Elsőként Juhász Nóra képzőművészt láttuk vendégül, aki festményein és installációiban játékosan ötvözi a tervezettséget és a fantáziát. Legújabb kiállítása, az Érzelmi Erőforrások Minisztériuma, a hétköznapi abszurditást és a társadalmi kérdéseket egyaránt ironikus, interaktív formában mutatja be. Erről beszélgettünk vele.

Következő vendégünk Hegyi Dóra művészettörténész és kurátor volt, a Lehetőségek tere szakmai vezetője. A Józsefváros szívében működő közösségi térben fiatalok és idősebbek, helyiek és útkeresők tanulhatnak és alkothatnak együtt. Hogyan működik ez a tér és kiket várnak oda? Erről is szó volt.  

A folytatásban Gyárfás Dorka filmes újságírót vártuk a stúdióba, aki nemrég Miskolcon, a CineFest filmfesztivál FIPRESCI-zsűrijében dolgozott. Milyen volt a fesztivál, milyen szempontok mentén vitatták meg a filmeket, könnyű volt-e a döntés, és milyen filmes élményekkel gazdagodott Miskolcon? 

Végül egy új amerikai-német filmdrámáról volt szó. Ira Sachs filmje, az Egy fényképész napja, a legendás New York-i fotós, Peter Hujar életének egy napját idézi fel. Topor Tünde művészettörténészt, az Artmagazin főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy tetszett neki a film, hogy vajon így képzelte a 70-es évek amerikai művészvilágát, és hogyan érdemes odafordulni ehhez az alkotáshoz.

Glaser Kati rendezővel idéztük fel Bodóczky István képzőművész és legendás tanár alakját, aki művészek nemzedékeire volt nagy hatással. Például azért, mert kimeríthetetlen játékossággal tanított, nem véletlen, hogy a papírsárkány-készítés nagy mesterévé is vált. Bodóczky István emlékéről és a kortárs papírsárkány-kultúráról beszélgettünk.

Ezt követően Zádori Zsuzsa, a Blinken OSA Archivum vezető levéltárosa érkezett hozzánk, aki Erdélyi Lajos, a „tapintatlan fotóriporter” világába kalauzol bennünket. A Centrális Galériában látható kiállítás képei a Ceaușescu-korszak erdélyi valóságát dokumentálják - a hétköznapok hőseit, gyereket, pásztorokat, gyári munkásokat. Erről kérdeztük a kurátort.

A folytatásban a nagyszerű színész Takács Kati volt a vendégünk. Az előző évadban Blanche szerepében, A vágy villamosa főhőseként varázsolta el a közönséget, de az elmúlt években az új magyar film és a független rendezők is felfedezték maguknak. Életről, szerepekről, és mindarról beszélgettünk vele, ami a színház és a film világában, (és azon túl is) izgalmassá teszi a pályáját.

Első vendégünk Tóth Barnabás volt, akit olyan filmek rendezőjeként ismerhetünk, mint az Újratervezés, a Susotázs, az Akik maradtak, vagy a Mesterjátszma. A Friss Hús fesztiválon láttuk a legújabb rövidfilmjét, a (terep)SZEMLE 3.-at, amely egy 22 éve készülő trilógia harmadik része. 

Következő vendégünk Kiss Judit Ágnes költő, író és tanár, aki vers- és prózamondást is tanít. Hamarosan itt az Olvasás világnapja, ebből az alkalomból kérdezzük élményeiről, az olvasás öröméről és hiányáról, diákjai tapasztalatairól és a fantázia szerepéről.

A folytatásban vendégünk volt Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya, aki egy Facebook-bejegyzésével sokak figyelmét felkeltette. Ebben édesanyja hagyatékáról írt – arról, hogyan talált otthonra a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, és hogyan született meg ott a Budapesti Iskola külön olvasóterme. 

