Első vendégünk Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró és szerkesztő volt. Közelről ismerte Ferdinandy György írót, aki idén lett volna 90 éves. Barátjának tekinthette őt, jól ismeri kalandos életét, írásait, és gondozza az életművét. Emellett ő hozta létre az Arany Medál közönségdíjat is. A legendás íróval való barátságáról, és Ferdinandy György életművéről beszélgettünk vele.

Őt követően Nádor Éva írót vártuk a stúdióba, aki könyveiben sokszor elfelejtett, elhallgatott történeteket mesélt el: családtörténeteket kutat fel, vagy éppen építészeti remekműveket mutat be. Kutatói kíváncsisága elsősorban a zsidóság történeteire fókuszál, de nem csupán a múlt fontos a számára, hanem az is, hogy mit jelent mindez itt és most, nekünk.

A folytatásban Ugrin Julianna producer, a magyar dokumentumfilmeseket tömörítő MADOKE elnöke volt a vendégünk. Az általa alapított Éclipse Film produkciójában olyan alkotások készültek, mint például az Alzheimer-kór gyógyításáról szóló Dékány Gyula-portréfilm, vagy a Kurtág György életét bemutató dokumentumfilm. Természetesen szó volt a műfaj helyzetéről és sajátosságairól is, különös tekintettel a MADOKE legújabb szakmai javaslatáról.

Elsőként Wrochna Fanni színésznővel beszélgettünk, aki szeptemberben a Velencei Filmfesztiválon aratott sikereket, méghozzá egy olasz film, az Eleonora Duse egyik főszerepében, sőt, nemrég az olasz Elle magazin is a címlapjára választotta. Hol Budapesten próbál, hol Olaszországban forgat, és úgy tűnik, ez a kétlakiság mostanra természetes közege lett. Ma arról beszélgettünk vele, hogy hogyan élte meg az első nagy filmes munkáját, és merre viszi tovább az útja.

Őt követően Bácskai Juli színházalapítót, írót, pszichológust és "szabad SZÓ művest", a Pszicho színház alapítóját vártuk a stúdióba. Az immár 26. évadában lévő előadássorozat mellett, a saját naplójából készített felolvasószínházi előadásról is kérdeztük. Vendégünk nemrég özvegyült meg, a Ki vagyok én nélküled? Kivagyok én – nélküled. című előadása éppen erről az életszakaszról beszél. Fájdalomról, veszteségről és egy sminktükörről, amely még erőt adhat.

Mi a környezetesztétika, és milyen kapcsolatban van a művészettel? A folytatásban vendégeinkkel, Cserhalmi Luca és Lendeczki Kinga esztétákkal, az ECHO sorozat elindítóival erről beszélgettünk. Azt is megkérdeztük tőlük, hogy hogyan lehet a természetre mint „műalkotásra” nézni, és ha így teszünk, az vajon mit indíthat el bennünk.

Végül Láng Annamáriát vártuk a stúdióba, a nemrég bemutatott Josef Mengele eltűnése című film egyik szereplőjét. A Cannes-ban bemutatott alkotást Kirill Szerebrennyikov rendezte, és ritka nézőpontból, több idősíkon meséli el Mengeledél-amerikai bujkálásának éveit. A forgatásról, a rendező módszereiről és a filmről kérdeztük Láng Annamáriát.

Első vendégünk Gerőcs Péter író, aki nemrégiben az irodalmi élet visszásságairól szóló diskurzus kellős közepén találta magát, pedig csak feltett néhány kényelmetlen kérdést legutóbbi esszékötetében. A beszélgetés során érintettüka mai magyar irodalmi tér anomáliáit, a kanonizációs trendeket és a popularizáció túlhatalmát.

Aztán Gerlóczi Juditot, a Nem Oké kampány elindítóját vártuk a stúdióba, abból az alkalomból, hogy kampányuk, immár országos szintre lépett. Célja, hogy az iskolai zaklatásról ne csak beszéljünk, hanem közösen tegyünk is ellene. Meggyőződése, hogy a legjobb eszköz erre a színház, amely segít az érzékenyítésben, és a változás elindítója lehet. Pontosan hogyan? Erről  beszélgettünk.

A folytatásba Csukás Sándor Balázs Béla-díjas operatőr, a METU operatőr szakának vezetője, a Filmjus Alapítvány elnöke érkezett hozzánk. Hogyan vezetett az útja a filmkészítéstől a tanításig és a társadalmi szerepvállalásig? Egyáltalán, mennyire tanítható ez a szakma, mi a középgeneráció feladata, és lehet-e életpálya modellről beszélni a filmművészetben?

