1977-be ugrunk, a múlt heti kitérő után visszatérünk az Új Hollywood-féle dekonstrukciós fősodorvonalba. Ezúttal Bob Fosse helyett Martin Scorsese rendezi Liza Minnellit, aki harmadjára is együtt dolgozik Robert de Niróval. Ez a film a New York, New York, amellyel Scorsese megkísérelte összeházasítani a naturalista karakterábrázolást a hőskorszaki musicalek fennköltségével.

Hol helyezkedik el Robert de Niro karaktere a Robert de Niro-karakterek sorában, akiket Martin Scorsese filmjeiben játszott? Liza Minnelli hogyan idézi meg ebben a filmben az édesanyját, Judy Garlandot? És hogy idézi meg Scorsese a színésznő édesapját, Vincente Minnellit? Hogyan viselte a Taxisofőrrel két évvel korábban óriásit szakító mester, hogy a következő filmje pénzügyi és kritikai bukás lett? És hogyan értékeli az utókor ezt az újraértelmezett musicalt? Újra beszélünk Fred Ebbről és John Kanderről, akik a Cabaret után a New York, New York zenéjéét is írták. Mi a legendás címadó sláger története, és hogyan sajátította ki Frank Sinatra a dalt? A film gerincét képező párkapcsolaton is rengeteget mélázunk: miét nehéz nézni De Niro és Minnelli karakterének kapcsolatát? Hogyan vált ki érzelmi hatást a nézőjéből Scorsese, és hogyan látjuk viszont a technikáit negyven évvel később a The Irishmanben?

Linkek

* A Vakfolt podcast Facebook oldala

* A Vakfolt podcast a Twitteren

* Vakfolt címke a Letterboxdon

* A Vakfolt az Apple podcasts oldalán

* András a Twitteren: @gaines_

* Péter a Twitteren: @freevo

* Emailen is elértek bennünket: [email protected]