Végül egy igazi klasszikusról volt szó, ugyanis a Cirko Film forgalmazásában, újra látható Sally Potter Orlando című filmje, a fiatal Tilda Swinton főszereplésével. A film1992-es bemutatója óta alapvető hivatkozási pont a filmművészetben, sőt, a divatban is. Arról, hogy miért hat ma is ennyire frissen ez a 33 éves film, Gyenge Zsolt filmkritikust, a MOME tanárát kérdeztük, ezúttal telefonon.

A 2024. január 19-ei adás ismétlése:

A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.

A 2024. augusztus 23-i adás ismétlése:

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, újra filmről volt szó, és újra remekművekről. Geréb Anna filmtörténész egyik legkedvesebb művészéről, Charlie Chaplinről mesélt, akit a filmtörténet Shakespeare-jének, Mozartjának és József Attilájának tart egyszerre. Terítéken a Modern idők.

Ezt követően Schmöltz Margit író, könyvtáros érkezett a stúdióba egyenesen Esztergomból. Vendégünk azon kevesek közé tartozik, aki láthatta a Boticellinek tulajdonított freskókat Vitéz János egykori Studiolojában, az esztergomi várban. A freskókról és a Csipkerózsika-álmából ébredő városról kérdeztük.

A folytatásban Lévai Ádám grafikus, képzőművész érkezett hozzánk, Tatáról. Rajzait „egymásból kiáramló vonalak adta lényeknek” nevezi Sinkó István, aki szerint a rajzok legfontosabb motívuma az ölelés. Lévai Ádám a rajzolás mellett elhivatott pedagógus is, erről is kérdeztük.

Ezt követően visszatértünk a filmhez. Már a mozikban a Cirko Film legújabb bemutatója, a Párizsi pillanatok. Az édes-bús fekete komédia rendezője Marjane Satrapi, és olyan sztárokat láthatunk benne, mint Monica Belucci, vagy Rossy de Palma. Vendégünk Csabai Máté, a Magyar Narancs újságírója.

A 2024. szeptember 27-ei adás ismétlése:

Elsőként Lőrinc Katalin, Harangozó Gyula-díjas táncművész, egyetemi tanár, a kortárs tánc egyik hazai úttörője volt a vendégünk, aki lassan 30 éve tanítja a táncosok fiatal generációit a Táncművészeti Egyetemen. Emellett aktív táncos, színpadi ember, szakíró, 5 nyelven beszél, és ki tudja még mi mindennel foglalkozik. Mi, minden esetre, megkérdeztük tőle.

Ezt követően Dinyés Dániel zeneszerzőt-karmestert vártuk a stúdióba, aki másfél éve vett egy nagy levegőt, és megtette azt, amiről a legtöbbünk csak álmodni mer: alkotói szabadságra ment. Színházi előadásait leadta, és mostanában csak azzal foglalkozik, ami igazán érdekli: a zeneszerzéssel. Erről is kérdeztük.

A folytatásban Fátyol Hermina színész, casting rendező érkezett hozzánk, aki Berlin és Budapest között osztja meg életét. Nemzetközi és magyar filmes produkcióknak válogat színészeket, statisztákat, közben ő maga is játszik, forgat. A szereplőválogatás érdekességeiről, a kétlaki életről, a kétféle foglalkozásról kérdeztük.

A következő vendégünk Szatmári Andrea filmrendező, producer volt, aki korábban a Cannes-i Filmfesztiválra beválogatott rövidfilmjével járt nálunk. Egy ideje már foglalkoztatja a testcsere kérdése, ezúttal a női alkotókból összeállt DOPEA kollektívával együtt, egy fotókiállítás keretében kérdez rá a témára. Egészen pontosan a reklámipar és a digitális létezés számára „kölcsönadott testek” mibenléte foglalkoztatja.

A 2024. október 18-i adás ismétlése:

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Mészáros Sándor író, kritikus, szerkesztő, a Kalligram Kiadó igazgatója volt. Költészetről  beszélgettünk - a tavaly elhunyt költőfejedelem, Kovács András Ferenc, vagy ahogy mindenki hívta, KAF életművét idéztük meg.  

