Csak szélturbinákról és jegesmedvéről készült képekkel tudjuk megjeleníteni a fenntarthatóságot? Hogyan lehetne jobban kommunikálni a fenntarthatóságot a vizualitás eszközeivel? Hogyan használják ezeket a vizuális eszközöket a cégek?

A fenntarthatóság vizuális kommunikációja csak szélturbinákról vagy jegesmedvéről készült képekről szólna? Hogyan lehetne jobban kommunikálni a fenntarthatóságot a vizualitás eszközeivel? Hogyan használják ezeket a vizuális eszközöket a cégek? Fiáth Henivel, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatójával Gébert Judit beszélget.

Sokat beszélünk a fenntarthatóságról, és sokféle módon. De kevesebb szó esik a fenntarthatóság vizuális kommunikációjáról, ami általában ki szokott merülni a Föld bolygót tartalmazó villanykörtében, a kézben tartott kicsírázott magban, vagy szélturbinák képében. Jól van-e ez így? Fiáth Henivel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatójával, bölcsészmérnökkel Gébert Judit beszélget, többek között az alábbiakról. Miért van ránk más hatással a vizuális kommunikáció, mint a verbális? Hogyan értjük meg a képeket? Mire fókuszálunk először egy képen? Hogyan változtatta meg a kommunikációt, hogy ma korlátlan mennyiségben tudunk képeket készíteni és megosztani? Milyen manapság a fenntarthatóság vizuális kommunikációja? Hogyan változott az elmúlt évtizedekben? Hogyan működhetne jobban? Hogyan lehet visszaélni ezekkel a vizuális eszközökkel? Miért nehéz a fenntarthatóság üzenetét vizuálisan kommunikálni? Hogyan használják a cégek ezeket az eszközöket? Milyen üzenetet közvetítenek a cégek a vizualitással?