125 éve született Barcsay Jenő, aki festőként, tanárként és a híres Művészeti Anatómia szerzőjeként is meghatározó alakja volt a 20. századi magyar képzőművészetnek. A Képzőművészeti Egyetem róla elnevezett híres kiállítótermében, a Barcsay-teremben, most egy nagyszabású, ingyenesen látogatható, életmű-kiállítással tisztelegnek előtte. A Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet című tárlat érdekességeiről az egyik kurátorral, Sturcz János művészettörténésszel beszélgettünk.

Következő vendégünk Zoltai András fotográfus volt, aki idén elnyerte a rangos Hemző Károly-díjat. Munkáiban az ember és a víz kapcsolatát vizsgálja – egyszerre dokumentálja és líraian közelíti meg a témát. Képein nem csak magyarországi tájak, de egy távoli indiai sziget hétköznapjai is megjelennek. A díjról, a vízhez való viszonyunkról és a képek történeteiről is kérdeztük.

A folytatásban Németh Gábor írót, forgatókönyvírót vártuk a stúdióba, aki bár ritkán publikál, de ha megszólal, annak súlya van – akár egy regényben, akár egy díjátadón, vagy épp egy kiállításmegnyitón. Sokáig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a FreeSZFE egyik alapítója lett. Többek között az írásról, a tanításról, közszerepléseiről és az írói szerep kihívásairól is kérdeztük.

Jártak már Avignonban? Esetleg éppen a színházi fesztivál idején? Ha nem, akkor most bepótolhatják, egy új francia film segítségével. Már a mozikban Az avignoni szerelmesek, ami egyszerre szerelmi történet, színházi szatíra és érzékeny portré a művészi lét bizonytalanságáról. És nem mellesleg a színház varázsáról. A Cirkó film új bemutatójáról Rieger Johanna, kulturális újságíróval beszélgettünk.

Egy kert, amely nemcsak emlékeket, hanem félelmeket is őriz, de most, Lili és Rut történetének köszönhetően, feltárja a titkait. A Lili és Rut projekt a 12-ik kerületi nyilasterror rémtetteit és a túlélés emlékeit kutatja. Váradi Zsófia, képzőművész volt a vendégünk, akivel Liliről, Rutról, nagyszüleiről és a transzgenerációs traumákról is beszélgettünk.

Hogyan viszonyul a test kérdéséhez a kortárs művészet? Erről kérdeztük Fenyvesi Áron művészettörténészt, a pécsi képzőművészeti biennálé, a LOKART 3.0 vendégkurátorát. A seregszemle több mint hatvan művész munkáin keresztül foglalkozik a test és az identitás összefonódásával, a test biológiai, társadalmi és pszichológiai aspektusaival, valamint az "én" és a test közötti feszültség ellentmondásaival.

A folytatásban Balázs Zoltán színész-rendező, a Maladype Színház alapítója érkezett a stúdióba. Nemrég jött a hír, hogy újra a Balkánon rendez, ezúttal Koszovóban. Az Embertelenek című kortárs mű a háborúról, a brutalitásról és a részvétről szól – így hív közös gondolkodásra. Erről is kérdeztük, valamint a néhány hete véget ért kisvárdai színházi fesztiválról, ahol ő volt a zsűri elnöke.

Nyár, tengerpart, családi hétvége – elsőre idillinek tűnhet, de már a címe is azt sugallja, hogy a Tűz a tengerparton keserédes szórakozást ígér. A felszín alatt ugyanis forrnak az indulatok, a feszültség humorral sem mindig oldható, a kérdések pedig egyre kellemetlenebbekké válnak. A tavalyi év legnépszerűbb katalán filmjéről Szarka Judit filmkritikust kérdeztük.

Első vendégünk több műfaj határmezsgyéjén alkot: táncfilmeket készít. Szűcs Réka rendező, koreográfus, kutató és tanár érkezett a stúdióba, aki szerint minden filmben van egy kis koreográfia – ő viszont a film felől közelít a tánchoz. Szeret analóg kamerákkal dolgozni, improvizálni, és mindig új utakat keres. Célja, hogy megmutassa, mit tud mesélni egy mozdulat vagy egy tér.

