A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium elérhetővé tette a nyilvánosság számára az új építési kerettörvény javaslatát, kifejezetten ösztönözve bizonyos sajtótermékeket a szöveg véleményezésére. Ennek nyomán legújabb epizódunkban megvitatjuk, hogy egyáltalán milyen jelentősége, szerepe van, illetve milyen hatása lehet az ország képére, kulturális termelésére egy ilyen minisztériumi manifesztumnak? Milyen támogatható politikai és kulturális ambíciók olvashatóak ki belőle? Szemlézzük és elemezzük a szöveg fontos és már most elhíresült pontjait, mint például a „polgári jó ízlés” uralmának hatósági bevezetését, a „kritikai regionalizmus” fogalmának kissé váratlan felbukkanását egy törvénytervezetben, illetve Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre virtuális – és problematikus – triumvirátusának kanonizációját is.

A mostani nekiveselkedés ugyanakkor nem előzmények nélküli, a 2018-as választások előtt, Lázár főminiszteri működése alatt már készült egy Nemzeti építészetpolitika névre keresztelt stratégiai dokumentum. A két szöveg összehasonlításából szépen kirajzolódnak a NER-építkezések politikai gazdaságtanánaknak a változásaia, illetve ennek nyomán az átfogó környezetalakításhoz rendelt ideológiatermelés és politikai kommunikáció hangsúlyeltolódásai.

Linkek:

https://epiteszforum.hu/torvenybe-iktatnak-a-polgari-jo-izlest--mutatjuk-az-epitesi-kerettorveny-tervezetenek-reszleteit

https://epa.oszk.hu/00000/00022/00244/07341.htm

http://epiteszetpolitika.hu/

http://wergida.blogspot.com/2016/04/kenneth-frampton-kritikai-regionalizmus.html?m=1