszeretet a díszleteiben is visszaköszön. A Fugában most Napló címmel látható kiállításán a képei személyes naplóbejegyzésekként működnek. A festészetről és a színházi–filmes látványtervezésről is kérdeztük.

Ezután Gryllus Dorkát vártuk a stúdióba. Vendégünk színész és rendező, egyszerre dolgozik itthon és Európában, színházban és filmben. A héten mutatták be legújabb rendezését a Dugattyúsházban: Anne Haug Csak jöttem szólni, hogy megyek című darabját. Közben az Üvegfal nemrég a századik előadását ünnepelte, de új színházi szerepben is láthatjuk; sőt, a februárban érkező új magyar thrillerben a családjával játszik együtt. Milyennek látja mostani alkotói korszakát, és mindez hogyan fér bele az idejébe?

Első vendégünk Szerényi Gábor grafikusművész volt, aki hosszú évek óta rajzolja Budapest hajléktalan embereit. Rajzai, a városban járva, gyakran egy pillanat alatt, „egy lendületből” születnek meg. Képei földre terített hullámpapírokon, összegyűrt csomagolópapírokon, feltépett kartondobozokon mutatkoznak be a FUGA kiállítóterében. A kiállítás hátteréről, az alkotó felelősségéről, és arról beszélgettünk vele, hogy miért nem tudja abbahagyni ezt a sorozatot?

Őt követően a Cirko Film új bemutatójáról volt szó, az Elfajult nyaralás című francia-belga filmről. Antony Cordier rendező, aki jól ismert szociális érzékenységéről, ezúttal egy káoszba fulladt dél-franciaországi nyaralás történetén keresztül szembesít a hatalmi helyzetek bonyolultságával. Rakita Viviennel, a Filmtett újságírójával beszélgettünk erről a keserű-édes szatíráról.

Pálos Gergelyt vártuk a stúdióba, akit legutóbb Chicagóban választottak a legjobb operatőrnek, Enyedi Ildikó: Csendes barát című filmjének fényképezéséért. Szó volt kettejük közös munkájáról, a film képi világáról, vendégünk stockholmi életéről, valamint Roy Andersson-al való együttműködéséről, és a januárban induló Stereo Filmkörről is.