Poroszlai Eszter, képzőművész érkezett hozzánk, aki szintén különleges utat jár be az alkotásaival: a festészet felől indul és eljut a térbe átlépő, fonalakkal dolgozó installációkig. Következő kiállítása Brnoban lesz, Csehországban, méghozzá egy olyan galériában, amit egy egykori textilgyáros villájából alakítottak ki. A helyszín és a téma is személyesen érinti őt, továbbá a női textilművészet történetéről is beszélgettünk.

A folytatásban egy olyan színész érkezett hozzánk, akinek a hangját és arcát generációk óta őrzi az emlékezet, és akit nemcsak a közönség szeret régóta, de mi is különösen közel érzünk magunkhoz – Gálffi Lászlót vártuk a stúdióba. Szó volt az örök példaképről, Darvas Ivánról, életműdíjról és Bachról, utazásról és Lénárd Sándorról – és arról is, milyen érzés hosszabb szünet után újra a színpadon állni.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, amelyben ezúttal filmről beszélgettünk. Első vendégünk Sólyom András filmrendező volt, aki Federico Fellini Nyolc és fél című moziját ajánlja újranézésre. Szó volt az alkotói válságról, a rendező szabadságáról, a remekművek természetéről - és arról is, miért olyan nehéz néha a producerekkel.

A folytatásban Túróczi Éva Annát vártuk a stúdióba. A színésznő régi kedves ismerősünk, megkérdeztük tőle, hogy mi mindennel foglalkozik mostanában, és hogy miért tartja magát „digitális tartalomkészítőnek”. Azt, hogy pontosan honnan és mióta ismerik egymást a műsorvezetőkkel, kiderült a beszélgetésből.

Ezután Rózsa Melinda, a Roziutazik utazási bloggere és Melinda Rose slammer érkezett hozzánk. Talán nem meglepő, hogy a két név egy embert takar. Rozi egyedül utazza körbe a világot, legutóbb Bulgáriából posztolt lenyűgöző képeket, közben pedig slam színpadokon áll, és fanyar humorral meséli el, hogy milyennek látja a világot. Beszélgettünk útikalandokról, színpadi élményekről és arról is, hogyan kapcsolódik össze az utazás, a költészet és a szabadság.

Vajon máshogy használják a városi tereket a nők, mint a férfiak? Egyáltalán: mennyire veszik figyelembe a várostervezésben a nők szempontjait? Vendégeink voltak Böröndy Júlia és Dalos Eszter, a Feminicity Kollektíva tagjai, akik azért dolgoznak, hogy Budapest befogadóbb, élhetőbb és biztonságosabb legyen – mindenkinek, de különösen a nők számára.

A 2024. június 28-ai adás ismétlése:

A klasszikusok újratöltve rovattal indultunk, első vendégünk Szeder Kata volt, az Austen-projekt podcast-sorozat egyik házigazdája. Jane Austen legismertebb regényéről beszéltünk és rántottuk le róla a rózsaszín lányregény címkét, hogy megfejtsük, vajon mitől olyan izgalmas és aktuális mind a mai napig az Austen-univerzum? Terítéken: a Büszkeség és balítélet.

Ezt követően dr. Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese érkezett hozzánk. Több szervezettel összefogva, már kétszer jártak Kenyában, ahol fogyatékosságban élő gyerekek, valamint pedagógusaik és szüleik részére vittek módszertani és iskolafejlesztési programokat. Kenyai tapasztalatairól kérdeztük dr. Perlusz Andreát.

A folytatásban Réz András írót, filmesztétát vártuk a stúdióba, akivel terveink szerint egy kicsit nosztalgiáztunk, és felidéztük a régi kertmozik, autós mozik hangulatát. Arról is beszélgettünk, hogy miért is olyan kivételes élmény nyári estéken a csillagos ég alatt filmet nézni.