A műsor első vendége Harmat György, filmkritikus, akivel a 125 éve született Luis Buñuel filmjeiről beszélgettünk, egészen pontosan A szabadság fantomjáról. Megkérdeztük tőle, hogy mitől lett Buñuel a szatíra nagymestere és miért olyan hátborzongatóan mulatságos ez a filmje - is?

Ki volt Robby Müller, a legendás operatőr, Wim Wenders, Jim Jarmusch vagy Lars von Trier alkotótársa? Nagy Zágon operatőrnek, a napokban véget ért 2. Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál egyik alapítójának és Horváth Kristóf fesztiváligazgatónak tettük fel a kérdést. És természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mitől olyan különlegesek Robby Müller polaroid képei.

A folytatásban Molnár Annamáriát, a Molnár Ani Galéria vezetőjét, az Európai Galériák Szövetségének alelnökét vártuk a stúdióba, aki nemrég tért vissza Torinóból, az Artissima művészeti vásárról. A galériák nemzetközi szerepéről kérdeztük , és arról, hogy mi minden kell ahhoz, hogy egy magyar művész láthatóvá váljon a nagyvilágban.

A műsor első vendége Bérczes László rendező, dramaturg, az Ördögkatlan Fesztivál alapítója és nagyszerű beszélgetőkönyvek szerzője. Régóta kötődik a norvég író, Jon Fosse műveihez, talán azért, mert mindkettőjüket a kifejezés csendje és egyszerűsége vonzza. Megkérdeztük tőle, hogy hogyan látja ma a színházat, mit gondol a világ zajáról, és mit tart fontosnak mindebből?

A folytatásban Budapest kulturális emlékezetéről beszélgettünk. A stúdióba vártuk Kiss Borbálát, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetőjét. Az alkalom pedig nem más, mint hogy elindult a BEA, vagyis a Budapest Elektronikus Archívum, ami egyfajta digitális kincsesbányaként működik: tele fotókkal, plakátokkal, zenékkel, régi történetekkel, de kottát, podcastot és videót is találunk benne. 

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja újra felvetette, hogy milyen különleges szellemi kapcsolat fűzi össze őt Tarr Bélával. A Werckmeister harmóniák ennek az együttműködésnek talán a legtisztább lenyomata: az egyik legmegrázóbb és legszemélyesebb film, ami Krasznahorkai szövegéből született. Szarka Judit filmkritikussal irodalom és film kapcsolódásáról, és az adaptáció erejéről beszélgettünk.

A műsorban 1956 irodalmi feldolgozásaival kezdtük, hiszen kevés olyan történelmi pillanat van, ami ennyire mélyen beleégett volna a közös emlékezetünkbe. Mégis, hogyan él tovább a forradalom története a magyar irodalomban? Miért olyan nehéz írni róla? Vannak persze nagyszerű szövegek, de kevés olyan, ami egyszerre személyes, megrázó és őszinte. Ilyen Nádas Péter műve, az Emlékiratok könyve, amiről Nagy András íróval, a korszak jó ismerőjével beszélgettünk.

Következő vendégünkről sok minden elmondható: városrajongó, kultúraszervező, író, Fortepan-menedzser, és sokan a Vademecum Omnibus hírlevél szerzőjeként is ismerik. Török András, vagy, ahogy magát nevezi "a polgárság "kultúrosa" érkezett hozzánk, aki 21 éve minden kedden öt kulturális ajánlattal jelentkezik az immár ezredik számához érkezett hírlevelében. 

A folytatásban a Mindenki egyetért című új spanyol filmről beszélgettünk Rieger Johannával, a Glamour újságírójával. A film kényes, de nagyon fontos témát érint: mégpedig azt, hogy hogyan viszonyulunk a mentális betegségekhez. Mennyi félelem, előítélet vagy épp tudatlanság él bennünk ezzel kapcsolatban. És mi lehet ebben egy film szerepe?

Hogyan lesz egy neves filmtörténészből amatőr énekes és facebook influenszer? Aki vizsgakoncertekre jár, ott van minden zenei versenyen és ahol történik valami fontos. Rövid tudósításaira mindig érdemes odafigyelni. Vendégünk  Geréb Anna, aki elsősorban az orosz és szovjet film szakértője, és aki évtizedeken át kutatta az ismeretlen világsztár, Gaál Franciska drámai életét és gazdag hagyatékát.