Ezt követően dr. Müllner András, egyetemi oktató érkezett, az ELTE Média és Kommunikáció tanszékéről. Több mint 10 éve vesz részt a Romakép Műhely munkájában - erről is kérdeztük -, de szó volt a tanszéken alakult Minor Média/Kultúra Kutatóközpont munkájáról is, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a filmes eszközök bevonására.  

A folytatásban Kiss Dániel Áron műgyűjtőt vártuk a stúdióba, aki folytatta művészettörténeti kutatássorozatát. Korábban Ország Liliről talált meg egy csaknem ötven éve elfeledett felvételt – ezúttal Anna Margit feledhetetlen alakja előtt tiszteleg a róla készített portéfilmmel.

Hallottak már a cohousing-ról, vagyis a közösségi együttélésről? Ez lenne a hagyományos lakhatás alternatívája? Erről a modellről kérdeztük Madaras-Horogh Petrát és Babos Annamáriát, az immár 5 éves CoHousing Budapest Egyesület társelnökeit.

„A mozi nem luxus” – mondja Dér Zsolt, mai első vendégünk, aki már jó ideje a függetlenek útját járja. A Junior Prima díjas színészt egyre többféle szerepben láthatjuk, színészként és rendezőként is, és ő az egyik alapítója a Mindenki mozija elnevezésű közösségi kezdeményezésnek. Erről a sokféle útról kérdeztük.

Ezt követően két olyan vendég érkezett hozzánk, akiknek sokat köszönhetünk, ha a kortárs magyar színházművészetről beszélünk – főleg, ha az épp New Yorkban történik. Boros Anna színész, a Hungary L!ve Fesztivál megálmodója, és Kovács Brigitta kulturális menedzser, producer, kart karba öltve dolgoznak azon, hogy minden összeálljon szeptember elejére, amikor New Yorkban elkezdődik a 3. Hungary L!ve – erről meséltek nekünk.

A folytatásban Láng Annamáriát vártuk a stúdióba. A nagyszerű színésznő immár a hetedik évadát kezdi ősszel a bécsi Burgtheater társulatában. Németül játszik, és otthonosan mozog Európa egyik legnagyobb presztízsű színházában. Pályájáról, kedvenc előadásairól és rendezőiről, és természetesen a művészi bátorságról beszélgettünk vele.

Következő témánk egy igazi nyári klasszikus: a Cirko-Gejzír mozi Szánsájn Fesztiválja. Ez az a sorozat, ahol fröccs, szörp, hűvös mozitermek és remek filmek várják a közönséget. Kultkedvencek és Arany Pálma-győztesek kerülnek újra vászonra, minden, amire évközben talán nem jutott idő, most bepótolható – mi pedig Kovács Gellért kollégánkat kérdeztük arról, hogy mit is érdemes megnézni a Szánsájn vetítésein.

A 2024. július 5-ei adás ismétlése:

A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk, első vendégünk Nagy Gabriella író, a Litara főszerkesztője volt. Őt is arra kértük, hogy gondolja végig, melyek azok a művek, amelyeket mai szemmel is érdemes újra olvasni. Kedvenc szerzői közül most Rilke: Szonettek Orheuszhoz versciklusát és Csáth Géza: A kis Emma című novelláját választotta.

Ezt követően dr. Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, egyetemi docens érkezett hozzánk. Az irodalmi szövegek és az írás terápiás hatásáról, az irodalomterápia, mint diszciplína elfogadottságáról és népszerűvé válásáról beszélgettünk vele.

A folytatásban az erdőkertekről és a közösségi permakultúráról volt szó. A stúdióba vártuk Milánkovics Kingát, a Magyar Permakultúra Egyesület tagját, aki maga is fentart egy több mint 20 éves erdőkertet Gödöllőn. Valóban leáldozott a szépen nyírt füves kertek korszakának? Erről is kérdeztük.

Ezt követően Lugosi Csenge, az ELTE Természettudományi Karának biológus hallgatója érkezett hozzánk, aki az utóbbi években teljesen bevonódott az Etológia Tanszék kutatásaiba. Egy bizonyos V-alakú kerítéskerülő teszt tapasztalatairól és a kutyák tanulásáról kérdeztük.