Ezt követően Kudron Anna, a Pinkponilo alapítója és vezetője érkezett hozzánk. Csapatuk kitartó lelkesedéssel fordult a fenntartható divatipari megoldások felé. Bátonyterenyén varrós workshopokat tartottak, áprilisban pedig a Milánói Design Héten mutatták be a Biowoolness projektjüket. És hogy ez mit jelent - erről is kérdeztük.

Egy betonmonstrum és a hozzá tartozó hétemeletes ipari épület Kelenföldön, közel a Dunához. Hosszú ideig üresen állt, de most a Valyo, vagyis a Város és Folyó Egyesület, a tulajdonossal és a civilekkel összefogva valóságos kulturális és közösségi intézményt álmodott bele. A tavalyi próbaüzem után megnyílt a Hengermalom. Erről kérdeztük Győrfi Dániel építészt.

Kifinomult elegancia, különös hanghordozás, finom irónia és belső izzás. Éppen 100 éve, 1925. június 14-én, egy felvidéki kis faluban, Bején született meg a magyar színház- és filmtörténet egyik ikonikus alakja, Darvas Iván – az örök Liliomfi. Báron György filmkritikussal beszélgettünk, és a tőle elválaszthatatlan rendezőről, a szintén száz éve született Makk Károlyról.

Harmadik vendégünk Glaser Kati rendező volt, a magyar animáció egyik legkülönlegesebb hangú mesélője. Legyen szó családi emlékekről, városi legendákról vagy egy csendes park titkairól – az ő történeteiben magunkra ismerhetünk. Az animáció szabadságáról és a mesélőkedvről kérdeztük, és arról is, hogy ki lehet-e bújni a saját magunk alkotta skatulyákból.

Végül pedig egy új filmről lesz szó. Nemrég mutatták be a Jó reggelt, búbánat! című francia-német-kanadai filmet, Françoise Sagan híres regényének legújabb adaptációját. A film egy kamaszlány szemszögéből mesél a női kapcsolatokról, a hatalmi játszmákról és a féltékenységről. Mesterházy Lili filmkritikust kérdeztük erről a speciális felnövéstörténetről.

A 2024. május 31-i adás ismétlése:

A műsor első vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező volt, aki jól ismert irodalmi témájú portréfilmjeiről, de talán kevesebben tudják róla, hogy műfordító is. Erősen kötődik Itáliához, hogy miért, azt elmondta, és nem véletlen, hogy a klasszikusok újratöltve rovatunkba Szerb Antal Utas és holdvilágával és Lénárd Sándor Római történeteivel érkezett. Ez utóbbit a Klubrádió hallgatói is ismerhetik hangjátékából.

Ezt követően Kala Noémi érkezett hozzánk, aki a Van Helyed Alapítvány támogatásával, társaival együtt fordította magyarra Amanda Gorman verseit. Vele tartott Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője, aki régóta foglalkozik mélyszegénységben élő gyerekek és családok támogatásával Ózd környékén, ahol komplex művészeti programot és alkotásközpontú nevelési módszert dolgozott ki. Erről kérdeztük.

A folytatásban Koleszár Kata fiatal festőművésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy nemrég a madridi ARCO művészeti vásár vendége volt. Színpompás, élettel teli, allegorikus festményeinek fő témája: a kert, a botanika, a növényvilág.

Ezután is maradtunk a tavasznál, a természetnél, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan hat a kutyázásra a jó idő? Mire kell figyelnünk ilyenkor kedvenceinknél? A stúdióba vártuk Kurys Anita kutya-viselkedésterapeutát, etológust, akitől ezt, és mindenféle mást is kérdeztünk.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Szarka Judit, irodalom- és filmkritikus volt. Régi kedvencét, a zenetörténet egyik legnagyszerűbb operafilmjét, Ingmar Bergman Varázsfuvoláját ajánlotta újragondolásra, újranézésre. Mit jelentett Bergman számára a zene, és hogyan transzformálta Mozart művét a film nyelvére? Erről is kérdeztük.

Pankovits Nikoletta énekesnőt vártuk a stúdióba, aki többnyire Budapest és New York között tölti napjait. A fiatal énekesnő repertoárja a jazz, a világzene, a népzene határmezsgyéjén mozog, képzőművészettel és költészettel is foglalkozik, mindemellett egy zenei applikációt fejleszt. Miből meríti az inspirációt, és hogy bírja a kétlaki életet? 

