1979-be értünk el, és Bob Fosse All That Jazz (Mindhalálig zene) című, önéletrajzi ihletésű filmjével foglalkozunk. Fosse, a “jazz hands” feltalálója 1979-re már nemcsak a Broadway legnevesebb musicalrendezőjeként volt ismert, hanem mozifilmes tevékenységéért is: ’72-es a Cabaret (Kabaré) című filmje Francis Ford Coppola Keresztapájával mérkőzött meg az Oscar-gálán, két évvel később a Lenny című filmmel szállt szembe a Keresztapa II-vel, az All That Jazz pedig az Apokalipszis most! ellenfele volt a ’80-as díjátadón. Abban az évben a Kramer vs. Kramert és az All That Jazzt jelölték a legtöbb díjra, az Apokalipszis most! csupán eggyel maradt el tőlük, végül a három film közül Meryl Streep és Dustin Hoffman közös munkája söpörte be a legtöbb díjat.

Bob Fosse saját magáról mintázta a musical főszereplőjét, Joe Gideont, a szerepet pedig a hetvenes évek örök mellékszereplőjére, Roy Scheiderre bízta. Hosszasan beszélünk Gideon karakteréről, az önpusztító életet élő nőcsábászról, aki pontosan tisztában van rendezői őstehetségével. Hogyan lehet szimpatikusan ábrázolni az öntelt zseni archetípusát? Megnézzük, Fosse hogyan tárja fel rétegről rétegre Joe Gideon lelki világát, hogy a néző belelásson a karakter összetettségébe. Bob Fosse saját, haláltól való félelmét is feltárjuk a történetben, és újra és újra rácsodálkozunk, hogy egy ennyire melankolikus premisszát hogyan lehet ennyire felvillanyozóan elmesélni. Nem bírjuk halmozni a szuperlatívuszokat a film vágását, a fényképezését illetően, és Fosse rendezői megoldásai előtt is többször fejet hajtunk a tánckoreográfiától a kamerakezelésig. Csupán egy dolgon lamentálunk keserűen, hogy miért nem tudott több filmet készíteni ez a zseni.

Linkek

* A Vakfolt podcast Facebook oldala

* A Vakfolt podcast a Twitteren

* Vakfolt címke a Letterboxdon

* A Vakfolt az Apple podcasts oldalán

* András a Twitteren: @gaines_

* Péter a Twitteren: @freevo

* Emailen is elértek bennünket: [email protected]