Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója etémában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

--- Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezetiterhelése?

--- A kész termék árának csak az 5–10 %-a az előállításiköltség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

--- 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában,így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannakpontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk? --- Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

--- A drága újrahasznosítás trendi?--- Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

--- Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

--- Lehet fenntartható, a divatipar?

--- Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

--- Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásosgazdaságot?

---  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nemtudod megmondani, hogy mit szeretnél - ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozásforgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. 

A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője afőbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem ameggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk.

A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlthónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen - a környezetvédelemmel kapcsolatos - közönségtalálkozónvett részt. Az itt készült összeállításban elsőként a szakemberek mesélnek: a házigazda Bodnár Zsuzsa újságíró, civil aktivista az életmódról, a tájhasználatról Klein Ákos, az erdőpolitikáról, természetvédelemről Kun Zoltán, a vidékfejlesztés -vízgazdálkodásról Kajner Péter, a hulladékkezelésről Merza Péter.

Végezetül Lányi András író, filmrendező, ökofilozófust halljuk.

Egy magyar szakember is segít otthont teremteni az egyik legritkább nagymacskának. Miért az arab leopárd lett a szaúdi természetvédelem zászlóshajója? Hogyan lehet a vízhiány ellenére a sivatagban visszatelepíteni a növényzetet?  Állattartás, orvvadászat - milyen az arab társadalmi párbeszéd? És a közép- kelet európai pl. a nagyragadozókkal? Mitől sikeres a szlovén hiúz visszatelepítés? Úri vadászat és a romlott almák arendszerben. Miért fontos a civil önkénteskedés? Mi kapcsolja össze a bakonyi Pangeás Süni táborokat a pályaválasztással?

Többek között e témákról beszélget Patkó László természetvédő vadgazdával a szerkesztő: Sarkadi Péter

Mai podcastunk főszereplője a világ leggyorsabb állata, többmint háromszor olyan gyors, mint egy gepárd, a leggyorsabb szárazföldi állat. Villámgyorsan, akár 320 kilométer/órával tud lecsapni áldozatára. A varjú nagyságú, palaszürke hátú vándorsólyom élénksárga lábaival Grönland sarkvidéki tundrájától Dél-Amerika patagóniájának sztyeppéiig szárnyal. A Falco peregrinus a bolygó egyik legelterjedtebb madara, 19 alfajjal , amelyek partvidékeken, hegyekben,sivatagokban és folyóvölgyekben élnek.

Állományai a világ több pontján látványosan megerősödtek,miután betiltották a majdnem kihalásukat okozó növényvédő szereket, pl. a DDT-t, átvészelték a madárinfluenzát, és a fogságban tenyésztett madarakat újra szabadon engedték, így az erőfeszítés figyelemre méltó természetvédelmisikertörténetté vált.

De tényleg minden szép, és minden jó? Sarkadi Péter szerkesztő madarász szakember vendége  Prommer Mátyás, az MME vándorsólyom védelmi koordinátora, aki az amerikai doktori ösztöndíjas évek után  egy éve él és dolgozik Szaud- Arábiában, így a madarak mellett az ottani életbe is betekintést nyújt.

Hogyan értékeli az idei évet környezet és természetvédelmi szempontból Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, a Fertő-tó Barátai Egyesület titkára, az IUCN Védett Területek Világbizottságának, az Ökoszisztéma-gazdálkodási Bizottságnak, a Természetes Erdő Munkacsoportjának és a Vadon Újratelepítési Munkacsoportjának tagja és aktív résztvevője. A Vad Európa Kezdeményezés természetvédelmi vezetője. A greenfo Egy dühös állampolgár c. blogjának szerzője.

A beszélgetés főbb témakörei:

Vizek és vízbázisok védelme,

erdők ügye,

és a nagy vízfelhasználó ipari beruházások vizsgálataSzerkesztő- műsorvezető: Sarkadi Péter

Részletes cikk a greenfo podcast aloldalán.

Két hét láblógatás, vagy napi 16 óra nagyon kemény munka? Újabb fából vaskarika? Hogyan telt a klímakonferencia egy napja? Az USA kilépett, mit tett Kína, India, Brazília és az EU a tárgyalásokon? Mit kerestek a bordélyházban a klímacsúcsra érkezettek? Két éve még 80000 vendége volt a klímakonferenciának, most „csak” 50000. Ebből mindössze 11500 fő volt a valódi tárgyaló. Mit csinálnak a lobbisták? Hogyan lehetne radikálisan csökkenteni egy-egy klímakonferencia ökolábnyomát? Miért szokatlan a jövő éviausztrál-török kettős elnökség? Belémi műhelytitkok.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény ideiklímakonferenciája, a COP30 a brazíliai Belémben zajlott, ahol a résztvevőknek végül sikerült megállapodásra jutniuk, de az áttörés elmaradt. A november 10 – 22 közötti klímacsúcs újdonsága az EU meglepő határozottsága volt, miközben azáró megállapodás meglehetősen gyengére sikeredett. De mik is az eredmények, és hogy nézett ki a tárgyalási folyamat belülről? Az esemény egyik résztvevője hazaérkezése után egy - a Másfélfok szerkesztőség szervezte -  online sajtótájékoztatón mesélt a tapasztaltakról, elemezte a klímacsúcs eredményeit, betekintést nyújtott a klímadiplomácia legfontosabb eseményének kulisszái mögé.

Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója éssenior klímapolitikai tanácsadója, a januártól kezdődő ciprusi soros EU elnökség nemzetközi klímapolitikai munkáját támogatandó vett részt a COP30 klímakonferencián.

Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Fotó: Members of civil society during the People’s Plenary ©UN Climate Change - Kiara Worth

Brüsszel visszavonta az erdőirtás elleni törvényjavaslatelhalasztását. Mi lesz az erdőmonitorozás sorsa? Kikerülhetők a kormányok? A városoknak szánt közvetlen EU-s források helyzete. Merre tovább ENSZ klímacsúcs? Hogyan készül az EU a COP30-ra? Újabb dízelbotrány, kínai dömping, és térdre kényszerülő európai autóipar? Dráguló textíliák? Hatályba lépett a hulladék-keretirányelv módosítása. Ezek voltak az elmúlt hetek általunk legfontosabbnak ítélt környezetvédelemmel kapcsolatos Európai Uniós hírei, melyekről részletesen beszélgetünk Zöld Brüsszel című sorozatunk ezen októberi részében. Sarkadi Péter szerkesztő szakértője Jávor Benedek, aki 2014 - 2019 között Párbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, aztmegelőzően magyar országgyűlési képviselő. Jávor nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője.

A Greenfo zöld hét hírháttér podcastjában kéthetenteújságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:

--- A csimpánz, vagy az ember a veszélyesebb? Megemlékezés Jane Goodallra. Mit köszönhetnek neki a főemlősök, a tudomány és a magyar haragos siklók?

--- A bíróság megsemmisítette a Samsung gödi gyáránakkörnyezetvédelmi engedélyeit. Leáll a gyár?--- Veszélyben a magyar bor?  Pusztításbanaz aranyszínű sárgaság lehet az új szőlőgyilkos filoxéra? --- Bős–Nagymaros Magyarország zsákutcája, amiből azóta sem tud kijönni. Újabb 2 vízerőművet terveznek a szlovákok Bős fölött a Dunán --- Honnan jöhet a méreg az olasz és lengyel kamionokban a védett vértesi bányatóba? Miért kell minden tájsebet rekultiválni?

--- Sétálni lehet már a mederben, annyira nincs víz aBalatonban és a Velencei-tóban. Hova tűnt nagy tavaink élővilága?

--- Döntött a miniszter: tovább drágulhatnak azélelmiszerek, a ruhák és a fabútorok. A polgár fizet, a MOHU kaszál.

--- Két első és egy ötödik helyezést ért el Magyarország a33. Európai Madármegfigyelő Napokon. De mi köze van a hazai madárállomány csökkenéséhez az EU-nak?

Megtalálták a világ egyik legnagyobb lítiumlelőhelyét –Európában.

E témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival: Horn Gabriella újságíróval, a Szabad Európa rovatvezetőjével, és Batka Zoltánnal, a Népszava újságírójával.

Zöld hét hírháttér podcast sorozatunkban most is újságírókollégákkal beszéljük meg az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit.

Íme témáink:

Hatvanpuszta hamis dilemmája: műemléket rombolniegyszerűen tilos. Egy koreai cég évi 12 ezer tonna akkugyári műanyaghulladékot akar feldolgozni Maglódon. Soha nem kell környezetvédelmi engedély?

Védett balatoni öbölben kotornának egy horgászparadicsom miatt. Balatonföldvár – Hangulatos vízi korzó helyett egy szükségkikötő szervizmólóját kaptuk.

Vízőrzők – amikor civilek állítják meg az elsivatagosodást. Egy emberöltő alatt 25 nappal lett hosszabb a nyár Magyarországon.

Paksi helyzet az európai bíróság döntése után: Már azoroszoknak sem annyira sürgős a paksi bővítés?

Tavaly legalább 142 környezetvédőt gyilkoltak meg.

Donald Trump újabb antizöld ámokfutása.

Merre tovább a világ autógyártása?

In memoriam Robert Redford.

E témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival: Bodnár Zsuzsanna újságíróval, azÁtlátszótól, és Zsuppán Andrással a válaszonline újságírójával.

Mik voltak az elmúlt időszak legfontosabb környezetvédelemmel kapcsolatos Európai Uniós történései? Ezekről beszélgetünk Zöld Brüsszel című sorozatunkban, melynek e szeptemberi részében is Sarkadi Péter szerkesztő vendége Jávor Benedek, aki 2014 - 2019 között Párbeszédes európai parlamenti képviselő volt a Zöldek frakciójában, azt megelőzően magyarországgyűlési képviselő. Jávor nyolc éve él Brüsszelben, jelenleg Budapest főváros brüsszeli képviseletének vezetője.
Íme podcastunk szeptemberi témái:

Az EU Bírósága klímabarátként hagyta jóvá az atomenergiát és a földgázt. Óriási győzelem Paks 2 ügyében? Egy döntés – többféle magyarázat. Mit kezdene egy esetleges Tisza kormány a paksi bővítéssel? Hogyan változik meg, milyenlehet zöld szempontból, mennyi pénzt tervez 2028-2035 között az EU költségvetési javaslata? 43000 millió eurós gazdasági kárt hozott az európai szélsőséges nyár. A nemcselekvés drágább a zöld intézkedéseknél.