A folytatásban egy igazi legenda, a Vígszínház örökös tagja, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Kútvölgyi Erzsébet ékezett hozzánk. Aki látta őt a Szent Johannában, vagy a Rómeó és Júliában, vagy éppen hallotta énekelni, az tudja, milyen elementáris erővel van jelen a színpadon. De nemcsak a legendás szerepekről volt szó – hanem az indulásról, a nagy találkozásokról, közös emlékekről, és mindenről, ami összeköt bennünket egy életen át a színházzal.

Első vendégünk Tóth Krisztina, az egyik legismertebb magyar költő, író, akinek My Secret Life címmel nemrég jelent meg első angol nyelvű versválogatása, ráadásul George Szirtes fordításában. Néhány napja tért haza az írországi Cork-ból, ahol a rangos Költészeti Fesztivál vendége volt. A mostani beszélgetésben szó volt versírásról, műfordításról, George Szirtessel való közös munkájáról, és arról is, hogyan látja saját szövegeit egy másik nyelven keresztül.

Őt követte Zseni Márton, fiatal filmrendező, aki a Majdnem című rövidfilmjével elnyerte az ELTE Szemle fődíját, és máris komoly szakmai figyelmet kapott. Amolyan generációs hangulatfilmet készített, melyben a fiatalok útkereséséről és elvágyódásról mesél – de nem kínál könnyű megoldásokat. Erről is kérdeztük a rendezőt.

A folytatásban Cséffai Györgyi szobrász és tanár érkezett hozzánk, aki szerint az alkotás akkor igazán izgalmas, ha meg lehet tapintani, át lehet élni. Hogyan alakul át a szobrászat szerepe a mai világban? Milyen nőként helytállni ebben a szakmában? És milyen a korszerű művészeti oktatás? 

Végül Jankó Judit, művészeti újságírót vártuk a stúdióba, aki nemrég jött vissza Velencéből, ahol végigjárta az Építészeti Biennálé kiállításait. Vajon hogyan jelenik meg az intelligencia, mint az idei biennálé főtémája a nemzeti pavilonokban, és a központi kiállításban? Miről szól a magyar pavilon és milyen a nemzetközi visszhangja?

Hogyan lesz a nyelvtanulásból művészi útkeresés, majd közösségi misszió? Mai első vendégünk Bertalan Nóra, a koreai kalligráfia szerelmese, a Munbangsau csoport alapító tagja és tanára volt. Nemrég nyílt kiállításukon a japán gyarmati uralom idején alkotó koreai költő, Jun Dongdzsu költészetét idézik meg: ecsettel és tintával. Erről is kérdeztük.

Városi oázisok, zöldudvarok, rejtett kertek – vagyis olyan zöldfelületek, amelyek nemcsak szebbé, de élhetőbbé is teszik a várost. A stúdióba vártuk Mudra András építészt, a Budapest100 programvezetőjét, akit arról kérdeztünk, hogy miért fontos környezetünk tudatos zöldebbé formálása, és hogyan alakítsunk ki városi zöldszigeteket.

A folytatásban Sumonyi Papp Zoltán író, szerkesztő volt a vendégünk, aki egyetemistaként testközelből élte meg a hatvanas évek nagy irodalmi felfutását, és személyesen is jól ismerte Sánta Ferencet. A klasszikusok újratöltve rovatunkba az ő novelláit hozta, a Nácikat és a Halálnak halálát. Miért ezeket a műveket választotta és vajon hogyan szólnak hozzánk ma Sánta Ferenc írásai? 

Mi történik, ha három, egymástól látszólag távoli nő életútja láthatatlan szálakkal összekapcsolódik – és ebből egy érzékeny film születik? A hajfonat finom részleteken keresztül mesél a női újrakezdésről, az elhallgatott terhekről és tabukról. A stúdióba vártuk Rieger Johannát, a Glamour újságíróját – vele beszélgettünk a filmről, és arról, hogy mi minden húzódik meg az „erős nő” mítosza mögött.