Idén 25 éves a Medence Csoport – az egyik legelső olyan alkotóközösség, akik az újrahasznosítás gondolatát, jóval azelőtt megismertették velünk, hogy az trenddé vált volna. Ők azok, akik használt molinókból táskákat csináltak, fesztiválokra installációkat terveztek, és mindig hittek abban, hogy a design nemcsak szép, hanem közösségformáló is. A jubileum kapcsán most Gross András, a csoport egyik alapítója mesélt arról, mi tartja mozgásban őket negyedszázad után is.

A folytatásban Pittmann Zsófia képzőművészt vártuk a stúdióba, aki hímzéseivel, falvédőivel és bátor témaválasztásaival a popkultúra fontos alakja lett. Ő az, aki a művészetet szó szerint kiviszi az utcára, most épp a Radnóti Színház előtt készít óriáshímzést az arra járókkal. Aktivistaként pedig azon dolgozik, hogy ne zárják be a Rudas-fürdő egyetlen női napját, keddenként. 

Végül két rendezővel beszélgettünk, Bendó Zsuzsannával és Muchichka Lászlóval, a Csak ki ne derüljön című rövidfilm alkotóival. A film egy budapesti gimnáziumban játszódik, és az iskolai szexuális határátlépés témáját dolgozza fel – őszintén, bátran, ítélkezés nélkül. Arról kérdeztük őket, hogy miért vágtak bele ebbe a kényes, ám nagyon is fontos témába, milyen a film fogadtatása, és mit szeretnének, hogy elindítson a nézőkben.

Első vendégünk Cseh András képzőművész, író, dalszerző, filmeses volt. Rajzol, zenél, és amennyire csak lehet, kerüli az internetet. Az Újzenekar frontembereként, a Tejutcagyerek című dokumentumfilm rendezőjeként, vagy éppen egy kifestő szerzőjeként mindig ugyanazt keresi: hogyan lehet történetekkel, zenével, képekkel közelebb kerülni egymáshoz.

A Ludwig Múzeum múzeumpedagógiai csapata idén elnyerte a Múzeumpedagógiai Nívódíjat — nem véletlenül. Következő vendégünk Hemrik László, a múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője, aki évek óta azon dolgozik, hogy a kortárs művészet ne távoli, nehezen érthető világ legyen, hanem személyes élmény mindenkinek, aki belép a kiállítóterekbe. 

A folytatásban Farkas Gábor Gábriel, az ismert énekes, színész, képzőművész, rádiónk vendégműsorvezetője érkezett hozzánk. Kevesen tudják róla, hogy szenvedélyes állatvédő is, és pár napja érkezett vissza Korfuról, ahol a Durell-család természetvédelmi alapítványával is kapcsolatba került. Mi van vele, hogyan telnek a napjai, mit csinál mostanában? 

Végül Muhi András Béla-díjas producert, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökét vártuk a stúdióba. Legutóbbi sikere Pálfi Györgyhöz köti, társproducere volt A tyúk című, Torontóban díjazott filmjének. Elnöki tisztsége révén ő a főszervezője a februárban újra érkező Magyar Filmszemlének is.

Ma egy izgalmas és egyre időszerűbb kérdéskörrel kezdtünk: hogyan hat a mesterséges intelligencia az irodalomra, az olvasásra és az írásra? Vendégünk Bán Zsófia író és irodalomtörténész volt. Ő segített eligazodni abban, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a mesterséges intelligencia a művészet és a fantázia világában.

A következő vendégünk Gross András volt, az alkalom pedig nem más, mint hogy 95 éves lenne édesapja, Gross Arnold. A neves grafikus- és festőművész mindig az eszményi valóságot akarta megformázni, képeit aprólékos részletekből építette fel. Vajon milyen ember volt Gross Arnold és hogyan él tovább ez a különleges örökség? Erről is kérdeztük a fiát, Gross Andrást.

A folytatásban Sas Tamás filmrendező és operatőr érkezett hozzánk, akit főiskolás korunk óta ismerünk és szeretünk. Beszélgettünk a kezdetekről, az első filmes élményeiről, korai filmjeiről, az operatőri és rendezői pálya kihívásairól. Azt is megkérdeztük tőle, hogyan látja ma a filmművészet és a technológia viszonyát, például a mesterséges intelligencia hatását a filmre. Szó volt személyes emlékekről, tanárokról, kollégákról, és persze a saját, titokban dédelgetett terveiről is.