Kamaszkorban az elveszettség, a bizonytalanság érzése teljesen megszokott, de ha ez a szeretetlenség érzésével találkozik, az elképzelhetetlen fájdalmat okozhat. Így éli kollégiumi napjait a 16 éves Eszti a 90-es évek elején. Apja alkoholista, tőle figyelmet, jó szót hiába várna, anyja és testvérei pedig csak tűrnek és hallgatnak. Evészavar, önsértés, öngyilkos gondolatok - mi menti meg Esztit saját magától? Elég erős-e a rajongás vagy a szerelem, hogy segítsen megtalálni a helyét a kortársai között?

Bankó-Erdősi Viktóriával nemcsak A hálátlan történetéről beszélgetük, hanem arról is, mit adhat mindaz, amit személyes tapasztalatai alapján megírt, olyan embereknek, akik szintén egy függővel élnek együtt...